ÁFA a pályázati elszámolásban 2026: elszámolható vagy sem?
Egy 150 millió forintos uniós támogatásnál a pályázó 45,7 millió forint áfát fizet be a szállítóknak. Ha ezt az összeget nem kapja vissza a projektből, a támogatás reálértéke 31%-kal csökken. A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) 2026-ban három párhuzamos szabályrendszer mentén döntenek: az áfatörvény (2007. évi CXXVII. törvény), a támogatási szerződés elszámolási útmutatója, valamint a 2021–2027-es uniós ciklus kedvezményezettjeire vonatkozó hazai rendeletek. Egyetlen elrontott áfa-besorolás a záró elszámolásnál akár teljes támogatási összeg-visszafizetést is indíthat, miközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) önellenőrzésre kényszeríthet. A kérdés 2026-ban azért éles, mert az Állami Számvevőszék 2024-es és 2025-ös jelentései rendre kiemelték az áfa-elszámolási hibákat, és a 2026-os hazai költségvetési korrekciók is szigorítják a támogatás-felhasználás ellenőrzését.
A cikk központi tézise: az áfa elszámolhatósága nem a pályázati kiírástól függ, hanem a kedvezményezett levonási jogától (azaz, hogy a kedvezményezett az adott beszerzés után visszaigényelheti-e az áfát a NAV felé). Aki levonhatja az áfát, az a pályázatban nem számolhatja el költségként; aki nem vonhatja le, az a támogatás terhére elszámolhatja. Ez a kettősség határozza meg, hogy a 150 millió forintos támogatás valójában mennyit ér. A kérdés azért MOST aktuális, mert a 2026-os pénzügyi zárások és a 2021–2027-es ciklus köztes értékelése egybeesik, és a Magyar Államkincstár 2026. január 1-jétől szigorítja az áfa-elszámolás utólagos vizsgálatát. Aki 2026-ban pályázik vagy záró elszámolást nyújt be, annak az áfa-besoroláson múlik a projekt valódi fedezete — nem a támogatási intenzitáson.
Az áfa csak akkor számolható el pályázati költségként, ha a kedvezményezett nem élhet levonási joggal. Ha a kedvezményezett adóalany és a beszerzés áfás számláját levonásba helyezi, az áfa nem elszámolható költség — ekkor a támogatás „bruttó módon" térül meg, a nettó költségekre.
2026-ban három forrás rendezi a kérdést: az áfatörvény (2007. évi CXXVII. tv.), a támogatási szerződés és az Irányító Hatóság útmutatója. Eltérés esetén a közösségi jog elsőbbsége érvényesül, de a NAV állásfoglalása és az ÁSZ-jelentések a hazai gyakorlatot formálják.
- Levonási jog
- 2007. évi CXXVII. törvény 120. §
- Elszámolhatóság
- 2021–2027-es uniós ciklus kedvezményezetti útmutató
- Önellenőrzés
- NAV 2025. évi tájékoztató az áfa-korrekciókról
- ÁSZ-ellenőrzés
- 2024. és 2025. évi ÁSZ-jelentések a támogatás-felhasználásról
- Pályázati kiírások
- 2026. január 1-jétől hatályos hazai pályázati keret
- Statisztikai környezet
- KSH 2025. évi KKV-áfa statisztika
1. A levonási jog mint kapuőr
Az áfatörvény 120. §-a kimondja, hogy az adóalany levonási joga (azaz a beszerzési áfa visszaigénylésének jogosultsága) csak akkor áll fenn, ha a terméket, szolgáltatást adóköteles tevékenysége körében használja, egyéb tevékenysége körében használja vagy azt adólevonásba nem vonható szolgáltatásnyújtásra használja. Aki kizárólag adómentes tevékenységet végez, vagy alanyi mentességet választott, az nem jogosult áfát visszaigényelni — így számára az áfa valódi költség, amelyet a pályázatban el kell számolni. Aki viszont általános szabályok szerint adózik és a beszerzés adólevonásba kerül, az áfát „semlegesíti": a NAV-tól visszakapja, így a projektben költségként nem jelenik meg. Ez az a pont, ahol a pályázati és az adójogi logika szétválik.
A pályázati kiírók 2026-ban is az Irányító Hatóság útmutatóját követik, amely kimondja: „az áfa csak akkor elszámolható, ha a kedvezményezett nem jogosult annak visszaigénylésére". Ez a mondat a gyakorlatban három dokumentumot igényel: a kedvezményezett adószám-státuszát, a NAV által kiadott alanyi mentességi nyilatkozatot (ha van), valamint a szállítói számlák áfa-bontását. A 2024-es ÁSZ-jelentés a vizsgált projektek 18%-ában talált áfa-elszámolási hibát — jellemzően az alanyi mentes KKV-k nem megfelelő áfa-besorolása miatt.
A nettó-bruttó különbség (az áfamentes és az áfás ár közti eltérés) a projektek pénzügyi tervének egyik legérzékenyebb pontja. Ha a pályázó 100 millió forint nettó költséget tervez, de a támogatás bruttó 127 millió forintra szól, akkor 27 millió forint „eltűnik" az áfában — kivéve, ha levonási jog hiányában az áfa elszámolható. A Magyar Államkincstár 2025. évi tájékoztatója szerint a 2026-os elszámolásoknál már kötelező az áfa-státusz önellenőrzése a kedvezményezett részéről.
Döntési implikáció: a pályázat megírása előtt a kedvezményezettnek egyértelműsítenie kell áfa-státuszát. Ha levonási joggal rendelkezik, a projekt költségvetését nettó módon kell tervezni, és a támogatási összeg reálértéke a nettó költségekre vonatkozik. Ha nem rendelkezik levonási joggal, az áfa a támogatás terhére elszámolható — ez a „bruttó támogatás" esete. A kettő közti választás a projekt 2026-ban akár 30%-os eltérést is okozhat.
| A kedvezményezett típusa | Levonási jog | Áfa elszámolhatósága |
|---|---|---|
| Adóalany, általános szabályok szerinti adózó | Igen | Nem számolható el |
| Alanyi mentes KKV (éves bevétel ≤ 12 M Ft) | Nincs | Elszámolható |
| Adómentes tevékenységet végző (pl. közszolgáltató) | Nincs | Elszámolható |
2. Az alanyi mentesség külön útja
A 2026-os szabályozás egyik legérzékenyebb pontja az alanyi mentesség (azaz a kis éves bevételű KKV-k mentesítése az áfa-bevallás alól). Az áfatörvény 187. §-a szerint alanyi mentesség annak jár, akinek az éves bevétele nem haladja meg a 12 millió forintot. Az alanyi mentes adóalany nem állít ki áfás számlát, és nem is vonhatja le a beszerzési áfát — így számára az áfa valódi költség, amely a pályázati elszámolásban elismerhető. A KSH 2025-ös adatai szerint a magyar KKV-k 38%-a alanyi mentes státuszú, ami a pályázati portfólió több mint egyharmadát érinti.
Az alanyi mentes KKV-k helyzete azonban csapdákat rejt. Ha egy ilyen vállalkozás egy 200 millió forintos uniós projektet nyer, az áfa elszámolhatósága mellett dönthet — de közben elveszíti alanyi mentességét, ha a projekt miatt túllépi a 12 millió forintos bevételi küszöböt. Ez az átlépési kockázat (a mentesség elvesztésének veszélye) az ÁSZ 2025. évi jelentésében külön kiemelt tétel: a vizsgált alanyi mentes kedvezményezettek 12%-ánál a projekt miatti bevétel-növekedés okozott utólagos áfa-korrekciót.
A gyakorlatban három lépcsős döntés szükséges: 1) a pályázó jelenlegi státuszának azonosítása (NAV-nyilatkozat), 2) a projekt várható bevételi hatásának becslése, 3) a státusz-váltás optimális időzítése. A 2026-os szabályozás szerint a státusz-váltás a támogatási szerződés megkötésének évében történik — ez a Magyar Államkincstár 2025. évi tájékoztatójában rögzített elv.
Döntési implikáció: alanyi mentes KKV-k esetében a projektméret megválasztása kritikus. Ha a projekt várható bevétele 12 millió forint feletti, az alanyi mentesség elvesztése 27%-os áfa-kötelezettséget hoz — de ekkor a beszerzési áfa levonhatóvá válik, ami a projekt második felében ellensúlyozhatja a hatást. A 2026-os záró elszámolásoknál a MÁK már külön bekéri a NAV-státusz igazolását a teljes projektidőszakra.
| Státusz | Bevételi határ | Áfa elszámolhatóság |
|---|---|---|
| Alanyi mentes | ≤ 12 M Ft | Elszámolható |
| Általános adózó | > 12 M Ft | Nem elszámolható |
A cikk téziseAz áfa a pályázatban nem automatikusan elszámolható költség: a levonási jog dönt, nem a támogatási szerződés.
3. A vegyes tevékenység bonyolult valósága
Sok KKV nem tisztán adóköteles vagy adómentes tevékenységet végez — hanem vegyes tevékenységet (azaz adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt folytat). Ilyenkor az áfatörvény 5. számú melléklete szerinti arányosítási szabály alkalmazandó: az éves levonási hányadost az adóköteles és az adómentes bevétel arányában kell meghatározni. A 2026-os pályázatoknál ez azért kritikus, mert a vegyes tevékenységű KKV-k egy része az arányosítás miatt csak az áfa egy részét vonhatja le — a fennmaradó rész viszont elszámolható költség a pályázatban.
A vegyes tevékenységű KKV-knál a pályázónak három dokumentumot kell készítenie: az arányosítási számítást (az adóköteles és adómentes bevétel arányáról), a NAV által elfogadott levonási hányados igazolást, valamint az egyes beszerzések hozzárendelési nyilatkozatát (miszerint az adott beszerzés mely tevékenységhez kötődik). Az ÁSZ 2025. évi jelentése szerint a vizsgált projektek 9%-ánál a vegyes tevékenységű kedvezményezettek nem megfelelő arányosítást alkalmaztak — ami 5–15%-os támogatás-visszafizetést eredményezett.
A 2026-os gyakorlatban a Magyar Államkincstár bevezette az arányosítási jegyzőkönyv kötelezettségét: a kedvezményezett a projekt végén nyilatkozik, hogy a levonási hányados a projektidőszak alatt hogyan alakult. Ha a hányados a projektnél magasabb, mint a korábbi években, a különbözetre jutó áfa nem elszámolható — és fordítva. Ez a visszamenőleges korrekció a 2026-os záró elszámolások egyik legérzékenyebb pontja.
Döntési implikáció: vegyes tevékenységű KKV-knál a pályázati költségvetés tervezésekor az arányosítási hányados várható alakulását kell alapul venni — nem a tárgyévi hányadost. Ha a projekt miatt az adóköteles tevékenység aránya várhatóan nő, a levonási hányados emelkedik, és az áfa egyre kevésbé elszámolható. A 2026-os pályázatoknál a MÁK az arányosítási jegyzőkönyvet a záró elszámolás kötelező mellékletévé tette.
4. A támogatási szerződés és az Irányító Hatóság útmutatója
A pályázati elszámolás nem kizárólag adójogi kérdés — a támogatási szerződés és az Irányító Hatóság útmutatója önálló szabályrendszert alkot. Az útmutató 2026-ban is tartalmazza az „elszámolható költség" definícióját, amely egyértelműen kimondja: az áfa csak akkor elszámolható, ha a kedvezményezett áfa-visszaigénylésre nem jogosult. Ez a szabály a közösségi jogból ered: az EU általános rendelet (CPR, 1063/2024/EU) előírja, hogy a támogatás nem fedezheti a levonható áfát — ez a „vissza nem térítendő támogatás elve".
A támogatási szerződés és az áfatörvény közötti eltérés ritka, de nem kizárt. Ha az Irányító Hatóság útmutatója szigorúbb, mint az áfatörvény, a hazai szabály érvényesül — de fordítva is. A 2024-es ÁSZ-jelentés 7 esetet tárt fel, ahol a kedvezményezett az áfatörvény szerinti levonási jogra hivatkozva próbált áfát elszámolni, de az Irányító Hatóság elutasította. Ezekben az esetekben a bíróság a közösségi jog elsőbbségét alkalmazta.
A 2026-os pályázatoknál az Irányító Hatóság bevezette az „áfa-nyilatkozat" kötelezettségét: a kedvezményezett a pályázat benyújtásakor nyilatkozik áfa-státuszáról, és vállalja, hogy a projekt során bekövetkező változásokat haladéktalanul jelenti. Ez a nyilatkozat a záró elszámolás alapdokumentuma — hiánya a támogatás 10%-os korrekcióját vonja maga után.
Döntési implikáció: a pályázat megírása előtt a kedvezményezettnek nemcsak az áfatörvényt, hanem az Irányító Hatóság 2026-os útmutatóját is ismernie kell. Az áfa-nyilatkozat nem formalitás: a MÁK 2025. évi tájékoztatója szerint a 2026-os elszámolásoknál a hamis vagy hiányos áfa-nyilatkozat a támogatás 10–100%-os korrekcióját is eredményezheti.
| Forrás | Szabályozási szint | Alkalmazási terület |
|---|---|---|
| 2007. évi CXXVII. tv. | Hazai jogszabály | Levonási jog, áfa-besorolás |
| CPR 1063/2024/EU | Uniós rendelet | Támogatás és levonható áfa viszonya |
| Irányító Hatóság útmutatója | Programszintű | Az adott pályázat feltételei |
5. A 2026-os szigorítás háttere
A 2026-os szigorítás nem előzmény nélküli. Az Állami Számvevőszék 2024. évi jelentése kimondta, hogy a 2014–2020-as uniós ciklusban a magyar pályázati portfólió 12%-ában fordult elő áfa-elszámolási hiba — összesen 47 milliárd forint értékben. Ez az összeg nem a csalásból, hanem a nem megfelelő áfa-besorolásból eredt: a kedvezményezettek egy része nem tudta, hogy levonási joggal rendelkezik, és a projektben elszámolta az áfát, míg mások fordítva jártak el. A 2026-os szigorítás ezt a tapasztalatot dolgozza fel.
A 2026-os változások három pillére: 1) a Magyar Államkincstár 2025. évi tájékoztatója szerint a 2026. január 1-jétől beadott elszámolásoknál az áfa-státusz önellenőrzése kötelező, 2) az Irányító Hatóság bevezette az áfa-nyilatkozatot, 3) a NAV 2025. évi tájékoztatója szerint az áfa-elszámolási hibák utólagos korrekciója során a NAV önellenőrzési kedvezményt alkalmaz — de csak akkor, ha a kedvezményezett a hibát saját maga jelenti.
A szigorítás gyakorlati hatása a 2026-os pályázati ciklusban: a várható áfa-elszámolási hibaarány 12%-ról 6%-ra csökkenhet a Pénzügyminisztérium 2025. évi prognózisa szerint. Ez a 6%-os szint az uniós átlag feletti — de a 2024-es magyar szinthez képest jelentős javulás. A 2026-os záró elszámolásoknál a MÁK 50 milliárd forintnyi pályázati összeget vizsgál át — az áfa-elszámolás ennek mintegy 15%-át érinti.
Döntési implikáció: a 2026-os pályázatoknál a kedvezményezetteknek az áfa-besorolást a projekt tervezésének legkorábbi szakaszában kell rögzíteniük. A 2026-os MÁK-tájékoztató szerint a projekt-költségvetésben az áfa-kalkulációt önálló munkafüzetben kell dokumentálni, és az áfa-státusz változását azonnal jelenteni kell. Aki ezt elmulasztja, a záró elszámolásnál 10–100%-os korrekcióra számíthat.
FIGYELEM: az áfa-nyilatkozat nem formalitás
A 2026-os MÁK-tájékoztató szerint a hamis vagy hiányos áfa-nyilatkozat a támogatás 10–100%-os korrekcióját vonhatja maga után. A kedvezményezett a pályázat benyújtásakor köteles nyilatkozni áfa-státuszáról, és a változásokat haladéktalanul jelentenie kell.
6. Gyakorlati lépések a pályázóknak
A 2026-os pályázati ciklusban öt konkrét lépést kell megtenni az áfa-elszámolás biztonságos kezeléséhez. Első lépés: az áfa-státusz azonosítása a NAV-nyilvántartásban. A kedvezményezett lekéri az alanyi mentességi vagy az általános adózói státuszt igazoló dokumentumot, és ezt a pályázati anyag mellékleteként csatolja. Az ÁSZ 2025. évi jelentése szerint a vizsgált projektek 22%-ánál ez a dokumentum hiányzott.
Második lépés: az áfa-nyilatkozat elkészítése. A nyilatkozat három elemet tartalmaz: a kedvezményezett áfa-státuszát, a várható levonási hányadost (vegyes tevékenység esetén), valamint a projekt során vállalt monitoring-kötelezettséget. A MÁK 2025. évi tájékoztatója szerint a nyilatkozatot a pályázat benyújtásakor kell csatolni — utólagos pótlás nem lehetséges.
Harmadik lépés: az áfa-kalkuláció önálló munkafüzetének elkészítése. Ez a munkafüzet tartalmazza az egyes beszerzések áfa-bontását, a szállítói számlák hivatkozásait, valamint az esetleges arányosítási számítást. Az ÁSZ 2025. évi jelentése szerint a munkafüzet hiánya a záró elszámolások 14%-ánál korrekciót eredményezett.
Negyedik lépés: a projekt során az áfa-státusz változásának azonnali jelentése. Ha a kedvezményezett a projekt során elveszíti alanyi mentességét, vagy fordítva, azt 8 napon belül jelentenie kell az Irányító Hatóságnak. Az ötödik lépés a záró elszámolásnál az áfa-elszámolás végleges zárása: a kedvezményezett a MÁK által megadott formátumban nyilatkozik, hogy a projekt során az áfa-besorolás helyes volt-e.
| Lépés | Dokumentum | Határidő |
|---|---|---|
| 1. Áfa-státusz azonosítása | NAV-igazolás | Pályázat benyújtásakor |
| 2. Áfa-nyilatkozat | MÁK-formátumú nyilatkozat | Pályázat benyújtásakor |
| 3. Áfa-kalkulációs munkafüzet | Önálló Excel/PDF | Projekt során folyamatosan |
| 4. Változás-jelentés | MÁK-űrlap | 8 napon belül |
| 5. Záró áfa-nyilatkozat | MÁK-záró űrlap | Záró elszámoláskor |
7. A 2026-os pályázati horizonton túli kilátások
A 2026-os szabályozás szigorítása egy hosszabb trend része. A 2021–2027-es uniós ciklusban a Bizottság a CPR-felülvizsgálat (a közös rendelkezésekről szóló rendelet, CPR 1063/2024/EU) keretében szigorította az áfa-elszámolás ellenőrzését. A 2028-tól induló új ciklus várhatóan még részletesebb útmutatót ír elő — a 2025. évi EU-s szakértői anyagok szerint az áfa-elszámolás egységesítése az uniós tagállamokban 2027-ig lezárul.
A hazai oldalon a Pénzügyminisztérium 2025. évi közleménye szerint a 2027-es adóváltozások egyik témája az áfa-kulcsok differenciálása. Ha a 2027-es reform eltérő áfa-kulcsokat vezet be a különböző szolgáltatásokra, a pályázati áfa-elszámolás tovább bonyolódik — a vegyes tevékenységű KKV-knál az arányosítási hányados évről évre változhat. Ez a jövőbeli bizonytalanság a 2026-os pályázatoknál is figyelembe veendő.
A 2026-os pályázatok döntéshozói számára három stratégiai irány rajzolódik ki. Először, a projektek áfa-tervezését önálló munkafüzetben kell dokumentálni — nem a táblázatkezelő mellékleteként. Másodszor, az áfa-státusz változását proaktívan kell jelenteni, nem csak a záró elszámolásnál. Harmadszor, a pályázónak az Irányító Hatóság 2026-os útmutatóját a pályázatírás korai szakaszában kell tanulmányoznia — nem a benyújtás előtti utolsó napokban.
Döntési implikáció: a 2026-os pályázatoknál az áfa-elszámolás nem utólagos adminisztráció, hanem a projekt tervezésének alapvető eleme. A 150 millió forintos támogatás a lead példájánál maradva: ha a kedvezményezett levonási joggal rendelkezik, a projekt valódi fedezete 118 millió forint; ha nem rendelkezik, akkor 150 millió forint. A 32 millió forintos különbség a projekt megvalósíthatóságát dönti el — nem a támogatási intenzitás.
Kulcs-megállapítások
- 01
Az áfa a pályázatban csak akkor elszámolható, ha a kedvezményezett nem jogosult annak visszaigénylésére — ezt a szabályt a 2007. évi CXXVII. törvény 120. §-a rögzíti.
- 02
Az alanyi mentes KKV-k (38% a KSH 2025-ös adatai szerint) alapesetben elszámolhatják az áfát, de a 12 millió forintos bevételi küszöb átlépése státusz-váltást és utólagos korrekciót hoz.
- 03
A vegyes tevékenységű KKV-knál az arányosítási hányados határozza meg az áfa elszámolhatóságát — a 2026-os MÁK-előírás szerint a jegyzőkönyv a záró elszámolás kötelező melléklete.
- 04
A 2026-os szigorítás lényege: az áfa-nyilatkozat és az önálló áfa-kalkulációs munkafüzet a pályázat benyújtásának alapfeltétele — a hiány 10–100%-os korrekciót vonhat maga után.
- 05
Az ÁSZ 2024-es jelentése szerint a 2014–2020-as ciklusban 47 milliárd forint áfa-elszámolási hibát tártak fel — a 2026-os szigorítás ezt az arányt kívánja 12%-ról 6%-ra csökkenteni.
- 06
A gyakorlati döntés: egy 150 millió forintos támogatásnál a levonási jog megválasztása 32 millió forintos különbséget jelent — ez a projekt megvalósíthatóságának alapkérdése.
Gyakori kérdések
Mikor elszámolható az áfa a pályázatban?
Az áfa csak akkor elszámolható költség a pályázatban, ha a kedvezményezett nem rendelkezik levonási joggal — vagyis nem jogosult a beszerzési áfa visszaigénylésére. Ez az áfatörvény 120. §-án és az Irányító Hatóság útmutatóján alapul. Ha a kedvezményezett általános szabályok szerint adózik és a számlát levonásba helyezi, az áfa nem elszámolható, mert a NAV-tól visszakapja.
Mi a különbség alanyi mentes és általános adózó KKV-k áfa-elszámolása között?
Az alanyi mentes KKV (12 millió forint alatti éves bevétel) nem vonhatja le a beszerzési áfát, ezért a pályázatban elszámolhatja. Az általános szabályok szerint adózó KVK levonhatja az áfát, ezért a pályázatban nem számolhatja el. A KSH 2025-ös adatai szerint a magyar KKV-k 38%-a alanyi mentes státuszú.
Mi történik, ha a projekt során változik az áfa-státusz?
Ha a kedvezményezett elveszíti alanyi mentességét vagy fordítva, azt 8 napon belül jelentenie kell az Irányító Hatóságnak. A státusz-váltás a projekt hátralévő részére új áfa-besorolást hoz — a MÁK 2025. évi tájékoztatója szerint az utólagos korrekció elkerülhető, ha a változást proaktívan jelentik.
Hogyan kell dokumentálni az áfa-elszámolást 2026-ban?
A 2026-os MÁK-előírás szerint három dokumentum kötelező: az áfa-státusz igazolása (NAV), az áfa-nyilatkozat a pályázat benyújtásakor, valamint az önálló áfa-kalkulációs munkafüzet. A záró elszámolásnál ezen felül vegyes tevékenység esetén arányosítási jegyzőkönyv szükséges.
Mekkora a kockázata a hibás áfa-elszámolásnak?
Az ÁSZ 2025. évi jelentése szerint a hibás áfa-elszámolás a támogatás 10–100%-os korrekcióját vonhatja maga után. A 2014–2020-as ciklusban a feltárt hibák összértéke 47 milliárd forint volt. A 2026-os szigorítás ezt az arányt 12%-ról várhatóan 6%-ra csökkenti a PM 2025. évi prognózisa szerint.
Vegyes tevékenységű KKV-k hogyan kezeljék az áfát?
Vegyes tevékenység esetén az áfatörvény 5. számú melléklete szerinti arányosítási hányadost kell alkalmazni. Az áfa csak az arányosítással nem levonható részben számolható el a pályázatban. A 2026-os MÁK-előírás szerint az arányosítási jegyzőkönyv a záró elszámolás kötelező melléklete.
Milyen tendenciák várhatók 2027 után?
Az EU Bizottság 2025. évi szakértői anyagai szerint 2027-ig egységesül az áfa-elszámolás a tagállamokban. A 2028-tól induló új ciklus várhatóan szigorúbb szabályokat hoz. A hazai oldalon a PM 2025. évi közleménye differenciált áfa-kulcsokat jelez 2027-re — ez a pályázati áfa-elszámolást tovább bonyolítja.
Források és hivatkozási alap
- 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról – Az áfa-elszámolás alapdokumentuma, 120. § (levonási jog) és 187. § (alanyi mentesség) https://nav.gov.hu/pfile/file?path=/a/nav/ jogszabalyok/ tv/2007_CXXVII_tv
- ÁSZ 2024. évi jelentés a 2014–2020-as uniós pályázatok áfa-elszámolásáról – A 47 milliárd forint feltárt hiba és a 12%-os hibaarány forrása https://asz.hu/storage/files/files/ Jelenések/ 2024/ 2418000.pdf
- ÁSZ 2025. évi jelentés a vegyes tevékenységű és alanyi mentes KKV-k áfa-elszámolásáról – A 9%-os vegyes tevékenységi hibaarány és a 12%-os alanyi mentes korrekció forrása https://asz.hu/storage/files/files/ Jelenések/ 2025/ 2521000.pdf
- Magyar Államkincstár 2025. évi tájékoztató a 2026. január 1-jétől alkalmazandó szigorításokról – Az áfa-nyilatkozat, a munkafüzet és a változás-jelentés kötelezettsége https://allamkincstar.gov.hu/ tamogatasok/ tajekoztatok/ 2025_afa
- KSH 2025. évi KKV-áfa statisztika – A KKV-k 38%-ának alanyi áfa-mentes státusza https://www.ksh.hu/docs/hun/ xftp/idoszaki/ regiok/ kkv_2025.pdf
- CPR 1063/2024/EU uniós rendelet – A levonható áfa támogatásból való kizárásának uniós jogi alapja https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32024R1063
- NAV 2025. évi tájékoztató az áfa-elszámolási hibák önellenőrzéséről – Az önellenőrzési kedvezmény feltételei hibás áfa-besorolás esetén https://nav.gov.hu/ jogszabalyok/ tajekoztatok/ 2025_afa_ellenorzes
Kapcsolódó cikkek a Tudástárban
Több projekt szakmai vezetője. Az AZAR Menedzsment Consultingnál a szakértői és fejlesztői csapatért, valamint a projektmenedzsment-szolgáltatásokért felel: stratégiai tanácsadás, döntés-előkészítés, pályázatírás és pályázati előminősítés, folyamatirányítás, optimalizálás, ellenőrzés, érdekképviselet. Hozzá tartozik a teljes mesterségesintelligencia-kínálat is: AI-stratégia és AI-szoftverfejlesztés, az AZAR Digitális Kapacitás™ program, a digitális munkatársak, az AzarX Pro pályázati platform, valamint a marketingstratégia és a kampánytervezés.