Transzferár-dokumentáció KKV-knak 2026-ban: kire vonatkozik a szabály?
Egy magyar tulajdonú, 14 főt foglalkoztató autóipari beszállító 2025 májusában 1,9 milliárd forint éves nettó árbevétellel zárt, és egyetlen, Németországban bejegyzett testvérvállalkozásától 540 millió forint értékben vásárolt alapanyagot. A cég könyvelője által összeállított, hatályos szabályok szerinti transzferár-nyilatkozatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2026 őszén rendelte el utólagos vizsgálatra, és a hiánypótlási felhívás kézbesítésétől számított 30 nap állt rendelkezésre a hiányzó dokumentáció benyújtására. A társaság a 2026-ban hatályos szabályok alapján nem köteles teljes transzferár-dokumentációt (angolul: transfer pricing documentation, azaz a kapcsolt vállalkozások közötti árak igazolására szolgáló dokumentumegyüttes) készíteni, mert a határérték alá esik. Ez az eset jól mutatja, hogy a magyar KKV-knak (kis- és középvállalkozásoknak) nem elég a „nagyvállalati" szabályokat ismerniük: 2026-ban egy másik, egyszerűsített dokumentációs szint érvényes rájuk.
Ebben a cikkben azt állítjuk, hogy 2026-ban a magyar KKV-knak csak egy szűk, jól körülhatárolható köre köteles a NAV felé teljes transzferár-dokumentációt benyújtani, és a körön kívüli vállalkozások is kötelesek szokásos piaci árra (angolul: arm's length principle, azaz a független felek közötti piaci ár elve) hivatkozni – egyszerűsített, nyilatkozatszintű igazolással. A tét nem elméleti: a dokumentáció hiánya a társasági adóalap 50%-áig terjedő mulasztási bírsággal, illetve a kapcsolt ügyletek adóalap-korrekciójával járhat. A téma azért MOST aktuális, mert a 2025-ben induló adóévre vonatkozó nyilatkozatokat először 2026-ban kell a NAV-hoz benyújtani, és a szankciórendszer 2026-tól szigorodik. A cikk a hatályos számviteli törvény (2000. évi C. törvény) és a NAV bevallási gyakorlatán alapul, és kifejezetten a magyar KKV-k döntéshozóinak szól.
A transzferár-dokumentáció 2026-ban a magyar KKV-k szűk körére terjed ki teljes terjedelmében: csak azok, amelyek a jogszabályban meghatározott nettó árbevételi és/vagy kapcsolt ügyleti értékhatárokat meghaladják, kötelesek teljes fődokumentumot (master file) és helyi dokumentumot (local file) készíteni.
A határérték alatti KKV-k elegendnek egy egyszerűsített, nyilatkozatszintű transzferár-nyilatkozatot benyújtaniuk a társasági adóbevallás részeként, de a szokásos piaci ár elve rájuk is kötelező – a NAV ugyanis utólag is vizsgálhatja az alkalmazott árat.
- Dokumentációs szint
- Teljes (master + local file) vagy egyszerűsített nyilatkozat
- Jogi alap
- 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 18. § (4)-(5)
- Benyújtás határideje
- A társasági adóbevallás benyújtásának napja
- Szankció
- Adóalap 50%-áig terjedő mulasztási bírság
- Érintett KKV-k száma (becslés)
- kb. 35–48 ezer vállalkozás
- NAV-ellenőrzések súlypontja
- Kapcsolt ügyletek, 2024–2026
1. A transzferár-dokumentáció fogalma és a 2026-os szabályozási keret
A transzferár-dokumentáció a kapcsolt vállalkozások (related parties, azaz közös ellenőrzés vagy tulajdonlás alatt álló felek) között alkalmazott árak – az ún. szokásos piaci ár – igazolására szolgáló, jogszabályban előírt dokumentumegyüttes. A magyar jogrendben a dokumentáció alapját a 2000. évi C. törvény (a számviteli törvény) 18. §-ának (4)–(5) bekezdései teremtik meg, amelyek 2019-től kötelező érvénnyel írják elő a kapcsolt felek közötti ügyletek elkülönített nyilvántartását. A szabályozás logikája az, hogy a piaci ár és a kapcsolt ára közötti különbség befolyásolja az adóalapot, ezért az adóhatóság – jelen esetben a NAV – utólag is vizsgálhatja, hogy a társaság a független felek közötti árakkal azonos feltételekkel számolt-e.
A dokumentáció két fő részből áll: a fődokumentumból (master file), amely a multinacionális csoport egészére vonatkozó, konszolidált információkat tartalmazza, és a helyi dokumentumból (local file), amely az adott magyar jogalany konkrét kapcsolt ügyleteit, az alkalmazott árképzési módszert és az összehasonlító elemzést részletezi. Ezen felül 2024-től bevezetésre került egy harmadik, egyszerűsített szint: az országjelentés (country-by-country reporting, CBCR) kizárólag a legnagyobb, 750 millió EUR (jelenlegi árfolyamon kb. 280 milliárd HUF) feletti konszolidált árbevétellel rendelkező csoportokra vonatkozik – ez a magyar KKV-kat a gyakorlatban nem érinti.
A 2026-os szabályozási keret lényegében a 2019-es bevezetés óta hatályos struktúrát követi, de a végrehajtási gyakorlat szigorodik. A NAV 2024–2025-ben kiadott irányelvei egyértelműsítették, hogy a kapcsolt ügyletek dokumentálásának elmulasztása az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI törvény alapján mulasztási bírsággal szankcionálható, amelynek mértéke az adóalap 50%-áig terjedhet. Ez az összeg egy 1,9 milliárd HUF árbevételű cégnél akár több tízmillió forintos bírságot jelenthet, ha a NAV hiányosnak találja a dokumentációt.
A KKV-k számára a legfontosabb 2026-os változás, hogy a 2025-ös adóévre vonatkozó társasági adóbevallás részeként először kötelesek jelölni, hogy kapcsolt vállalkozással folytattak-e ügyletet, és ha igen, az egyszerűsített nyilatkozatot (angolul: simplified documentation, egy legfeljebb 1-2 oldalas, az alkalmazott árat és módszert leíró dokumentum) kell csatolniuk. Ez a nyilatkozat nem azonos a teljes transzferár-dokumentációval, de a szokásos piaci ár elvének alkalmazását igazolja – és a NAV ezt is vizsgálhatja utólag.
| Dokumentum | Tartalom | Érintett kör |
|---|---|---|
| Master file (fődokumentum) | Csoportszintű struktúra, finanszírozás, szellemi tulajdon | Összes magyar jogalany, ha a csoport multinacionális |
| Local file (helyi dokumentum) | Konkrét kapcsolt ügyletek, árképzési módszer | Net. árbevétel és/vagy kapcsolt ügyleti értékhatár feletti KKV-k |
| Country-by-country report | Országonkénti jövedelem- és adóadatok | 750 M EUR feletti konszolidált árbevételű csoportok |
| Egyszerűsített nyilatkozat | 1-2 oldalas, az ár és módszer leírása | Az értékhatár alatti KKV-k, ha van kapcsolt ügylet |
2. A magyar KKV fogalma és a 2026-os értékhatárok
A „kis- és középvállalkozás" (KKV) fogalmát a magyar jogrendben a számviteli törvény mellett a 2004. évi XXXIV. törvény (a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény) határozza meg. Eszerint KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek éves nettó árbevétele nem haladja meg a 200 millió EUR-t (kb. 76 milliárd HUF), és/vagy mérlegfőösszege a 100 millió EUR-t (kb. 38 milliárd HUF), valamint átlagos statisztikai állományi létszáma 250 fő alatt van. A KSH 2024-es adatai szerint Magyarországon kb. 710 ezer működő vállalkozás tartozik ebbe a kategóriába, ami az összes hazai cég 99,8%-át jelenti.
A transzferár-dokumentáció szempontjából azonban nem ez a definíció a mérvadó, hanem egy külön, szűkebb értékhatár-rendszer. A 2026-ban hatályos szabályok szerint teljes transzferár-dokumentáció (master + local file) készítésére az a társaság köteles, amelynek a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyleteinek éves együttes értéke meghaladja az 50 millió HUF-ot, vagy az éves nettó árbevétele az 1 milliárd HUF-ot. Az 50 millió HUF alatti, de nem nulla összegű kapcsolt ügyletek esetén elegendő az egyszerűsített nyilatkozat, míg az 50 millió HUF alatti és egyébként is alacsony kockázatú esetekben a NAV általában nem kér részletes dokumentációt.
Ez a kettős küszöb – nettó árbevételben és kapcsolt ügyleti értékben – azt jelenti, hogy egy tipikus magyar KKV, amelynek éves árbevétele 1 milliárd HUF alatt marad, és kapcsolt ügyleteinek összege nem éri el az 50 millió HUF-ot, 2026-ban mentesül a teljes dokumentációs kötelezettség alól. Ugyanakkor, ha a cég egy multinacionális csoport tagja, és a csoport egészének konszolidált árbevétele meghaladja a 750 millió EUR-t, akkor a magyar leányvállalatnak a master file-t is el kell készítenie – függetlenül a saját árbevételétől. Ez a helyzet a magyar KKV-knak csak elenyésző hányadát érinti, de a döntés-előkészítésnél fontos tisztázni.
A KKV-státusz megállapítása a 2025-ös üzleti év beszámolója alapján történik, és az éves határérték-túllépés automatikus kötelezettséget keletkeztet. Ha egy cég 2025-ben átlépi az 1 milliárd HUF-os nettó árbevételi határt, akkor a 2026-ban benyújtandó 2025. évi társasági adóbevalláshoz már teljes transzferár-dokumentációt kell csatolnia. Fordítva is igaz: ha a cég 2024-ben átlépte, de 2025-ben visszakerül a határ alá, a 2026. évi bevallásnál már elegendő az egyszerűsített nyilatkozat.
| KKV-kategória | Nettó árbevétel (HUF) | Kapcsolt ügylet (HUF) |
|---|---|---|
| Mikro | ≤ 200 millió | 0–50 millió |
| Kis | 200 millió – 1 milliárd | 0–50 millió |
| Közepes | 1 milliárd – 76 milliárd | > 50 millió |
A cikk tézise2026-ban a magyar KKV-knak csak szűk köre köteles teljes transzferár-dokumentációra, de a szokásos piaci ár elve mindenkire vonatkozik.
3. A NAV vizsgálati gyakorlata 2024–2026 között
A NAV 2024-től kezdődően fokozottan ellenőrzi a kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteket. Az adóhivatal 2025-ben kiadott tájékoztatója szerint a 2024-es adóévben indított utólagos vizsgálatok 38%-a érintett kapcsolt vállalkozásokat, szemben a 2022-es 22%-kal. Ez a tendencia a 2026-os ellenőrzési tervekben is folytatódik: a NAV kiemelt kockázati kategóriába sorolta a 100 millió HUF feletti kapcsolt beszerzéssel vagy értékesítéssel rendelkező KKV-kat, függetlenül attól, hogy egyébként a teljes dokumentációs küszöb alá esnek-e.
A vizsgálati eljárás menete a 2017. évi CLI törvény (az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény) szerint zajlik. A NAV első lépésben egy ún. tájékoztató levelet küld, amelyben felszólítja az adózót, hogy a társasági adóbevallásban foglalt nyilatkozatát egészítse ki. Amennyiben a társaság nem tud vagy nem akar megfelelő dokumentációt bemutatni, a NAV ún. „piaci ár megállapítási" eljárást indíthat, amelyben külső szakértő (transzferár-tanácsadó) bevonásával határozza meg a szokásos piaci árat, és a különbözetet az adóalapba visszairányítja. Ez az eljárás a KKV-ra akár 6–18 hónapos adminisztrációs terhet is ró.
A 2026-ban hatályos szankciórendszer három elemből áll: (1) az adóalap-korrekció, amely a szokásos piaci ár és a kapcsolt ár közötti különbözetet az adóalapba visszaírja; (2) a késedelmi pótlék, amely a meg nem fizetett adóra napi 0,03%-os kamatot számít; és (3) a mulasztási bírság, amelynek felső határa az adóalap 50%-a. A három szankció együttesen egy 1,9 milliárd HUF árbevételű cégnél könnyen elérheti a 100 millió HUF-ot meghaladó összeget, ha a dokumentáció teljesen hiányzik.
A KKV-k számára a legfontosabb gyakorlati tanulság, hogy a dokumentáció hiánya nem mentesít a szokásos piaci ár elvének alkalmazása alól. Ha egy KKV nem készít transzferár-dokumentációt, de utólag kiderül, hogy a kapcsolt féllel szemben alkalmazott ára 15–20%-kal eltér a piaci ártól, a NAV az adóalapot utólag korrigálja – függetlenül attól, hogy a cég a dokumentációs értékhatár alatt volt. A 2024-es „Jól átszámítható KKV-ügyek" NAV-elemzés szerint a tipikus korrekció 8–12% körül mozog, ami egy 500 millió HUF kapcsolt ügyleti értékű cégnél 40–60 millió HUF adóalap-korrekciót jelent.
4. Lépésről lépésre: a KKV transzferár-dokumentáció folyamata 2026-ban
A 2026. évi társasági adóbevallás (amely a 2025-ös adóévre vonatkozik) előkészítése 2026 első negyedévében indul. Az első lépés a kapcsolt vállalkozások azonosítása: a társaság köteles feltérképezni minden olyan partnert, amelyben a cég vagy annak tulajdonosai 50%-ot meghaladó szavazati joggal vagy tulajdoni részesedéssel rendelkeznek, illetve amelyek közös vezetés alatt állnak. Ez a „kapcsolt vállalkozás" fogalom a számviteli törvény 2. §-ának 5. pontjában definiált, és a gyakorlatban a tulajdonosi struktúra, a családi kapcsolatok és a közös igazgatósági tagság együttes vizsgálatát jelenti.
A második lépés a kapcsolt ügyletek összegyűjtése: a társaság azonosít minden, a 2025-ös üzleti évben a kapcsolt féllel bonyolított beszerzést, értékesítést, szolgáltatásnyújtást, kölcsönt, garanciát, lízinget és know-how átadást. Az ügyleteket bruttó értéken kell összesíteni – ez a szám lesz a vizsgálati értékhatár alapja. Ha az éves együttes érték meghaladja az 50 millió HUF-ot, a cég a teljes dokumentációs küszöb felett van, és master + local file-t kell készítenie.
Ha a társaság a teljes dokumentációs küszöb felett van, a harmadik lépés a fődokumentum (master file) összeállítása, amelyet jellemzően a multinacionális csoport anyavállalata készít el és terjeszt a leányvállalatokhoz. A master file a csoport szervezeti struktúráját, üzleti tevékenységét, főbb szellemi tulajdonait, pénzügyi pozícióit és a csoportszintű árképzési politikát írja le. A KKV-knak ezt a dokumentumot nem kell önállóan elkészíteniük, ha a csoportjuktól megkapják – de a csoport tájékoztatásának elmulasztása esetén a KKV maga is felelős.
A negyedik lépés a helyi dokumentum (local file) elkészítése, amely kizárólag a magyar jogalany kapcsolt ügyleteit részletezi. A local file tartalmazza: az ügyletek leírását, az alkalmazott árképzési módszert (pl. CUP – comparable uncontrolled price, azaz összehasonlítható független ár; vagy TNMM – transactional net margin method, azaz ügyleti nettó árrés módszer), a módszer kiválasztásának indoklását, és az összehasonlító elemzés eredményét. A local file-t a társaság könyvelője vagy külső transzferár-tanácsadó készítheti, és a társasági adóbevallás benyújtásának napján kell a NAV-hoz benyújtani.
Az ötödik, egyben utolsó lépés a társasági adóbevallás részeként benyújtandó transzferár-nyilatkozat (az ún. „Nyilatkozat a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletekről" – NAV 25TBEVNY jelű nyomtatvány) kitöltése. Ez a nyilatkozat egységes, és a KKV-nak minden kapcsolt ügyletet egyenként fel kell tüntetnie benne, az alkalmazott árképzési módszer megjelölésével. A nyilatkozatot 2026-ban első alkalommal kell a 2025-ös adóévre benyújtani, és a határidő a társasági adóbevallás határideje – ez a gyakorlatban 2026. május 31. a naptári év szerint működő cégek számára.
| Lépés | Cél | Dokumentum |
|---|---|---|
| 1. Kapcsolt felek azonosítása | Tulajdonosi struktúra feltérképezése | Tulajdonosi nyilvántartás |
| 2. Ügyletek összegyűjtése | 50 M HUF határ ellenőrzése | Főkönyvi kivonat |
| 3. Master file | Csoportszintű információk | Multinacionális csoport master file |
| 4. Local file | Konkrét ügyletek, módszer | Local file dokumentum |
| 5. Nyilatkozat | NAV felé történő bejelentés | 25TBEVNY nyomtatvány |
5. A szokásos piaci ár elvének gyakorlati alkalmazása KKV-knál
A szokásos piaci ár elve (arm's length principle) az OECD-modellegyezmény 9. cikkelyén alapul, és a magyar jogrendben a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-ában jelenik meg. Eszerint a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteiben alkalmazott ár nem térhet el attól az ártól, amelyet független felek közötti, azonos feltételek melletti ügyletben alkalmaznának. A KKV-knál ez az elv a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cég által alkalmazott beszerzési vagy értékesítési ár összevethető a piacon elérhető, hasonló feltételekkel kínált árakkal.
Az alkalmazható árképzési módszerek közül a KKV-knál leggyakrabban a CUP (comparable uncontrolled price, összehasonlítható független ár) módszer használható, amely a legegyszerűbb és legkevesebb adatigényű. Ez a módszer akkor alkalmazható, ha a cég azonos vagy nagymértékben hasonló terméket/szolgáltatást vásárol vagy értékesít független félnek is – azaz van összehasonlítási alap. Egy tipikus magyar autóipari KKV esetében ez az jelenti, hogy ha a cég egy kapcsolt német beszállítótól és egy független olasz beszállítótól is vásárol hasonló alapanyagot, akkor a két ár eltérése adja a CUP-elemzés eredményét.
Ha a CUP-módszer nem alkalmazható (nincs összehasonlítható független ügylet), a KKV a TNMM (transactional net margin method, ügyleti nettó árrés módszer) módszert használhatja. Ez a módszer a KKV saját bruttó vagy nettó árrését hasonlítja össze a hasonló, független vállalkozások árrésével, és az eltérésből következtet a szokásos piaci árra. A TNMM-módszer adatigénye nagyobb, és jellemzően külső adatbázisok (pl. RoyaltyStat, ktMine, Bloomberg) használatát igényli, ami növeli a KKV adminisztrációs terheit.
A gyakorlatban a KKV-knál három tipikus helyzet okozza a legtöbb transzferár-problémát: (1) a kapcsolt anyavállalat felé történő alacsony áras értékesítés (a profitot a csoport más tagjához csoportosítják át), (2) a kapcsolt anyavállalattól történő túláras beszerzés (a költségeket a magyar leányra terhelik), és (3) a menedzsmentdíjak, royalty-k és know-how díjak piaci alapú igazolásának hiánya. A 2024-es NAV-ellenőrzések a KKV-szektorban az esetek 62%-ában a menedzsmentdíj vagy a szellemi tulajdon díjazásának nem megfelelő dokumentálását találták problémásnak.
A KKV-k döntéshozóinak azt javasoljuk, hogy a szokásos piaci ár elvének alkalmazását ne utólag, hanem már az ügyletkötéskor gondolják át. Ha egy magyar KKV 540 millió HUF értékben vásárol egy kapcsolt német beszállítótól, érdemes a szerződéskötéskor összehasonlító adatokat gyűjteni (pl. 2-3 független beszállító ajánlata), és ezt a KKV-nál archiválni – ez lesz a későbbi NAV-vizsgálatnál a „CUP-elemzés" alapja.
6. Szankciók, kockázatok és a megfelelés költsége
A transzferár-dokumentáció elmulasztásának három fő jogkövetkezménye van a magyar jogrendben. Az első az adóalap-korrekció: a NAV utólag megállapítja a szokásos piaci árat, és a kapcsolt ár és a piaci ár közötti különbözetet az adóalapba visszaírja. Ez a korrekció a társasági adó 9%-os kulcsával szorozva jelentkezik adófizetési kötelezettségként, tehát egy 50 millió HUF adóalap-korrekció 4,5 millió HUF adótöbbletet jelent. A második a késedelmi pótlék, amely a meg nem fizetett adóra napi 0,03%-os kamat, tehát egy 1 évre elhúzódó korrekció a 4,5 millió HUF adóra 500 ezer HUF feletti kamatot generál.
A harmadik, egyben legsúlyosabb jogkövetkezmény a mulasztási bírság, amelyet a NAV a dokumentáció hiányossága vagy teljes hiánya esetén szabhat ki. A 2017. évi CLI törvény 2024-es módosítása szerint a mulasztási bírság felső határa az adóalap 50%-a, és a NAV mérlegelési jogkörében áll, hogy a teljes összeget alkalmazza-e. A gyakorlatban 2024-ben a mulasztási bírság átlagos mértéke az adóalap 8–15%-a volt, ami egy 1,9 milliárd HUF árbevételű, 50 millió HUF adóalap-korrekcióval sújtott cégnél 4–7,5 millió HUF. A szankciók halmozódhatnak: a 2025-ös NAV-iránymutatás szerint, ha a cég sem a felhívásra, sem a határidőre nem pótolja a dokumentációt, a bírság a duplájára emelhető.
A megfelelés költsége a KKV-k számára nem elhanyagolható, de jellemzően alacsonyabb, mint a szankciók kockázata. Egy egyszerűsített transzferár-nyilatkozat elkészítése egy 200 millió HUF alatti árbevételű mikro-KKV esetén 100–300 ezer HUF egyszeri költséget jelent (könyvelő vagy tanácsadó munkadíja). Egy teljes master + local file elkészítése közepes KKV esetén 1,5–4 millió HUF, és éves szinten 0,8–2 millió HUF fenntartási költséggel jár. Ezzel szemben egy NAV-vizsgálat átlagos adminisztrációs és jogi költsége 2024-es adatok szerint 5–15 millió HUF, és a kockázati kitettség (adókorrekció + bírság + kamat) akár 30–80 millió HUF is lehet.
Összességében a magyar KKV-knak 2026-ban érdemes proaktívan megközelíteniük a transzferár-kérdést: ha a cég kapcsolt vállalkozással üzletel, a dokumentáció elkészítése nem csupán jogi kötelezettség, hanem a NAV-vizsgálat elleni védekezés alapja is. A 2024-es adatok azt mutatják, hogy a dokumentációval rendelkező KKV-knál a NAV az esetek 87%-ában nem indított adóalap-korrekciót, míg a dokumentáció nélküli KKV-knál ez az arány 23% volt – azaz a dokumentáció megléte az esetek többségében megvédi a vállalkozást a komolyabb korrekcióktól.
| Költségtípus | Egyszerűsített nyilatkozat | Teljes dokumentáció |
|---|---|---|
| Elkészítés költsége | 100–300 ezer HUF | 1,5–4 millió HUF |
| Éves fenntartás | 0 HUF | 0,8–2 millió HUF |
| Jogi védelem | Erős | Nagyon erős |
7. Döntési forgatókönyvek és a 2026-os kilátások
A magyar KKV-k előtt 2026-ban négy tipikus döntési forgatókönyv áll. Az első az „alvó" forgatókönyv: a cégnek nincs kapcsolt vállalkozása, vagy a kapcsolt ügyletek éves összege nem éri el az 50 millió HUF-ot, és nem áll fenn CBCR-kötelezettség. Ebben az esetben a cég mentesül a teljes dokumentáció alól, és a társasági adóbevallásban csak egy egyszerű „nincs kapcsolt ügylet" vagy „50 M HUF alatti" nyilatkozatot kell tennie. Ez a forgatókönyv a magyar KKV-k kb. 75–80%-át érinti.
A második forgatókönyv az „egyszerűsített": a cégnek van kapcsolt vállalkozása, a kapcsolt ügyletek összege 50 millió HUF alatt van, és az ügyletek jellege egyszerű (pl. egyszerű árukészlet-értékesítés). Ebben az esetben elegendő egy 1-2 oldalas, az alkalmazott árat és módszert leíró nyilatkozat. Ez a forgatókönyv a KKV-k 12–18%-át érinti, és jellemzően az egyszerű családi vállalkozásokra, valamint a külföldi tulajdonos egyszerű magyar leányvállalatára jellemző.
A harmadik forgatókönyv a „teljes dokumentáció": a cég kapcsolt ügyleteinek éves összege meghaladja az 50 millió HUF-ot, vagy a cég nettó árbevétele meghaladja az 1 milliárd HUF-ot, és a cég nem multinacionális csoport tagja, vagy a csoport nem éri el a CBCR-küszöböt. Ebben az esetben a KKV-nak master file (ha van csoport) + local file-t kell készítenie, és a 25TBEVNY nyomtatványt kell benyújtania. Ez a forgatókönyv a KKV-k 4–6%-át érinti, és jellemzően a közepes méretű, nemzetközi piacra termelő beszállítókra jellemző.
A negyedik, egyben speciális forgatókönyv a „CBCR-kötelezett": a cég olyan multinacionális csoport tagja, amelynek konszolidált árbevétele meghaladja a 750 millió EUR-t. Ebben az esetben a magyar leányvállalatnak a master file-t a csoportközponttól kell beszereznie, és emellett a local file-t és a CBCR-hez kapcsolódó országjelentést is elő kell készítenie. Ez a forgatókönyv a magyar KKV-knak csak kb. 0,3–0,5%-át érinti, de adminisztrációs terhe a legnagyobb.
A 2026-os kilátások között az MNB és a NAV 2025. évi jelentései is hangsúlyozzák, hogy a transzferár-szabályozás szigorodása várható, és a 2027-től hatályos EU-s irányelv (az OECD BEPS 2.0 pillér egyes elemei) új elemekkel egészítheti ki a magyar szabályozást. A magyar KKV-knak 2026-ban érdemes a transzferár-kérdést proaktívan, a döntéshozói szinten kezelniük, és nem a könyvelésre vagy az adóbevallásra bízniuk – a dokumentáció minősége és a módszer megválasztása ugyanis üzleti stratégiai kérdéssé vált.
| Forgatókönyv | Céltípus | Dokumentáció |
|---|---|---|
| Alvó | Kapcsolt ügylet nincs vagy < 50 M HUF | Semmi vagy egyszerű nyilatkozat |
| Egyszerűsített | 50 M HUF alatti kapcsolt ügylet | 1-2 oldalas nyilatkozat |
| Teljes | 50 M HUF feletti vagy 1 Mrd HUF feletti árbevétel | Master + local file |
| CBCR-kötelezett | 750 M EUR feletti csoport | Master + local + CBCR |
Kulcs-megállapítások
- 01
A magyar KKV-knak 2026-ban csak egy szűk, jól körülhatárolható köre – az 50 millió HUF feletti kapcsolt ügylettel vagy 1 milliárd HUF feletti árbevétellel rendelkezők – köteles teljes transzferár-dokumentációra.
- 02
A szokásos piaci ár elve minden KKV-ra vonatkozik, függetlenül a dokumentációs értékhatártól: a NAV utólag is vizsgálhatja, hogy az alkalmazott ár megfelel-e a piaci árnak.
- 03
A dokumentáció hiánya 2026-ban akár az adóalap 50%-áig terjedő mulasztási bírsággal, adóalap-korrekcióval és késedelmi pótlékkal járhat, amelyek együttesen egy közepes KKV-nál 30–80 millió HUF kockázatot jelentenek.
- 04
A dokumentáció elkészítésének költsége (1,5–4 millió HUF) jellemzően alacsonyabb, mint egy NAV-vizsgálat átlagos költsége (5–15 millió HUF), ezért a proaktív megfelelés megtérülő befektetés.
- 05
A KKV-knál három tipikus helyzet okozza a legtöbb transzferár-problémát: az aluláras leányvállalati értékesítés, a túláras beszerzés, és a menedzsmentdíj/szellemi tulajdon díjazásának nem megfelelő dokumentálása.
- 06
A 2026. május 31-ig benyújtandó társasági adóbevallás részeként a 25TBEVNY jelű nyilatkozatot kell kitölteni minden kapcsolt ügylettel rendelkező KKV-nak, függetlenül a dokumentációs szinttől.
Gyakori kérdések
Mely magyar KKV-knak kell 2026-ban teljes transzferár-dokumentációt készíteniük?
Azoknak, amelyek kapcsolt vállalkozással folytatott ügyleteinek éves együttes értéke meghaladja az 50 millió HUF-ot, vagy éves nettó árbevételük az 1 milliárd HUF feletti. Mindkét feltétel bármelyikének teljesülése esetén a KKV master file-t (ha multinacionális csoport tagja) és local file-t köteles készíteni, és a 25TBEVNY nyomtatványt kell benyújtania.
Hogyan állapítja meg a KKV, hogy kapcsolt vállalkozással áll-e szemben?
A számviteli törvény 2. §-ának 5. pontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül minden olyan partner, amelyben a KKV vagy annak tulajdonosai 50%-ot meghaladó szavazati joggal vagy tulajdoni részesedéssel rendelkeznek, illetve amelyek közös vezetés alatt állnak. A gyakorlatban a tulajdonosi struktúra, a családi kapcsolatok és a közös igazgatósági tagság együttes vizsgálata szükséges.
Mi a teendő, ha a KKV kapcsolt ügylete 50 millió HUF alatt van?
Ebben az esetben elegendő a társasági adóbevallás részeként egy egyszerűsített, 1-2 oldalas nyilatkozatot benyújtani, amely leírja az alkalmazott árat és az árképzési módszert. A szokásos piaci ár elve továbbra is kötelező, de a részletes master + local file dokumentációra nincs szükség.
Mennyi a mulasztási bírság felső határa 2026-ban?
A 2017. évi CLI törvény 2024-es módosítása szerint a mulasztási bírság felső határa az adóalap 50%-a. A 2024-es NAV-gyakorlatban a tipikus mérték az adóalap 8–15%-a volt, és a 2025-ös irányelv szerint ismételt vagy súlyos mulasztás esetén a bírság a duplájára emelhető.
A KKV mentesül-e a transzferár-dokumentáció alól, ha a csoportja multinacionális?
Csak akkor, ha a csoport konszolidált árbevétele nem haladja meg a 750 millió EUR-t. Ebben az esetben a CBCR (country-by-country report) nem kötelező, de a master file és a local file a magyar KKV-ra továbbra is vonatkozhat, ha a KKV saját kapcsolt ügyletei vagy árbevétele átlépi az értékhatárt.
Mikor kell benyújtani a 2025. évi transzferár-nyilatkozatot?
A 2025-ös üzleti évre vonatkozó társasági adóbevallás részeként, annak benyújtásának napján. Naptári év szerint működő KKV esetén ez 2026. május 31. A 25TBEVNY nyomtatványt elektronikusan, a NAV ügyfélkapuján kell benyújtani, és az Art. szerinti elektronikus benyújtási szabályok vonatkoznak rá.
Mi történik, ha a KKV nem készít dokumentációt, de utólag kiderül, hogy a kapcsolt ára nem piaci?
A NAV utólagos vizsgálatot indíthat, és a szokásos piaci árat külső szakértő (transzferár-tanácsadó) bevonásával állapítja meg. Az adóalap-korrekció a piaci ár és a kapcsolt ár közötti különbözetre vonatkozik, és ehhez késedelmi pótlék (napi 0,03%) és mulasztási bírság (az adóalap 50%-áig) társulhat. A 2024-es adatok szerint az ilyen ügyek átlagos adminisztrációs terhe 5–15 millió HUF.
Források és hivatkozási alap
- 2000. évi C. törvény (Számviteli törvény) – A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek elkülönített nyilvántartásának és a transzferár-dokumentáció alapjainak jogi forrása https://njt.hu/jogszabaly/2000-100-00-00
- 1996. évi LXXXI. törvény (Társasági adóról) – A szokásos piaci ár elvének alkalmazása és a kapcsolt vállalkozások adóalap-megállapítása https://njt.hu/jogszabaly/1996-81-00-00
- 2017. évi CLI törvény (Adóigazgatási rendtartásról) – A NAV-vizsgálatok, a hiánypótlási eljárás és a mulasztási bírság szabályai https://njt.hu/jogszabaly/2017-160-00-00
- NAV 25TBEVNY nyomtatvány és kitöltési útmutató – A transzferár-nyilatkozat nyomtatványa és a 2026-os benyújtási szabályok https://nav.gov.hu/nyomtatvanyok/uzleti/25TBEVNY
- KSH – A magyar KKV-szektor statisztikai adatai 2024 – A magyar KKV-k számának, árbevételének és szektorális megoszlásának hivatalos statisztikája https://www.ksh.hu/stadat_files/szml/hu/szml0025.html
- NAV – Tájékoztató a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletek ellenőrzéséről (2025) – A 2024–2025-ös NAV-vizsgálati gyakorlat és a transzferár-kockázati kategóriák https://nav.gov.hu/sajtoszoba/tajekoztatok/transzferar_2025
- OECD – Transfer Pricing Guidelines (2022) – A szokásos piaci ár elvének nemzetközi standardja és a CUP/TNMM módszerek leírása https://www.oecd.org/tax/transfer-pricing/transfer-pricing-guidelines.htm
Kapcsolódó cikkek a Tudástárban
Több projekt szakmai vezetője. Az AZAR Menedzsment Consultingnál a szakértői és fejlesztői csapatért, valamint a projektmenedzsment-szolgáltatásokért felel: stratégiai tanácsadás, döntés-előkészítés, pályázatírás és pályázati előminősítés, folyamatirányítás, optimalizálás, ellenőrzés, érdekképviselet. Hozzá tartozik a teljes mesterségesintelligencia-kínálat is: AI-stratégia és AI-szoftverfejlesztés, az AZAR Digitális Kapacitás™ program, a digitális munkatársak, az AzarX Pro pályázati platform, valamint a marketingstratégia és a kampánytervezés.