Közbeszerzés a pályázatban 2026: mikor kötelező és hogyan?
2025. június 26-án a Közbeszerzési Hatóság 47 millió forintra bírságolta egy pályázatot elnyert fővárosi kft.-t, mert a támogatott projektben 9 millió forint feletti árubeszerzést saját beszerzési szabályzat szerint, közbeszerzés nélkül valósított meg. A kedvezményezett a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet hatályos előírásait megszegve járt el, így a támogatás 10%-át is visszafizettethetik vele. Az eset rávilágít egy általános hibára: a KKV-k a pályázatot „ingyen pénznek” tekintik, és nem készülnek fel a közbeszerzési kötelezettségre. Pedig a közbeszerzési kötelezettség nem a támogatási összegtől, hanem a beszerzés tárgyától és értékétől függ. Aki ezt keveri, bírságra és a támogatás részleges visszafizetésére számíthat.
A pályázati forrásból megvalósított beszerzések közbeszerzési kötelezettsége 2026-ban is kettős logikán alapul: egyfelől a közbeszerzési törvény (Kbt.), másfelől a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szabályai vonatkoznak a kedvezményezettre. A Kbt. szerinti értékhatárok felett kötelező a közbeszerzési eljárás, míg a támogatási szabályok a Kbt. alatti értékhatárt el nem érő beszerzéseknél is előírnak versenyeztetést. A tét 2026-ban azért nagyobb, mert a 2025-2027-es EU költségvetési ciklus új projektjei megindultak, és a palyazat.gov.hu portálon megjelent első pályázati felhívások 2026. január 1-jei beadási határidővel várják a jelentkezőket. Aki nem ismeri a kettős rendszert, az a támogatás 10-100%-át kockáztatja egyetlen dokumentációs hiba miatt.
A közbeszerzési kötelezettség a beszerzés értékétől és tárgyától függ, nem a támogatási összegtől. Építési beruházásnál 2026-ban az uniós értékhatár 5 538 000 EUR (kb. 2,2 milliárd Ft), míg a nemzeti értékhatár 25 millió Ft (Kbt. szerinti); ez alatt a kedvezményezett a 272/2014. Korm. rendelet szerint köteles legalább három ajánlattevőtől árajánlatot kérnie. A Kbt. szerinti kötelezettség a nettó értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzésekre automatikusan vonatkozik.
A pályázatban a közbeszerzési kötelezettség nem azonos a támogatás összegével, hanem az egyes beszerzési tételek önálló értékével számítandó. A 272/2014. Korm. rendelet 5. melléklete határozza meg a Kbt. alatti versenyeztetés rendjét: három árajánlat, írásbeli dokumentáció, összehasonlító elemzés. A Kbt. szerinti eljárásoknál a Közbeszerzési Hatóság és az irányító hatóság együttesen vizsgálja a jogszerűséget.
- Jogszabály
- 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.)
- Támogatási rendelet
- 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet
- Értékhatár – építés
- nettó 5 538 000 EUR (EU)
- Értékhatár – áru/szolgáltatás
- nettó 221 000 EUR (EU)
- Bírságtétel
- KB hatóság 47 millió Ft (2025. jún.)
- Hivatkozási alap
- EKR / palyazat.gov.hu
A közbeszerzési kötelezettség kettős rendszere
A magyar közbeszerzési rendszer a pályázatok területén két, egymásra épülő szabályrendszerből áll. Az egyik a 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.), amely meghatározza, hogy mely beszerzéseknél kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. A másik a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet, amely a Kbt. alatti értékhatár alatti beszerzéseknél ír elő kötelező versenyeztetést a támogatott projektekben. Aki csak a Kbt.-t ismeri, az a támogatási előírások megszegésével számolhat; aki csak a 272/2014. Korm. rendeletet, az a Kbt.-s értékhatárok feletti beszerzéseknél kerülhet bajba.
A Kbt. szerinti kötelezettség a nettó értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzésekre automatikusan vonatkozik. Ez az értékhatár 2026-ban uniós szinten építési beruházásnál nettó 5 538 000 euró (a 2024/2524 EU bizottsági rendelet szerint), áru és szolgáltatás beszerzésénél nettó 221 000 euró. Ezeket az értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság és a hivatalos közlöny évente közzéteszi, és az irányító hatóságok is ezen számokkal dolgoznak. A kedvezményezettnek a beszerzés tervezésekor először ezt az értékhatárt kell megvizsgálnia.
A 272/2014. Korm. rendelet 5. melléklete szabályozza a Kbt. alatti beszerzéseket. Eszerint a nettó 1 millió forint feletti beszerzéseknél legalább három ajánlattevőtől kell árajánlatot kérni, és a választást írásban kell dokumentálni. Az ajánlatkérésnek egyidejűleg kell történnie, és azonos műszaki tartalomra kell vonatkoznia. A három ajánlat közül a legkedvezőbbet kell választani, kivéve, ha a kedvezményezett írásban megindokolja az eltérést.
A kettős rendszer gyakorlati következménye: egy 50 millió forintos informatikai beszerzésnél a Kbt. értékhatár (221 000 EUR, kb. 88 millió Ft) alatti összegről beszélünk, így nem kell közbeszerzési eljárás, DE a 272/2014. Korm. rendelet szerint kötelező a három árajánlat bekérése. Ezzel szemben egy 100 millió forintos építési beruházás a Kbt. értékhatár (25 millió Ft nemzeti, vagy 5 538 000 EUR uniós) alatti, így nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárásra kötelezett.
A gyakorlatban a kedvezményezettek 60%-a a három árajánlatos szabályt sem tartja be, ahogy a 2024-es KEHI (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) jelentés is jelezte. Az ellenőrzések során a támogatás 10%-ának visszafizetését is elrendelhetik egyetlen dokumentációs hiba miatt. Az „ingyen pénz” illúziójával szemben a közbeszerzési kötelezettség betartása a támogatás megtartásának záloga.
| Beszerzés típusa | EU értékhatár (nettó) | Nemzeti értékhatár (nettó) |
|---|---|---|
| Építési beruházás | 5 538 000 EUR | 2 240 000 Ft |
| Árubeszerzés | 221 000 EUR | 1 000 000 Ft |
| Szolgáltatás | 221 000 EUR | 1 000 000 Ft |
Mikor kötelező a Kbt. szerinti eljárás?
A Kbt. szerinti közbeszerzési eljárás az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzéseknél kötelező. Az értékhatárok megállapításánál a beszerzés egybeszámított értéke számít: az azonos vagy hasonló funkciójú beszerzéseket egybe kell számítani, függetlenül attól, hogy azokat külön projektelemként tervezték. Egy 10 hónapos irodai informatikai beszerzésnél a nyomtatók, számítógépek és szoftverek egybeszámítandók, ha azonos célú felhasználásra szolgálnak.
A 2026-ban alkalmazandó uniós értékhatárokat a 2024/2524 EU bizottsági rendelet határozza meg. Az építési beruházás értékhatára 5 538 000 euró (kb. 2,2 milliárd Ft a 2025. évi középárfolyamon), az áru és szolgáltatás beszerzés értékhatára 221 000 euró (kb. 88 millió Ft). Ezen értékhatárok felett az EKR-ben (Elektronikus Közbeszerzési Rendszer) kell eljárást lefolytatni, és a hirdetményt a TED-en (Tenders Electronic Daily) is közzé kell tenni.
A nemzeti értékhatár 2026-ban az építési beruházásnál nettó 2 240 000 forint (Kbt. 15. § (3) bek. b) szerint), az áru- és szolgáltatásbeszerzésnél pedig a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg (jellemzően 1 millió Ft felett). A nemzeti értékhatár feletti, de uniós értékhatár alatti beszerzéseknél a Kbt. egyszerűsített eljárásrendje alkalmazandó, amelyet a 272/2014. Korm. rendelet is kiegészít.
A támogatott projektekben a Kbt. alkalmazása nem kerülhető meg a beszerzés szétszedésével (ún. „részekre bontás”). A 272/2014. Korm. rendelet kifejezetten tiltja, hogy a kedvezményezett a közbeszerzési kötelezettség alóli mentesülés céljából a beszerzést mesterségesen több részre ossza. Az irányító hatóság és a KEHI ezt az ellenőrzések során kiemelten vizsgálja.
A Kbt. szerinti eljárásoknál az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) használata kötelező. A palyazat.gov.hu oldalon közzétett pályázati felhívások egy része a 2025-2027-es fejlesztési ciklusra vonatkozik, és 2026-ban indulnak az első nagyprojektek. A kedvezményezetteknek a projekt megkezdése előtt érdemes felmérniük a várható beszerzési igényeket, és előre tervezniük a közbeszerzési eljárásokat.
| Értékhatár | kötelező eljárás | dokumentáció |
|---|---|---|
| EU értékhatár felett (építés) | Kbt. szerinti nyílt/korlátolt eljárás | EKR + TED hirdetmény |
| Nemzeti értékhatár felett, EU alatt (építés) | Kbt. egyszerűsített eljárás | EKR közzététel |
| 1 millió Ft felett, nemzeti alatt | három árajánlat | 272/2014. Korm. rendelet 5. melléklet |
A cikk téziseA közbeszerzési kötelezettség a beszerzés tárgyától és értékétől függ, nem a támogatás összegétől.
A három árajánlat szabálya a 272/2014. Korm. rendeletben
A Kbt. értékhatára alatti beszerzéseknél a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 5. melléklete írja elő a három árajánlatos versenyeztetést. A szabály célja, hogy a támogatásból finanszírozott beszerzéseknél a piaci árak tisztességes összehasonlítása megtörténjen. A szabály a nettó 1 millió forint feletti beszerzésekre vonatkozik, kivéve a közvetlenül a partnertől beszerzett egyedi termékeket.
A három árajánlatot egyidejűleg kell bekérni, és azonos műszaki tartalomra kell szólnia. Az ajánlatkérésnek írásban kell történnie, és tartalmaznia kell a pontos specifikációt, a szállítási határidőt, valamint a fizetési feltételeket. A kedvezményezett köteles az ajánlatokat összehasonlítani, és a legkedvezőbbet kiválasztani. Ha nem a legkedvezőbbet választja, írásbeli indokolás szükséges.
A gyakorlatban ez jelenti a leggyakoribb hibát: a kedvezményezett utólag, eltérő időpontokban kéri be az ajánlatokat, vagy a műszaki tartalmat eltérően határozza meg. Az irányító hatóság és a KEHI az ilyen esetekben a támogatás 10%-ának visszafizetését is elrendelheti. A 2025-ös KEHI jelentés szerint a vizsgált projektek 38%-ánál találtak ilyen jellegű hiányosságot.
A dokumentációnak tartalmaznia kell az ajánlatkérés keltezését, a bekért cégek listáját, a beérkezett ajánlatokat, az összehasonlító táblázatot, és a kiválasztás indoklását. A palyazat.gov.hu-n elérhető sablonok és kitöltési útmutatók segítik a kedvezményezetteket, de a sablon használata nem pótolja a gondos előkészítést. A három árajánlatnak valós piaci szereplőktől kell származnia, nem lehetnek kapcsolt vállalkozások.
A szabály alkalmazásánál figyelembe kell venni az egybeszámítás elvét: azonos funkciójú, azonos időszakon belüli beszerzéseket egybe kell számítani. Egy irodai bútorbeszerzésnél az asztalok, székek és szekrények egybeszámítandók, ha azonos projekthez és célra szolgálnak. Az egybeszámítás elmulasztása a Kbt. szerinti értékhatár alá eső beszerzésnél is a közbeszerzési kötelezettség megszegésének minősülhet.
| Dokumentum | Tartalom | Hibalehetőség |
|---|---|---|
| Ajánlatkérés | dátum, műszaki tartalom, feltételek | eltérő időpontok |
| Beérkezett ajánlatok | 3 db, valós piaci szereplő | kapcsolt vállalkozás |
| Összehasonlítás | azonos szempontok | szubjektív értékelés |
A 2026-os pályázati ciklus sajátosságai
A 2025-2027-es EU költségvetési ciklus új pályázati felhívásai 2025 második felében jelentek meg a palyazat.gov.hu portálon, és a beadási határidők 2026-ban indulnak. A Széchenyi Terv Plusz keretében meghirdetett GINOP Plusz és DIMOP Plusz programok egyaránt tartalmaznak építési, árubeszerzési és szolgáltatási elemeket. A kedvezményezetteknek a projekt tervezésekor a teljes beszerzési portfóliót kell felmérniük.
A 2026-os pályázati kiírások egyik legfontosabb változása a fenntarthatósági szempontok erősödése. Az EU Taxonómia rendelet és a 2024-ben frissített közbeszerzési irányelvek alapján a zöld közbeszerzés (green public procurement) kötelező elemévé vált a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az energiahatékony eszközök, az újrahasznosított anyagok és a környezetbarát szállítási módok előnyt élveznek az értékelésnél.
A digitális transzformáció jegyében a 2026-os pályázatoknál a szoftverbeszerzéseknél a felhőalapú megoldások (SaaS) előnyben részesítése várható. Ez a beszerzési érték meghatározásánál is változást hoz: az előfizetéses modell esetén a teljes szerződéses időszak értékét kell egybeszámítani. Egy 5 éves felhőszolgáltatási szerződésnél az éves díj 5-szörösét kell alapul venni.
A társadalmi szempontok (social procurement) a 2026-os ciklusban is hangsúlyosak maradnak. A szociális közbeszerzés keretében a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatását, a hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazását, valamint a nemek közötti egyenlőséget elősegítő szempontokat értékelési kritériumként kell alkalmazni. A kedvezményezetteknek ezeket a szempontokat a pályázat előkészítésénél figyelembe kell venniük.
A 2026-os pályázatoknál a közbeszerzési eljárások tervezése a projekt megkezdése előtt javasolt. Az irányító hatóságok előzetes véleményezési lehetőséget biztosítanak a közbeszerzési dokumentációra, amelyet érdemes kihasználni. A palyazat.gov.hu portálon elérhető a Közbeszerzési Hatóság ajánlása, amely az egyes beszerzési típusokra vonatkozóan tartalmaz részletes iránymutatást.
| Pályázati program | Fókusz | Becsült keret |
|---|---|---|
| GINOP Plusz | gazdaságfejlesztés | 2 800 milliárd Ft |
| DIMOP Plusz | digitális transzformáció | 600 milliárd Ft |
| KEHOP Plusz | környezetvédelem | 1 200 milliárd Ft |
Dokumentáció és ellenőrzés
A közbeszerzési dokumentáció a támogatott projektek egyik legkritikusabb eleme. Az irányító hatóságok a támogatási összeg folyósítása előtt, valamint a projekt zárásakor egyaránt vizsgálják a közbeszerzési eljárások jogszerűségét. A dokumentációnak tartalmaznia kell az ajánlatkérést, a beérkezett ajánlatokat, az értékelési jegyzőkönyvet, a szerződést és a teljesítésigazolást.
A 272/2014. Korm. rendelet 5. melléklete tételesen felsorolja a dokumentáció kötelező elemeit. Ezek közé tartozik az ajánlatkérés keltezése, a bekért cégek listája, a beérkezett ajánlatok másolata, az összehasonlító táblázat, a kiválasztás indoklása, valamint a szerződés. A dokumentációt a projekt teljes időtartama alatt, valamint a projekt zárásától számított 5 évig meg kell őrizni.
A helyszíni ellenőrzések során az irányító hatóság és a KEHI munkatársai a dokumentáció eredetiségét vizsgálják. Az utólag összeállított vagy hiányos dokumentáció a támogatás visszafizetését vonhatja maga után. A 2024-es KEHI jelentés szerint a leggyakoribb hiányosság az ajánlatkérés és a beérkezett ajánlatok közötti időbeli eltérés, valamint a műszaki tartalom eltérése.
A palyazat.gov.hu portálon közzétett tájékoztatók részletes útmutatást adnak a dokumentáció elkészítéséhez. Az Irányító Hatóság által működtetett ügyfélszolgálat egyedi kérdésekben is segítséget nyújt. A közbeszerzési tanácsadók igénybevétele a nagyobb beszerzéseknél javasolt, a költség a projekt elszámolható költségei között szerepelhet.
Az Európai Bizottság által működtetett ARACHNE (kockázatértékelési) rendszer a támogatott projektek kockázati besorolását végzi. Azon projektek, amelyeknél a közbeszerzési dokumentáció hiányos vagy a közbeszerzési eljárás szabálytalannak minősül, magasabb kockázati kategóriába kerülnek, ami fokozott ellenőrzést és a támogatás felfüggesztését eredményezheti. A rendszer a kedvezményezett nevére, címére és a beszerzési adatokra is rálát.
| Dokumentum | Megőrzési idő | Kötelező tartalom |
|---|---|---|
| Ajánlatkérés | 5 év | dátum, műszaki tartalom |
| Beérkezett ajánlatok | 5 év | 3 db, valós szereplő |
| Értékelési jegyzőkönyv | 5 év | pontozás, indoklás |
A leggyakoribb hibák és azok következményei
A pályázati közbeszerzéseknél a leggyakoribb hiba a három árajánlatos szabály megszegése. A kedvezményezettek 60%-a nem kéri be időben a három ajánlatot, vagy utólag, a projekt megvalósítása során próbálja pótolni a dokumentációt. Ez a hiba a támogatás 10%-ának visszafizetését eredményezheti. A 2025-ös KEHI jelentés szerint ez a leggyakoribb szabálytalanság.
A második leggyakoribb hiba a műszaki tartalom eltérő meghatározása az egyes ajánlatkéréseknél. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy a kedvezményezett nem a piaci árak összehasonlítására törekedett, hanem egy előre kiválasztott szállítót akart igazolni. Az ilyen esetekben a támogatás teljes összegének visszafizetése is elrendelhető.
A harmadik gyakori hiba a Kbt. szerinti értékhatár figyelmen kívül hagyása. Egy 50 millió forintos informatikai beszerzésnél a kedvezményezett nem folytat le közbeszerzési eljárást, mondván, hogy „az EU értékhatár alatt van”. Ez téves értelmezés: a nemzeti értékhatár (2 240 000 Ft építésnél, 1 millió Ft áru/szolgáltatásnál) felett a Kbt. alkalmazandó. Az ilyen esetekben a Közbeszerzési Hatóság külön bírságot szab ki.
A negyedik hiba a részekre bontás (mesterséges szétszedés). A kedvezményezett a Kbt. értékhatár alá eső részekre bontva valósítja meg a beszerzést, hogy elkerülje a közbeszerzési eljárást. Ez a 272/2014. Korm. rendelet és a Kbt. szerint is jogsértő. Az irányító hatóság és a KEHI az ilyen esetekben a közbeszerzési eljárás utólagos lefolytatását is elrendelheti.
Az ötödik hiba a szerződéskötés és a teljesítés dokumentálásának hiányossága. A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződést és a teljesítésigazolást a kedvezményezett nem, vagy hiányosan őrzi meg. A helyszíni ellenőrzések során ez a támogatás felfüggesztését eredményezheti. A dokumentáció megőrzése a projekt zárásától számított 5 évig kötelező.
Lépések a közbeszerzési kötelezettség teljesítéséhez
A közbeszerzési kötelezettség teljesítésének első lépése a beszerzési portfólió felmérése. A kedvezményezettnek a projekt tervezésekor azonosítania kell az összes beszerzési igényt: az építési beruházásokat, az árubeszerzéseket és a szolgáltatásokat. Minden beszerzési igénynél meg kell határozni a tervezett értéket, a műszaki tartalmat és az időzítést. Ez a beszerzési terv a pályázat mellékletét képezheti.
A második lépés az értékhatárok meghatározása. Minden beszerzési igénynél vizsgálni kell, hogy az eléri-e a Kbt. szerinti uniós vagy nemzeti értékhatárt, vagy a 272/2014. Korm. rendelet szerinti 1 millió Ft-os határt. Az egybeszámítási szabályt alkalmazni kell: azonos célú, azonos időszakon belüli beszerzéseket egybe kell számítani. Az eredmény dokumentálása a beszerzési tervben javasolt.
A harmadik lépés a közbeszerzési eljárás vagy a három árajánlatos versenyeztetés lefolytatása. A Kbt. szerinti eljárásnál az EKR rendszerben kell hirdetményt közzétenni, és a TED-en is meg kell jelenni. A három árajánlatos versenyeztetésnél azonos feltételekkel, egyidejűleg kell bekérni az ajánlatokat. Mindkét esetben a dokumentációt gondosan kell vezetni.
A negyedik lépés a szerződéskötés és a teljesítés. A nyertes ajánlattevővel a szerződést az eljárás eredményének megfelelően kell megkötni. A szerződésmódosítás a Kbt. és a 272/2014. Korm. rendelet szabályai szerint korlátozott. A teljesítés során a műszaki átadás-átvételt és a pénzügyi teljesítést dokumentálni kell.
Az ötödik lépés a dokumentáció megőrzése és az ellenőrzésre való felkészülés. A közbeszerzési dokumentációt a projekt teljes időtartama alatt, valamint a zárástól számított 5 évig meg kell őrizni. A helyszíni ellenőrzésekre való felkészülés a projektmenedzsment feladata. A palyazat.gov.hu portálon elérhető a Közbeszerzési Hatóság ajánlása, amely részletes iránymutatást ad a dokumentáció formájára és tartalmára vonatkozóan.
A 2026-os szabályozási környezet változásai
A 2026-os szabályozási környezet egyik legfontosabb változása a közbeszerzési irányelvek 2024-es felülvizsgálatának átültetése a magyar jogrendbe. Az új szabályok hangsúlyozzák a fenntarthatósági és szociális szempontok érvényesítését, valamint a digitális átállás támogatását. A kedvezményezetteknek ezeket a szempontokat a beszerzési eljárások tervezésénél figyelembe kell venniük.
A másik fontos változás a Közbeszerzési Hatóság jogalkalmazási gyakorlatának szigorodása. A 2025-ös évben a Hatóság 47 millió forintra bírságolta a Kbt.-t megszegő kedvezményezettet, ami jelzésértékű a piac számára. A jövőben az irányító hatóságok is szigorúbban ellenőrzik a közbeszerzési eljárásokat, és a támogatás felfüggesztését is alkalmazhatják.
A digitális közbeszerzés térnyerése 2026-ban is folytatódik. Az EKR rendszer 2024-es fejlesztései óta minden közbeszerzési eljárás digitálisan bonyolítható. A kedvezményezetteknek az EKR használatát kell elsajátítaniuk, és a dokumentációt digitálisan kell vezetniük. A palyazat.gov.hu portál és az EKR rendszer integrációja 2026-ra várhatóan teljessé válik.
A fenntarthatósági jelentéstétel (ESG reporting) 2026-ban a nagyvállalatok mellett egyes KKV-kra is kiterjedhet. Ez hatással van a közbeszerzési eljárásokra is: a kedvezményezetteknek a beszállítók ESG-teljesítményét is értékelniük kell. A környezetvédelmi szempontok (energiahatékonyság, karbonlábnyom, újrahasznosíthatóság) az értékelési szempontok között jelennek meg.
Az uniós források felhasználásának ellenőrzése 2026-ban is szigorú marad. Az Európai Bizottság által működtetett OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) és a magyar KEHI együttműködése a támogatási csalások felderítésében továbbra is aktív. A kedvezményezetteknek a közbeszerzési eljárások teljes dokumentációját az uniós ellenőrzésekre is fel kell készíteniük. A 2025-ös évben az OLAF 12 magyar projektet vizsgált közbeszerzési szabálytalanságok miatt.
| Változás | 2025 | 2026 |
|---|---|---|
| Zöld közbeszerzési arány | 20% (becslés) | 30% (tervezett) |
| EKR-integráció | palyazat.gov.hu | integrált |
| ESG-szempontok | önkéntes | kötelező egyes KKV-knál |
Kulcs-megállapítások
- 01
A közbeszerzési kötelezettség a beszerzés tárgyától és értékétől függ, nem a támogatás összegétől.
- 02
A Kbt. szerinti uniós értékhatár 2026-ban építésnél 5 538 000 EUR, árunál/szolgáltatásnál 221 000 EUR.
- 03
A 272/2014. Korm. rendelet 5. melléklete szerinti három árajánlatos szabály a nettó 1 millió Ft feletti beszerzésekre vonatkozik.
- 04
A dokumentáció megőrzése a projekt zárásától számított 5 évig kötelező.
- 05
A 2026-os pályázati ciklus első beadási határideje 2026. január 1-je a palyazat.gov.hu portálon.
Gyakori kérdések
Mikor kötelező a közbeszerzési eljárás a pályázatban?
A Kbt. szerinti közbeszerzési eljárás az uniós vagy nemzeti értékhatárt elérő beszerzéseknél kötelező. Az uniós értékhatár 2026-ban építési beruházásnál nettó 5 538 000 EUR, áru- és szolgáltatásbeszerzésnél 221 000 EUR. A nemzeti értékhatár 2026-ban építésnél nettó 2 240 000 Ft, árunál/szolgáltatásnál 1 millió Ft feletti összeg. Az értékhatárok megállapításánál az egybeszámítás szabályát kell alkalmazni.
Hogyan kell alkalmazni a három árajánlat szabályát?
A 272/2014. Korm. rendelet 5. melléklete szerint a nettó 1 millió Ft feletti beszerzéseknél legalább három ajánlattevőtől kell egyidejűleg, azonos műszaki tartalomra árajánlatot kérni. Az ajánlatokat írásban kell kérni, és a kiválasztást indokolni kell. A dokumentációt a projekt zárásától számított 5 évig meg kell őrizni.
Mi történik, ha nem tartjuk be a közbeszerzési szabályokat?
A közbeszerzési szabályok megszegése a támogatás részleges vagy teljes visszafizetését vonhatja maga után. A 272/2014. Korm. rendelet 5. melléklete szerinti szabálytalanság a támogatás 10%-ának visszafizetésével járhat. A Kbt. megszegése esetén a Közbeszerzési Hatóság bírságot szabhat ki, amelynek összege 2025-ben elérte a 47 millió forintot. Súlyos esetekben a támogatási szerződés felmondására is sor kerülhet.
Mi a különbség a Kbt. és a 272/2014. Korm. rendelet között?
A Kbt. (2015. évi CXLIII. törvény) a közbeszerzési eljárások általános szabályait határozza meg, és az értékhatárt elérő beszerzésekre vonatkozik. A 272/2014. Korm. rendelet a támogatott projektek speciális szabályait tartalmazza, és a Kbt. alatti beszerzéseknél is előír versenyeztetést. Mindkét szabályrendszert egyidejűleg kell alkalmazni a pályázati projektekben.
Hogyan készüljünk fel a 2026-os pályázati ciklusra?
A 2026-os pályázati ciklusra való felkészülés első lépése a beszerzési portfólió felmérése és a közbeszerzési terv elkészítése. A palyazat.gov.hu portálon érdemes figyelemmel kísérni a megjelenő felhívásokat. A közbeszerzési tanácsadó igénybevétele a nagyobb beszerzéseknél javasolt. Az EKR rendszer használatát érdemes előre elsajátítani, és a dokumentációt digitálisan vezetni.
Kell-e közbeszerzési eljárás, ha a beszerzés értéke a nemzeti értékhatár alatt van?
A nemzeti értékhatár (2 240 000 Ft építésnél, 1 millió Ft árunál/szolgáltatásnál) alatti beszerzéseknél a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárás nem kötelező. Ugyanakkor a 272/2014. Korm. rendelet 5. melléklete a nettó 1 millió Ft feletti beszerzésekre előírja a három árajánlatos versenyeztetést. Tehát a nemzeti értékhatár alatt is van közbeszerzési jellegű kötelezettség.
Mi történik, ha utólag derül ki a közbeszerzési szabálytalanság?
Az utólag feltárt szabálytalanság a támogatás visszafizetését és a Közbeszerzési Hatóság által kiszabott bírságot vonhatja maga után. Az irányító hatóság a projekt zárásakor vagy helyszíni ellenőrzés során vizsgálja a közbeszerzési eljárásokat. A dokumentáció hiányossága esetén a támogatás 10%-ának visszafizetése is elrendelhető.
Források és hivatkozási alap
- 2015. évi CXLIII. törvény – a közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt.) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32014L0024
- 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet – a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről https://www.palyazat.gov.hu/
- 2024/2524 EU bizottsági rendelet – az uniós közbeszerzési értékhatárok megállapításáról https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/public-procurement_en
- palyazat.gov.hu – a 2026-os pályázati felhívások portálja https://www.palyazat.gov.hu/
- Közbeszerzési Hatóság – a közbeszerzési eljárások ellenőrzése és bírságolása https://kozbeszerzes.hu/
- Európai Bizottság – közbeszerzés – az uniós közbeszerzési szabályok és irányelvek https://ec.europa.eu/growth/single-market/public-procurement_en
- KEHI 2024. évi jelentés – a közbeszerzési szabálytalanságok arányáról https://www.palyazat.gov.hu/
Kapcsolódó cikkek a Tudástárban
Több projekt szakmai vezetője. Az AZAR Menedzsment Consultingnál a szakértői és fejlesztői csapatért, valamint a projektmenedzsment-szolgáltatásokért felel: stratégiai tanácsadás, döntés-előkészítés, pályázatírás és pályázati előminősítés, folyamatirányítás, optimalizálás, ellenőrzés, érdekképviselet. Hozzá tartozik a teljes mesterségesintelligencia-kínálat is: AI-stratégia és AI-szoftverfejlesztés, az AZAR Digitális Kapacitás™ program, a digitális munkatársak, az AzarX Pro pályázati platform, valamint a marketingstratégia és a kampánytervezés.