pályázat beszerzés 2026: árajánlat és piaci ár szabályai
Egy 480 millió forintos támogatási csomag négy hónapig tartó utólagos ellenőrzése 2025 nyarán azért zárult 38 millió forint visszafizetéssel, mert a kedvezményezett cég három gépbeszerzéshez egy-egy darab árajánlatot csatolt, és mindhármat ugyanattól a forgalmazótól kérte. A Magyar Államkincstár helyszíni vizsgálata kimutatta: az ajánlattevő a pályázó stratégiai partnere volt, így a beszerzés nem felelt meg a pályázati kiírás „két független árajánlat" követelményének. A 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet azóta is változatlanul kimondja: a kedvezményezettnek a bruttó 25 millió forint feletti beszerzéseknél legalább három, egymástól és a kedvezményezettől független árajánlattevőtől kell ajánlatot bekérnie, és a három ajánlat közül a legkisebb összegűt kell választania, kivéve, ha szakmai indoklással eltér. A szabály 2026-ban is érvényes, az uniós forrású pályázatoknál pedig a 2021–2027-es ciklus zárásáig alkalmazandó. Ez a cikk azt járja körül, hogyan kell a pályázati beszerzést 2026-ban jogszerűen lebonyolítani, mikor minősül egy árajánlat függetlennek, és milyen piaciár-ellenőrzéssel lehet a leggyakoribb szabálytalanságokat kiszűrni.
A 2026-os pályázati ciklus három, egymásra épülő szabályrendszert aktivizál egyszerre. Az uniós forrásból finanszírozott projektek a 2021/1060/EU rendelet (CPR) és a 2014/24/EU irányelv beszerzési küszöbértékeit követik. A hazai társfinanszírozású programok a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet szerinti eljárásrendet alkalmazzák. A kettő metszésében jönnek létre az árajánlatkérés és a piaci ár igazolásának elvárásai, amelyek 2026-ban szigorodnak: a MÁK 2025. évi összefoglalója szerint a szabálytalansági eljárások 62%-a beszerzési jellegű hiba, ezen belül 41%-uk az árajánlatok függetlenségének hiányossága. Az Államkincstár a 2026-os évre éves ellenőrzési tervében külön blokkot szentel a piaci árak utólagos vizsgálatának. A pályázóknak mostantól nem elég a három árajánlatot bekérni: igazolniuk kell azt is, hogy az árajánlattevők egymástól és a pályázótól függetlenek, a kiválasztott ajánlat piaci árnak minősül, és a beszerzés összhangban áll a projekt műszaki-szakmai tartalmával. Aki ezt a hármat nem tudja papírra tenni, az nemcsak a támogatást kockáztatja, hanem a visszafizetési kötelezettséget is kamatostól.
A 2026-os szabályozás szerint bruttó 25 millió forint feletti beszerzésnél három, egymástól és a pályázótól független árajánlattevőtől kell ajánlatot kérni, és a legkedvezőbbet kiválasztani. A piaci árat a három ajánlat összehasonlításával kell igazolni. Az uniós küszöb felett a 2014/24/EU irányelv közbeszerzési eljárása kötelező.
A leggyakoribb hiba, hogy a három árajánlattevő nem független egymástól vagy a pályázótól, és az olcsóbb ajánlatot szakmai indoklás nélkül elvetik. 2026-ban a MÁK kiemelten vizsgálja a tulajdonosi és ügyvezetési átfedéseket. Aki ezt most rendbe teszi, az a záró elszámolásnál több tízmillió forintot védhet meg.
- Jogi alap
- 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. § (1)–(2) bek.
- Uniós alap
- 2014/24/EU irányelv, 2021/1060/EU CPR-rendelet
- Küszöbérték
- Bruttó 25 000 000 Ft felett három független árajánlat
- Tiltott eset
- Ajánlattevő tulajdonosa a pályázó tulajdonosának közeli hozzátartozója
- Documentum
- Árajánlat, cégkivonat, aláírási címpéldány, összeférhetetlenségi nyilatkozat
- Jogosult
- KEHOP, GINOP+, DIMOP Plusz és Vidékfejlesztési Program kedvezményezettjei
- Eltérési küszöb
- 30% feletti eltérés a mediántól 100%-os korrekciót vonhat maga után (2025-ös MÁK-összefoglaló)
1. A 2026-os beszerzési szabályok rendszere: mit kell pontosan követni
A pályázati beszerzés 2026-ban nem egységes szabálykönyv, hanem egymásra épülő normák rétege, amelyek együttes alkalmazása jelenti a jogszerű eljárást. Az alap a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a támogatási szerződés megkötését követően megvalósítandó beszerzésekről, amely 25 millió forint feletti bruttó értékhatárt jelöl ki a három független árajánlat bekéréséhez. Ez alatti összegnél elegendő egyetlen árajánlat, de a piaci ár igazolása minden esetben szükséges, ha a kedvezményezett utólagos ellenőrzésre számít. A 4. § (1) bekezdése szó szerint kimondja, hogy a támogatásból megvalósított beszerzésnél a kedvezményezettnek „három, egymástól független, azonos tárgyú, összehasonlítható és a kedvezményezettől is független árajánlatot kell bekérnie".
A második réteg a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet, amely a 2021–2027-es uniós ciklusra határozza meg a hazai végrehajtási szabályokat, és a CPR-rendelet 65. cikkének megfelelően írja elő a támogatható kiadások elszámolhatóságát. Ez a rendelet pontosítja, hogy a piaci ár megfelelőségét a három ajánlat mediánjával vagy átlagával kell alátámasztani, kivéve, ha a kedvezményezett szakmailag indokolja az eltérést. A 2025-ös MÁK-összefoglaló szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 30%-nál nagyobb eltérés a legkisebb árhoz képest már indoklás nélkül szabálytalanságnak minősülhet, és a teljes beszerzési összeg 100%-os korrekcióját vonhatja maga után.
A harmadik réteg az uniós küszöbértékek rendszere. A 2014/24/EU irányelv 4. E küszöbök felett a közbeszerzési törvény (2015. évi CXLIII. törvény) szerinti teljes eljárásrend kötelező: hirdetmény közzététele, összeférhetetlenségi nyilatkozatok, elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) használata, és öt napos észrevételezési határidő a tervezetre. A küszöb alatti, de a 25 millió forint feletti beszerzéseknél a háromárajánlatos szabály érvényesül, de a közbeszerzési elvek (átláthatóság, egyenlő bánásmód) analóg módon alkalmazandók.
A 2026-os év egyik újdonsága, hogy a Magyar Államkincstár a 2025. évi éves jelentésében jelezte: a jövőben hangsúlyosabban vizsgálja a tulajdonosi és ügyvezetési átfedéseket az árajánlattevők és a kedvezményezett között. Az e-cégjegyzék és a cégkapu automatikus lekérdezése lehetővé teszi, hogy a MÁK munkatársai másodpercek alatt azonosítsák, ha a kedvezményezett tulajdonosa egyben az árajánlattevő ügyvezetője vagy tulajdonostársa. Ez a fajta automatizált ellenőrzés a korábbiaknál lényegesen szigorúbb gyakorlatot hoz, ezért a beszerzési terv összeallításánál már a pályázat benyújtása előtt tisztázni kell a piaci szereplők függetlenségét.
A gyakorlatban ez a rendszer azt jelenti, hogy a pályázónak a projekt-előkészítés fázisában kell azonosítania a potenciális beszállítókat, nem pedig a támogatási szerződés megkötése után. Aki utólag, kapkodva keres három ajánlattevőt, az nagy eséllyel a saját üzleti kapcsolataiból merít, ami a függetlenségi vizsgálatnál elbukik. A 2026-os kiírások egy része – például a DIMOP Plusz 1.2.3-as felhívása – külön előminősítési pontszámot ad annak a pályázónak, aki már a pályázathoz csatolja a három független árajánlatot, jelezve a tervezett beszállítói kört. Ez az új gyakorlat a tervezhetőséget és a dokumentálhatóságot helyezi előtérbe.
A szabályrendszer nem öncélul bonyolult, hanem az uniós alapok védelmét szolgálja. A Bizottság az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) éves jelentéseiben rendre kiemeli a beszerzési szabálytalanságokat, mint a leggyakoribb szabályossági hibát. A magyar pályázati rendszer 2026-ban éppen ezért megy az egyedi auditok és a rendszerellenőrzések kettős stratégiája felé. A pályázó számára ez a következőket jelenti: minden beszerzést külön dossziéval kell dokumentálni, a döntést írásban indokolni kell, és az árajánlatkérés időpontját, módját és címzettjeit utólag is visszakereshetővé kell tenni. Ez a fajta „audit-ready" gondolkodás a 2026-os nyertesek egyik legfontosabb kompetenciája.
Három független árajánlat
Bruttó 25 millió forint felett a kedvezményezettnek három, egymástól és a pályázótól független árajánlattevőtől kell ajánlatot kérnie, és a legkisebbet kell választania, kivéve, ha szakmai indoklással eltér.
Piaci ár igazolása
Az elszámolható költség nem haladhatja meg a három független árajánlat mediánját vagy átlagát, kivéve, ha a kedvezményezett eltérést szakmailag alátámasztja.
Uniós küszöb felett
A 2014/24/EU irányelv szerinti küszöbérték felett kötelező a közbeszerzési törvény szerinti teljes eljárás, EKR-rendszerhasználattal és hirdetmény-közzététellel.
2. Az árajánlat formai és tartalmi követelményei: mit kell tartalmaznia egy elfogadható ajánlatnak
Egy pályázati árajánlat nem egyszerű e-mail vagy telefonon leadott szóbeli közlés: a 368/2011. Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése kimondja, hogy az árajánlatnak írásbeli, cégszerűen aláírt és azonos tárgyú, összehasonlítható tartalommal kell rendelkeznie. A gyakorlatban ez öt kötelező elemet jelent. Először: az árajánlattevő cégneve, székhelye, adószáma és cégjegyzékszáma – ez utóbbi a cégkivonattal vagy az opten.hu lekéréssel igazolható. Másodszor: a kiállítás dátuma, ami nem lehet korábbi a pályázat benyújtásánál három hónappal, de nem is lehet későbbi a támogatási szerződés megkötésénél.
Negyedszer: az ár forintban (vagy euróban, de ekkor az MNB középárfolyamon kell átszámítani) és az általános forgalmi adó mértékének egyértelmű feltüntetése. Az ÁFA-t a kedvezményezett általános szabályai szerint kell feltüntetni: ha a pályázó ÁFA-mentes, akkor a nettó árat kell megadni, és ezt az árajánlattevőnek is jeleznie kell. Ötödszer: az érvényességi idő, ami legalább a beszerzés tervezett időpontjáig, de inkább a projekt megvalósítási időszakának végéig tart. A hatodik elem az árajánlattevő aláírása és a cégjegyzésre jogosult személy azonosítása – elektronikus aláírás esetén az e-aláírás tanúsítványát is mellékelni kell.
A tartalmi követelmények között kiemelt figyelmet érdemel az „azonos tárgyú, összehasonlítható" kitétel. A MÁK 2024. évi összefoglalója szerint a szabálytalanságok 22%-a ebből fakad: a három árajánlat formailag megvan, de az egyik például egy másik generációs gépre, egy másik szoftververzióra vagy eltérő mennyiségre szól. A 256/2021. Korm. rendelet 4. §-a szerint a három ajánlatnak „ugyanazon műszaki specifikációra, mennyiségre és szállítási határidőre" kell szólnia. Aki ezt nem biztosítja, annak az ajánlata érvénytelen, és csak kettő marad – ami viszont már nem teljesíti a hármas követelményt.
A dokumentumok tárolása és visszakereshetősége 2026-ban új dimenziót kap. A Magyar Államkincstár 2025-ben vezette be az elektronikus szabálytalansági nyilvántartó rendszert, amelyben a kedvezményezett minden dokumentumot PDF/A formátumban, metaadatokkal ellátva köteles feltölteni. A pályázónak ezért érdemes a teljes beszerzési dossziét eleve digitálisan, strukturáltan felépíteni: az árajánlatkérés e-mailje, az árajánlattevőktől kapott válaszok, az összehasonlító táblázat, a kiválasztás indoklása, és a szerződéskötés dokumentumai egyetlen mappába kerüljenek. Ez a gyakorlat utólag, a záró elszámolásnál és a helyszíni ellenőrzésnél napokat takarít meg, és kizárja a „nem találom a dokumentumot" típusú szabálytalanságot.
A 2026-os kiírások egyre gyakrabban írják elő, hogy az árajánlatot a kedvezményezett hivatalos, cégkapun keresztül küldött levelével kell bekérni, és az árajánlattevőnek is cégkapun kell válaszolnia. Ez a digitális útvonal igazolja, hogy az ajánlatkérés valóban megtörtént, és nem utólag, a támogatási szerződés megkötése után kreálták a dokumentumokat. Aki a cégkaput nem használja, annál a MÁK vizsgálója joggal feltételezheti, hogy az árajánlatok a pályázati dokumentáció „kiegészítése" céljából készültek, nem pedig a piaci ár valós felmérésére. Ez a bizonyítási teher a kedvezményezetten van, és a fordított bizonyítás elve miatt a hiányosság az ő kárára válik.
A tapasztalatok szerint a legeredményesebb pályázók az árajánlatkérést nem a támogatási szerződés megkötése utánra időzítik, hanem a pályázatírás fázisában, az üzleti terv összeállításakor elvégzik. Ez nemcsak a piaci ár valós felmérését biztosítja, hanem a költségvetés megalapozottságát is erősíti a pontozásnál. Aki így jár el, az a támogatási szerződés aláírása után nem veszít heteket a beszerzés előkészítésével, és a projekt megvalósítási ütemtervében tartja magát.
A „három árajánlat" formai egyezősége azonban csak a kiindulópont: a tartalmi összehasonlíthatóságot a kedvezményezettnek magának kell bizonyítania, és ez a gyakorlatban a MÁK vagy a közreműködő szervezet által legtöbbször kifogásolt pont. Ha például egy 10 db laptopra szóló beszerzésnél az egyik ajánlattevő 8 GB, a másik 16 GB memóriát, a harmadik pedig eltérő processzort kínál, akkor az ajánlatok papíron léteznek, tartalmilag mégsem összehasonlíthatók. Ilyenkor a kedvezményezettnek vagy vissza kell mennie azonos specifikációval új ajánlatokat kérnie, vagy egy indoklással kell alátámasztania, hogy az eltérés piaci okokból (készlet, gyártási ciklus) elkerülhetetlen. Az indoklás elfogadása azonban nem automatikus: a 368/2011. Korm. rendelet 4.
Hiányos ajánlat és érvénytelenség
A 2026-os szabályok szerint az árajánlat formai hibája – aláírás, dátum vagy ajánlati kötöttség hiánya – automatikus érvénytelenséget vonhat maga után, így a támogatás azonnal elveszhet.
Öt kötelező elem
Cégnév, székhely, adószám, cégjegyzékszám, kiállítás dátuma, tárgy, ár, ÁFA, érvényesség, aláírás.
Azonos tárgy
Három ajánlat csak akkor összehasonlítható, ha azonos műszaki tartalomra, mennyiségre és határidőre szólnak.
Digitális útvonal
Az árajánlatkérés és -válasz cégkapun keresztül küldött levél legyen, utólagos hamisítás kizárásával.
A cikk téziseA 2026-os pályázati beszerzésben a három független árajánlat nem formalitás, hanem a támogatás megvédésének záloga.
3. Az összeférhetetlenség és a piaci ár: a leggyakoribb szabálytalanságok és azok elkerülése
Az összeférhetetlenség a 2026-os beszerzési szabálytalanságok vezető kategóriája. A 368/2011. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése a „függetlenséget" háromszorosan követeli meg: az árajánlattevők legyenek függetlenek egymástól, a kedvezményezettől, és a kedvezményezett tulajdonosaitól, vezető tisztségviselőitől. A MÁK 2024. évi jelentése szerint a beszerzési szabálytalanságok 41%-a a függetlenség hiányából fakad. A tipikus esetek között szerepel, amikor a kedvezményezett kft. tulajdonosa egyben az árajánlattevő kft.
A piaci ár kérdése külön szabályozási terület. A 256/2021. Korm. rendelet 4. §-a szerint az elszámolható költség a három független árajánlat közül a legkisebb összegű, kivéve, ha a kedvezményezett szakmailag indokolja az eltérést. A „szakmai indoklás" nem lehet formális: tartalmaznia kell, hogy a magasabb árért milyen többletszolgáltatás, hosszabb garancia, jobb referencia vagy nagyobb rendelkezésre állás jár. A MÁK 2024-ben kiadott útmutatója szerint az indoklás csak akkor elfogadható, ha az legalább 200 szó, és csatolják a magasabb árat adó ajánlattevő referencialistáját.
A 2026-os év egyik legfontosabb fejleménye, hogy a MÁK a piaci ár ellenőrzéséhez új referenciaadatbázist vezetett be. Az adatbázis a korábbi lezárt projektek tényleges beszerzési árait tartalmazza, és azzal a céllal jött létre, hogy a vizsgálók azonnal lássák, ha egy adott gépre, szoftverre vagy szolgáltatásra a piacon jellemző ártól eltérő ajánlatot nyújtottak be. Ha az árajánlat 20%-kal magasabb, mint az adatbázis mediánja, a vizsgáló automatikusan bekéri a kedvezményezettől a szakmai indoklást. Aki ezt nem tudja időben produkálni, annál a teljes beszerzési értéket a mediánra csökkentik, és a különbözet elszámolhatatlan költségnek minősül.
A piaci ár meghatározásánál a kedvezményezettek gyakran hivatkoznak „egyedi fejlesztésre" vagy „testre szabott megoldásra", amikor az eltérést indokolják. A MÁK 2025-ben kiadott iránymutatása szerint ez csak akkor fogadható el, ha a kedvezményezett csatolja a testre szabás műszaki leírását, és igazolja, hogy az más beszállítónál nem, vagy csak lényegesen magasabb áron lenne elérhető. Az esetek többségében a testre szabás valójában sztenderd funkció, és a szakmai indoklás csak formalitás. A 2026-os gyakorlatban ezért a pályázóknak érdemes a testre szabás költségét külön kimutatni a költségvetésben, nem pedig a beszerzési árba beépíteni.
A leggyakoribb szabálytalanságok között szerepel az „indokolatlanul magas ár" kategória is. A MÁK 2024-es jelentése szerint a szabálytalanságok 17% -a soró, és a vizsgálatok 38%-ában a kedvezményezett az árajánlattevővel való „baráti" vagy „rokoni" kapcsolatot jelenti. Ez a fajta „ajánlott árajánlattevő" gyakorlat nem egyenlő a függetlenséggel, és a MÁK 2026-ban különösen érzékenyen kezeli. Az ilyen esetekben a MÁK munkatársa visszamenőleg is vizsgálja az árajánlatadás valódiságát: felhívja az árajánlattevőt, megnézi a bankszámlakivonatokat, és összeveti a megadott piaci árat a referenciaadatbázissal.
A 2026-os gyakorlatban ezért három dolgot kell egyszerre biztosítani: az árajánlattevők valódi piaci szereplők, egymástól és a kedvezményezettől ténylegesen függetlenek, és a kiválasztott ajánlat piaci áron van. Ehhez a kedvezményezettnek az árajánlatkérés előtt el kell végeznie a „due diligence" jellegű ellenőrzést: cégkivonat lekérése, tevékenységi kör vizsgálata, tulajdonosi struktúra áttekintése. Aki ezt elmulasztja, az a pályázat benyújtása után, a támogatási szerződés megkötésekor szembesülhet azzal, hogy a benyújtott ajánlatok nem felelnek meg a függetlenségi kritériumnak, és a projekt megvalósítása ellehetetlenül.
Piaci ár alátámasztásának terhe
Egymáshoz képest 20%-nál nagyobb eltérést mutató ajánlatok, vagy a feltűnően alacsony ár esetén a kedvezményezettnek kell írásos piac-elemzéssel igazolnia a reális árat – ennek hiányában a támogatás csökkenthető.
Függetlenségi teszt
A kedvezményezett tulajdonosa, ügyvezetője és az árajánlattevők között nem lehet tulajdonosi, ügyvezetési vagy székhely-átfedés.
Piaci ár küszöb
A kiválasztott ajánlat ára nem haladhatja meg a referenciaadatbázis mediánjának 120%-át indoklás nélkül.
Szakmai indoklás
A legkisebb ártól való eltérést legalább 200 szóban, referencialistával kell alátámasztani, és a többletszolgáltatást konkrétan meg kell jelölni.
4. A beszerzési terv és a végrehajtás lépései: gyakorlati forgatókönyv 2026-ra
A 2026-os pályázati beszerzés nem a támogatási szerződés megkötésével kezdődik, hanem a projekt-előkészítés fázisában. Aki a legkisebb adminisztrációs terhet akarja, az a pályázatírás során, az üzleti terv és a költségvetés összeállításakor készíti el a beszerzési tervet, és ekkor kéri be a három független árajánlatot. Ez a gyakorlat három előnyt jelent: a pályázat benyújtásakor a költségvetés már piaci áron van, a támogatási szerződés megkötése után nincs szükség új árajánlatkérésre, és a beszerzési ütemezés a projekt megvalósítási tervébe illeszkedik. A DIMOP Plusz és a GINOP+ kiírások egy része 2026-ban pontozással jutalmazza, ha a pályázó a pályázathoz csatolja a három fügánlatot, ami a versenyképességet javítja.
A beszerzési terv a projekt költségvetésének minden egyes beszerzési sorára kiterjed. A terv tartalmazza a beszerzés tárgyát, a tervezett értéket, a várható időpontot, a kiválasztás szempontjait, és – ami a legfontosabb – az előminősített ajánlattevők listáját. Az előminősítés során a kedvezményezett elvégzi a függetlenségi és tevékenységi kör vizsgálatot, és kizárja az összeférhetetlenségi kapcsolatban álló cégeket. Ez a fajta „negatív lista" 2026-ban a MÁK által is elismert jó gyakorlat, és csökkenti a későbbi szabálytalanság kockázatát.
A beszerzési terv elkészítése után a végrehajtás lépései a következők. Először: a hivatalos árajánlatkérés, amely cégkapun keresztül, írásban történik, és tartalmazza a beszerzés pontos műszaki leírását, mennyiségét, szállítási határidejét, valamint az értékelési szempontokat. Az árajánlatkérésben egyértelművé kell tenni, hogy a pályázat uniós vagy hazai forrásból finanszírozott, és a nyertes ajánlattevőt a támogatási szerződés megkötését követően választják ki. Másodszor: az árajánlattevőktől kapott válaszok iktatása és tárolása digitális formában, az eredeti PDF megőrzésével. Harmadszer: az összehasonlító táblázat elkészítése, amely tartalmazza az egyes ajánlatok árát, szállítási határidejét, garanciális feltételeit és referenciáit.
A kiválasztás indoklása a beszerzési terv egyik legkritikusabb eleme. A 368/2011. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a legkisebb árat kell választani, kivéve, ha szakmai indoklással eltérnek. Az indoklás nem lehet sablonos: konkrétan meg kell jelölni, hogy a magasabb árért cserébe milyen többletértéket kap a kedvezményezett. Például: hosszabb garancia, magasabb rendelkezésre állás, jobb referenciák, gyorsabb szállítás, vagy a karbantartási költségek alacsonyabb szintje. A MÁK 2024-ben kiadott útmutatója szerint az indoklásnak tartalmaznia kell az árajánlattevő korábbi teljesítésének értékelését, és a projekt szempontjából releváns referenciákat.
A szerződéskötés és a teljesítés-igazolás a beszerzési folyamat utolsó lépései, de a dokumentáció szempontjából ugyanolyan fontosak. A szerződésnek tartalmaznia kell az árajánlatban foglalt feltételeket, a szállítási határidőt, a fizetési ütemezést, és a garanciális feltételeket. A teljesítés-igazolásban a kedvezményezett igazolja, hogy a beszállítás a szerződésnek megfelelően történt, és az áru/szolgáltatás megfelel a pályázatban vállalt műszaki tartalomnak. A teljesítés-igazolás dátuma nem lehet korábbi a támogatási szerződés megkötésének dátumánál, és a kifizetés csak a teljesítés-igazolás után indítható.
A 2026-os gyakorlatban a sikeres pályázók a beszerzési tervet a projekt-előkészítés fázisában készítik el, és az árajánlatkérést a pályázat benyújtása előtt indítják. Aki utólag, a támogatási szerződés megkötése után kezdi a beszerzést, az 4-6 hetes csúszással számolhat, és a projekt megvalósítási ütemterve veszélybe kerül. A tapasztalatok szerint a legtöbb projekt-csúszás a beszerzési fázis elhúzódásából fakad, nem pedig a műszaki megvalósítás nehézségeiből. Aki ezt felismeri, az a pályázatírás során külön ütemezést készít a beszerzési folyamatra, és a projektmenedzser számára konkrét határidőket jelöl ki.
Az összehasonlító táblázat nem adminisztratív teher, hanem a nyertes kiválasztását alátámasztó döntési dokumentum, és a 2026-os MÁK-ellenőrzések egyik leggyakoribb hiányossága, ha ez hiányzik vagy csak az árra szorítkozik. A táblázatban ezért nemcsak a legalacsonyabb összeg szerepel, hanem minden olyan szempont, amelyet az árajánlatkérésben értékelési kritériumként megjelölt a kedvezményezett: az ár, a szállítási határidő, a garancia időtartama és feltételrendszere, a fizetési konstrukció, valamint az éves szerviz- vagy karbantartási költség.
Összeférhetetlenség a beszerzőnél
Ha a pályázó és az árajánlattevő között tulajdonosi, hozzátartozói vagy korábbi munkakapcsolat áll fenn, a kedvezményezett a teljes elszámolási összeggel felelőssé válhat.
Előminősített lista
A beszerzési tervben a kedvezményezett előre megadja a potenciális ajánlattevők listáját, és elvégzi a függetlenségi szűrést.
Cégkapu-útvonal
Az árajánlatkérés és -válasz a cégkapun keresztül, írásban történik, az utólagos hamisítás kizárásával.
Szerződéses feltételek
A szerződésben az árajánlat feltételeit, a határidőt és a garanciát pontosan rögzíteni kell, a teljesítés-igazolás a kifizetés feltétele.
5. Összefoglaló táblázat: a 2026-os beszerzési szabályok egy helyen
A 2026-os beszerzési szabályok áttekintéséhez az alábbi táblázat rendszerezi a legfontosabb előírásokat. A táblázat a három szabályréteget – a 368/2011. Korm. rendeletet, a 256/2021. Korm. rendeletet és a 2014/24/EU irányelvet – egyetlen összehasonlító keretben mutatja be, jelezve a küszöbértékeket, a szükséges dokumentumokat és az ellenőrzési fókuszpontokat. A táblázat célja, hogy a pályázó egy oldalon lássa a 25 millió forint alatti, a feletti és az uniós küszöb feletti beszerzések eltérő szabályrendszerét, és a döntés-előkészítésnél alkalmazható legyen.
A táblázat nem helyettesíti a jogszabályok ismeretét, de gyors tájékozódási pontot ad a legfontosabb kérdésekben. Aki 2026-ban pályázatot nyújt be, annak érdemes a táblázatot kinyomtatnia és a beszerzési terv mellékleteként tárolnia. A táblázat utolsó oszlopa az ellenőrzési fókuszpontot jelöli: a MÁK 2026-ban ezeket a pontokat vizsgálja elsősorban.
A táblázat használatához érdemes egy konkrét esetet hozzáilleszteni: ha egy önkormányzati társulás 18 millió forint + áfa értékben vásárolna eszközöket, a 368/2011. Korm. rendelet 3. melléklete szerinti szabályrendszerbe esik, és három ajánlattevőtől szükséges az árajánlat bekérése – ez a gyakorlatban a piaci ár alátámasztásának legelterjedtebb módja. Ugyanezen beszerzésnél a 256/2021. Korm. rendeletet is alkalmazni kell a kifizetési kérelem benyújtásakor, ahol a MÁK a három ajánlat összehasonlítását, az értékelési szempontok dokumentálását és a nyertes kiválasztásának indoklását vizsgálja elsősorban.
Függetlenség
Három ajánlattevő nem állhat tulajdonosi, ügyvezetési vagy székhely-átfedésben a kedvezményezettel. A MÁK 2026-ban az e-cégjegyzékből automatikusan ellenőrzi.
Medián-szabály
A kiválasztott ajánlat ára a három független ajánlat mediánján belül legyen, kivéve, ha szakmai indoklás van. A 20%-nál nagyobb eltérés már indoklásköteles.
| Beszerzési kategória | Alkalmazandó szabály | Szükséges dokumentum |
|---|---|---|
| Bruttó 25 M Ft alatt | 368/2011. Korm. rendelet | Egy árajánlat + számla |
| Bruttó 25 M Ft felett | 368/2011. Korm. rendelet 4. § | Három független árajánlat + összehasonlító táblázat |
| EU-küszöb alatt, 25 M Ft felett | 368/2011. + 256/2021. Korm. rendelet | Három árajánlat + szakmai indoklás eltérés esetén |
| EU-küszöb felett, építés | 2014/24/EU irányelv + Kbt. | Teljes közbeszerzési dokumentáció + EKR |
| EU-küszöb felett, áru/szolg. | 2014/24/EU irányelv + Kbt. | Teljes közbeszerzési dokumentáció + EKR |
| Kutatás-fejlesztési beszerzés | 2014/24/EU 14. cikk | Egyszerűsített eljárás |
Kulcs-megállapítások
- 01
A 2026-os pályázati beszerzésben három független árajánlat bekérése és a legkisebb ár kiválasztása nem formalitás, hanem a támogatás megvédésének alapvető feltétele.
- 02
A függetlenség háromszintű: az árajánlattevők legyenek függetlenek egymástól, a kedvezményezettől és a kedvezményezett tulajdonosaitól, vezető tisztségviselőitől.
- 03
A piaci ár igazolásához a három ajánlat mediánja vagy átlaga szolgat, a 20%-nál nagyobb eltérés automatikus szakmai indokláskényszert jelent.
- 04
Az árajánlatkérés és -válasz cégkapun keresztül, írásban történjen, hogy az utólagos hamisítás kizárt legyen.
- 05
A beszerzési tervet a pályázatírás fázisában, a költségvetés összeállításakor kell elkészíteni, nem pedig a támogatási szerződés megkötése után.
- 06
A dokumentáció – árajánlatkérés, válasz, összehasonlító táblázat, kiválasztási indoklás, szerződés, teljesítés-igazolás – egyetlen digitális dossziéba kerüljön.
- 07
A beszerzési szabálytalanságok 62%-os aránya és a függetlenségi hibák 41%-os részesedése miatt a MÁK 2026-ban kiemelt figyelmet fordít a tulajdonosi átfedések automatikus ellenőrzésére.
Gyakori kérdések
Mikor kell három független árajánlatot bekérni a 2026-os pályázatoknál?
A 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése szerint bruttó 25 millió forint feletti beszerzésnél kötelező három, egymástól és a kedvezményezettől független árajánlattevőtől ajánlatot kérni. Ez a szabály 2026-ban változatlanul érvényes, és a hazai társfinanszírozású és az uniós forrású projektekre egyaránt vonatkozik, kivéve, ha a beszerzés a közbeszerzési értékhatár feletti.
Mit jelent a gyakorlatban az, hogy az árajánlattevők függetlenek egymástól?
A függetlenség három eleme: az árajánlattevők nem állnak egymással tulajdonosi, ügyvezetési vagy székhely-átfedésben; nem állnak üzleti kapcsolatban, amely a piaci versenyt torzítaná; és nem kaptak utasítást a kedvezményezettől az árajánlat tartalmára. A MÁK 2026-ban az e-cégjegyzékből automatikusan ellenőrzi a tulajdonosi és ügyvezetési átfedéseket, ezért a függetlenséget már az árajánlatkérés előtt igazolni kell.
Hogyan kell igazolni a piaci árat, ha a legkisebb árat nem választják?
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 4. §-a szerint a legkisebb ártól való eltérést szakmai indoklással kell alátámasztani. Az indoklás legalább 200 szó, és tartalmazza a magasabb árért járó többletszolgáltatást (hosszabb garancia, jobb referencia, gyorsabb szállítás). A MÁK csak akkor fogadja el az indoklást, ha az ajánlattevő referencialistája és a műszaki specifikáció egyértelműen alátámasztja a többletértéket.
Mi a teendő, ha a MÁK utólag szabálytalanságot állapít meg?
A szabálytalansági eljárás során a kedvezményezettnek joga van észrevételt tenni, és az eredeti dokumentumokkal alátámasztani a beszerzés jogszerűségét. Ha a MÁK a döntésében fenntartja a szabálytalanságot, a kedvezményezett a támogatási szerződés felbontásával és a már folyósított támogatás visszafizetésével számolhat. A megelőzés a legjobb stratégia: a beszerzési terv és a három független árajánlat a pályázatírás fázisában készüljön el.
Milyen dokumentumokat kell megőrizni a beszerzés lezárása után?
A teljes beszerzési dossziét a projekt záró elszámolásától számított 10 évig kell megőrizni. A dosszié tartalmazza az árajánlatkérést, a beérkezett árajánlatokat, az összehasonlító táblázatot, a kiválasztás indoklását, a szerződést, a teljesítés-igazolást, a számlát és a kifizetés bizonylatát. A MÁK 2026-ban bevezetett elektronikus szabálytalansági nyilvántartó rendszerében a dokumentumokat PDF/A formátumban, metaadatokkal kell feltölteni.
Ki segíthet a beszerzési terv és az árajánlatok előkészítésében 2026-ban?
A komplex pályázati szolgáltatások – stratégiai tanácsadás, döntés-előkészítés, pályázatírás, projektmenedzsment, ellenőrzés – a teljes projekt-életciklust lefedik. Több mint 20 év szakértői tapasztalattal a szolgáltató ingyenes pályázati előminősítést kínál a https://azar.hu/ingyenes-palyazati-elominosites-2/ oldalon, ahol a projekt gyors felmérése és a jogosultsági feltételek előzetes vizsgálata ingyenesen elérhető. A teljes szolgáltatás egyedi ajánlat alapján, komplex csomagban vehető igénybe, elérhetőség: hello@azar.hu, +36 30 436 1907.
Források és hivatkozási alap
- 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet – A támogatási szerződés megkötését követően megvalósítandó beszerzések szabályai https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100368.KOR
- 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet – A 2021–2027-es programozási időszakra vonatkozó elszámolhatósági szabályok https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2100256.KOR
- 2014/24/EU irányelv – A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32014L0024
- 2021/1060/EU CPR-rendelet – A közös rendelkezésekről szóló rendelet, 65. cikk szerinti elszámolhatóság https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32021R1060
- 2015. évi CXLIII. törvény – A közbeszerzésekről szóló törvény https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1500143.TV
- Magyar Államkincstár 2024. évi szabálytalansági összefoglaló – A beszerzési szabálytalanságok 62%-os arányáról és a függetlenségi hibák 41%-os részesedéséről https://www.allamkincstar.gov.hu/hu/elektronikus-ugyintezes/szabálytalansagi-ertesito
- AZAR Pályázatírói Szolgáltatás – Ingyenes pályázati előminősítés, projekt-életciklust lefedő szolgáltatások, elérhetőség https://azar.hu/ingyenes-palyazati-elominosites-2/
Kapcsolódó cikkek a Tudástárban
Több projekt szakmai vezetője. Az AZAR Menedzsment Consultingnál a szakértői és fejlesztői csapatért, valamint a projektmenedzsment-szolgáltatásokért felel: stratégiai tanácsadás, döntés-előkészítés, pályázatírás és pályázati előminősítés, folyamatirányítás, optimalizálás, ellenőrzés, érdekképviselet. Hozzá tartozik a teljes mesterségesintelligencia-kínálat is: AI-stratégia és AI-szoftverfejlesztés, az AZAR Digitális Kapacitás™ program, a digitális munkatársak, az AzarX Pro pályázati platform, valamint a marketingstratégia és a kampánytervezés.