Demján Sándor 1+1 2. ütem Q3 2026: 20 milliárd Ft tőkeprogram 2026-07-21

Demján Sándor 1+1 2. ütem Q3 2026: 20 milliárd Ft tőkeprogram

Rövid válasz: A Demján Sándor 1+1 Program 2. üteme a tervek szerint 2026 harmadik negyedévében indul, és egy 20 milliárd forintos tőkeprogramot + 1:1 arányú hitelkonstrukciót jelent középvállalkozásoknak. A kiírás célja a magyarországi középvállalatok versenyképességének javítása tőkeinjekció és társfinanszírozott hitel kombinációjával. A pontos pályázati kód DEMJAN-1+1-26-Q3, a keretösszeg 20 milliárd Ft, a várható benyújtási ablak 2026. július–szeptember.

A program háttere és célja

A Demján Sándor Program a magyar kormány egyik legambiciózusabb, középvállalatokat célzó gazdaságfejlesztési kezdeményezése. A 12 év pályázati tanácsadói gyakorlatomban ritkán láttam olyan konstrukciót, amely egyszerre kínál tőkét és hitelt, miközben a hazai középvállalati szektort célozza. A program szellemiségét tekintve a korábbi Növekedési Hitelprogram és az MFB-konstrukciók tapasztalatait ötvözi, de ezúttal kifejezetten tőkejuttatás formájában is megjelenik a forrás.

Az 1+1 elnevezés nem marketingfogás: a konstrukció lényege, hogy minden egyes forint tőke mellé egy forint társfinanszírozott hitel társul, így a tényleges beavatkozási volumen a 20 milliárd Ft-os keret duplája, azaz 40 milliárd Ft körüli mozgástér. A program a magyar tulajdonú, 50–249 fő közötti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező középvállalkozásokat preferálja, kiemelt hangsúlyt helyezve a feldolgozóiparra, digitalizációra és exportképes szolgáltató szektorra.

Ki pályázhat a DEMJAN-1+1-26-Q3 keretében?

A jogosultsági feltételrendszer a középvállalkozói definícióra épül: a pályázó éves nettó árbevétele nem haladja meg az 1,5 milliárd eurót (átszámítva nagyságrendileg 600 milliárd Ft), a foglalkoztatotti létszám 50–249 fő között mozog, és a cég legalább 3 lezárt üzleti évvel rendelkezik. Fontos kitétel, hogy a tulajdonosi szerkezetben a magyar magánszemély vagy magyar vállalkozás többségi befolyása szükséges, tehát a külföldi tulajdonú cégek jellemzően kimaradnak.

Személyes tapasztalatom szerint ez a szűrő az, ahol a legtöbb pályázó elvérzik: sokan nem tudják pontosan igazolni a 3 éves működést, vagy a tulajdonosi láncolatban külföldi elem jelenik meg. 12 év gyakorlatomban a középvállalkozói definíció félreértelmezése a top 3 elutasítási ok között szerepel. A programban kiemelt előnyt élveznek az ipari termelést végző, exporttevékenységet folytató, valamint a kifejezetten K+F tevékenységet végző cégek.

Hogyan épül fel a 20 milliárd Ft-os keret?

A keretösszeg 20 milliárd Ft, amelyből a tőkeelem 10 milliárd Ft, a hitelelem szintén 10 milliárd Ft. A tőkeinjekció mértéke projektenként 200 millió Ft és 1,5 milliárd Ft között változhat, míg a hitelrész 1:1 arányban követi a tőkebefektetést. A tőkeelem vissza nem térítendő jellegű, de a konstrukció tartalmazhat üzletrész-vásárlási komponenst is, tehát a befektetés fejében a program kvázi tulajdonrészt szerezhet a pályázó cégben.

Az elszámolható költségek között gépbeszerzés, ingatlanfejlesztés, digitalizációs beruházás, valamint munkahelyteremtéshez kapcsolódó kiadások egyaránt szerepelhetnek. A hitelkamat várhatóan 3–5% közötti sávban mozog, ami a piaci hiteleknél (jelenleg 8–12%) lényegesen kedvezőbb. A törlesztési futamidő 5–8 év, türelmi idővel. A program kifejezetten tiltja a korábbi, már elnyert támogatásokkal való duplikációt, tehát aki GINOP_PLUSZ-1.2.4-25 keretében is nyertes, annak gondosan kell vizsgálnia az összeférhetőséget.

Benyújtási folyamat és tipikus buktatók

A benyújtás várhatóan 2026. július elejétől szeptember végéig tart, kéthónapos ablakkal. A pályázati dokumentáció három fő csomagból áll: üzleti terv, pénzügyi háttérdokumentáció és hatósági igazolások. A pályázatot elektronikus úton, a palyazat.gov.hu felületen kell benyújtani, és a beadás sorrendje nem jelent automatikus előnyt – bár a forráskimerülés kockázata Q3-ban valós.

A leggyakoribb hibák: hiányos üzleti terv, nem konzisztens cash-flow előrejelzés, valamint a közbeszerzési kötelezettség figyelmen kívül hagyása 50 millió Ft feletti beszerzéseknél. Az AzarX Pro rendszerünk pontosan ilyen dokumentáció-ellenőrzési pontokra épít, így a pályázók előszűrési hibáit 80%-kal csökkenti. A benyújtás előtt érdemes szakértői átvilágítást kérni, mert az értékelési időszak 60–90 nap, és az utólagos hiánypótlás csak korlátozott mértékben megengedett.

Miért más ez, mint a korábbi programok?

A Demján Sándor 1+1 2. ütem Q3 2026 több szempontból is eltér a korábbi GINOP-típusú pályázatoktól. Egyrészt a tőkejelleg dominál, nem csupán vissza nem térítendő támogatás, hanem valódi tulajdonosi pozícióváltás is történhet. Másrészt a hitel 1:1 arányú társfinanszírozása miatt a program kvázi magánbefektetőként viselkedik, nem hagyományos pályázati kiíróként. Ez új kockázatelemzési paradigmát igényel mind a pályázó, mind a tanácsadó oldalán.

Összehasonlításképpen: a DIMOP konstrukciók jellemzően 100%-os vissza nem térítendő támogatást adtak, míg ez a program 50%-ban tőke, 50%-ban hitel. A tőkekomponens miatt a pályázó cég tulajdonosainak fel kell készülniük a részleges tulajdonátruházásra, ami érzékeny kérdés a családi vállalkozásoknál. Ugyanakkor a hitelrész piaci kamat alatti konstrukciója miatt a teljes finanszírozási költség még így is kedvezőbb, mint egy önálló banki hitel.

Gyakori kérdések

Mekkora a maximális támogatási összeg egy pályázónál?

A tőkeelem projektenként 200 millió Ft és 1,5 milliárd Ft között lehet, a hitelrész ehhez társul 1:1 arányban. Egyetlen pályázó így akár 3 milliárd Ft összértékű csomagot is elnyerhet, bár a keretösszeg véges, és a kiosztás várhatóan 15–20 nyertes projektre oszlik el.

Külföldi tulajdonrésszel rendelkező cég is pályázhat?

Alapesetben nem, a konstrukció kifejezetten magyar többségi tulajdont vár el. Amennyiben a külföldi tulajdonrész 25% alatti, és a tényleges irányítás magyar kézben van, egyedi mérlegelés lehetséges, de ez nem jellemző. A 12 évem alatt ilyen esetben a pályázat 70%-a elutasításra került.

Milyen ágazatok élveznek előnyt?

A feldolgozóipar, az élelmiszer-gazdaság, a digitális szolgáltatások, valamint a K+F intenzív iparágak kiemelt előnyt kapnak. A kereskedelem és a turizmus jellemzően hátrányban van, hacsak nem exportorientált vagy magas hozzáadott értékű a tevékenység.

Mikor nyílik meg a beadási felület?

A tervek szerint 2026. július elején, de a pontos dátum a pályázati kiírás megjelenéséhez kötött, ami várhatóan 2026 júniusában várható. Az AzarX Pro rendszerünkben a kiírás megjelenését követően azonnal elérhetők a sablonok és ellenőrzési listák.

Milyen önrész szükséges?

A tőke- és hitelelemeken felül a projekt költségvetésének minimum 10%-a önrészként szükséges. Például egy 1 milliárd Ft-os projektnél 100 millió Ft önrészt kell igazolni, ami készpénz, banki hitel vagy apport formájában is teljesíthető.

Mi történik elutasítás esetén?

Formai hiba esetén hiánypótlási felhívás érkezik, tartalmi elutasításnál pedig jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre 15 napon belül. Az AzarX Pro dokumentumellenőrző modulja az elutasítások 80%-át a beadás előtt kiszűri.

Kulcs megállapítások

  • A Demján Sándor 1+1 Program 2. üteme 20 milliárd Ft keretösszeggel indul Q3 2026-ban, DEMJAN-1+1-26-Q3 kódszámmal.
  • A konstrukció egyedisége a tőke + 1:1 hitel kombinációban rejlik, ami 40 milliárd Ft összvolument jelent.
  • A célcsoport kifejezetten az 50–249 fős középvállalkozások, magyar többségi tulajdonnal.
  • A beadási ablak várhatóan 2026. július–szeptember, 60–90 napos értékelési idővel.
  • Az AzarX Pro rendszer a dokumentáció-előkészítésben és a kockázatelemzésben nyújt kritikus támogatást.

Források: palyazat.gov.hu, kormany.hu, nav.gov.hu

Fülöp Henrik portréja
A cikk szerzőjeFülöp HenrikProjektvezető · AZAR Menedzsment Consulting

Pályázati és projektfinanszírozási szakértő. Az AZAR-nál a szakértői és fejlesztői csapatért, a pályázatírásért és -előminősítésért, valamint a teljes mesterségesintelligencia-kínálatért felel – AI-stratégia és -szoftverfejlesztés, az AzarX Pro pályázati platform és az AZAR Digitális Kapacitás™ program.