Kapacitás-átminősítés: tároló egy meglévő naperőmű mellé, a megszerzett csatlakozási kapacitással
Egy meglévő naperőmű mellé telepített akkumulátoros tároló az egyik legvonzóbb fejlesztési irány: a hálózati csatlakozás már megvan, a terület adott. A kérdés az, hogy a korábban megszerzett csatlakozási kapacitás felhasználható-e a tárolóhoz, és ha igen, milyen feltételekkel. A rövid válasz: igen, felhasználható – de nem bővül ingyen, és a szabályok pontosan meghatározzák, mi fér bele a meglévő keretbe.
Az írás a közös elhelyezésű energiatárolás valós, forrásolt szabályait járja körül: mit jelent a „kisebbik érték” szabálya, miben tér el a DC- és az AC-csatolású tároló jogi kezelése, milyen eljárásban és dokumentációval kezdeményezhető az átminősítés, és mikor nem működik a megoldás. A hazai piacon már több valós hibrid projekt épül; a szabályozási keret 2025-től több ponton megújult, ezért a hatályt minden esetben a döntéskor kell ellenőrizni.
A meglévő csatlakozási kapacitás felhasználható tárolóhoz, de a naperőmű és a tároló egyidejű együttes betáplálása nem haladhatja meg a csatlakozási ponton meglévő betáplálási kapacitást. A díjszámításnál a „kisebbik érték” szabálya érvényes: az erőmű beépített teljesítménye és a csatlakozási pont betáplálási kapacitása közül a kisebbiket veszik figyelembe (10/2016. MEKH rendelet 48. §).
A jogi kezelés a csatolástól függ. A DC-csatolt (kombinált) tároló teljesítménye nem számít bele az erőmű névleges teljesítőképességébe; az AC-csatolt, közös elhelyezésű tároló – eltérő tulajdonos esetén – a VET 39/G. § szerinti kolokációs megállapodás alá esik (hatályos 2025. január 1-től, a korlát 5 MW-ról 0,5 MW-ra csökkent). Csak pótlólagos vételezés esetén a csatlakozási díj a szokásos 70%-a.
- Együttes betáplálás
- ≤ meglévő kapacitás
- Díjszabály
- kisebbik érték
- Kolokáció jogalap
- VET 39/G. §
- Hatály
- 2025.01.01.
- Küszöb
- 5 MW → 0,5 MW
- Pótlólagos vételezés
- 70% díj
A meglévő kapacitás felhasználható, de nem bővül ingyen
A legfontosabb kiindulópont: a naperőmű meglévő betáplálási kapacitása egy fizikai korlát, amelyet a mellé telepített tároló nem lép túl. A naperőmű és a tároló egyidejűleg kiadott, együttes teljesítménye nem haladhatja meg a csatlakozási ponton rendelkezésre álló betáplálási kapacitást. A tároló ezen a kereten belül simítja, tolja el vagy ajánlja fel szolgáltatásként a termelést.
A díjszámításnál a „kisebbik érték” szabálya érvényes: a betáplálási irány tekintetében az erőmű beépített teljesítménye és a csatlakozási pont betáplálási kapacitása közül a kisebbik értéken kell figyelembe venni az igényt (10/2016. MEKH rendelet 48. §, a 20/2023. rendelettel módosítva). Ez megakadályozza, hogy a meglévő kapacitás „ingyen” megkétszereződjön a tároló hozzáadásával.
Van azonban egy kedvező eset: ha a tároló csak pótlólagos vételezési (töltési) és nem betáplálási kapacitást igényel a meglévő csatlakozási ponton, a csatlakozási díj a szokásos 70%-a. Ez a megoldás jól illik olyan tárolóhoz, amely elsősorban a naperőmű termelését veszi fel, és a betáplálást a meglévő kereten belül tartja.
DC- vagy AC-csatolás: két különböző jogi út
A tároló és a naperőmű összekapcsolásának módja nemcsak műszaki, hanem jogi kérdés is. A DC-csatolt (kombinált) tárolónál a tároló és a napelemek egy közös inverteren osztoznak; ilyenkor a tároló beépített teljesítménye nem számít bele az erőmű névleges teljesítőképességébe, amely az engedélyezési kategóriát (például a kiserőművi 0,5–50 MW sávot) meghatározza.
Az AC-csatolt, önálló berendezésű tároló – a közös elhelyezésű energiatárolás – más elbírálás alá esik. Ha a tároló tulajdonosa eltér az erőmű tulajdonosától, a VET 39/G. § szerinti kolokációs megállapodást kell kötni a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatáról, és ezt be kell jelenteni a MEKH-nek. Ez a szabály 2025. január 1-től hatályos.
A 2025-ös változás lényeges: a közös használatú termelői vezetékhez történő csatlakozás beépített teljesítménykorlátja 5 MW-ról 0,5 MW-ra csökkent. Vagyis 2025-től már a 0,5 MW alatti erőmű vagy tároló is kikerül a kötelező megállapodás-kötési körből – a kötelezettség csak az ennél nagyobbakra áll fenn.
| Szempont | DC-csatolt (kombinált) | AC-csatolt (közös elhelyezésű) |
|---|---|---|
| Kapcsolat | közös inverter | önálló berendezés |
| Teljesítmény beszámítás | nem az erőműbe | külön kezelt |
| Eltérő tulajdonos | jellemzően egy kézben | VET 39/G kolokáció |
| Küszöb (2025-től) | – | 0,5 MW felett kötelező |
A cikk téziseA tároló egy meglévő naperőmű mellé nem attól lesz olcsóbb, hogy a csatlakozás már megvan, hanem attól, hogy a fejlesztő pontosan tudja: a meglévő kapacitás közös korlát, a csatolás módja és a tulajdonosi viszony pedig eldönti, melyik eljárás és melyik díjszabály érvényes.
Az eljárás: hol és hogyan kezdeményezhető?
Az eljárást az elosztói engedélyesnél kell kezdeményezni – nagy- és középfeszültségen az illetékes elosztónál – kolokációs hálózati csatlakozási igénybejelentés formájában, ha meglévő csatlakozási szerződés mellé kerül új berendezés vagy tároló. Az élő igénybejelentő űrlapok kifejezetten kezelik azt az esetet, amikor a betáplálási kapacitás változatlan marad, csak a rendszerhasználó személye tér el, vagy pótlólagos vételezés kell.
A kötelező dokumentáció: a felek megállapodása a csatlakozási pont közös használatáról és ennek bejelentése a MEKH-nek; a meglévő szerződés jogosultjának nyilatkozata a rendelkezésre álló teljesítményről és annak ideiglenes vagy végleges átengedéséről; egyvonalas kapcsolási rajz; és ha az üzemeltető személye eltér, nyilatkozat a biztonságos üzemeltethetőségről.
Az eljárás lépései: igénybejelentés, majd a hálózati engedélyes műszaki-gazdasági tájékoztatót (MGT) ad ki a csatlakozási díj előzetes mértékével; az igénybejelentő 4 hónapon belül benyújtja a csatlakozási tervet; jóváhagyás után a csatlakozási szerződés módosítását mindkét félnek 30 napon belül aláírva vissza kell küldenie. Az önálló, 0,5–50 MW-os tárolóhoz emellett külön MEKH-engedély is kell.
A leggyakoribb félreértés
Sokan úgy gondolják, hogy a meglévő naperőmű csatlakozása „automatikusan” elbírja a mellé telepített tárolót is. Ez tévedés: a meglévő kapacitás közös korlát, és a tárolót csak azon belül lehet elhelyezni, vagy külön eljárásban pótlólagos kapacitást igényelni.
A helyes megközelítés: előbb tisztázni, hogy a tervezett tároló betáplálási vagy csak vételezési oldalon terheli-e a csatlakozást, mert ez dönti el az eljárást és a díjat. Ha csak vételezés kell, a kedvezményes (70%-os) díj érvényes; ha betáplálás is, a „kisebbik érték” szabálya és esetleg pótlólagos kapacitásigény lép be.
Mikor nem működik az átminősítés?
Az első korlát a kapacitás. Ha a naperőmű és a tároló együttes betáplálási igénye meghaladná a meglévő csatlakozási kapacitást, a többlet nem oldható meg egyszerű átminősítéssel: pótlólagos betáplálási kapacitást kell igényelni, ami a legfeljebb 24 havonta meghirdetett pályázati eljárás alá tartozik (VET 35/A. §, a 2025-től hatályos modell szerint).
A második korlát a hálózati befogadóképesség. Ha az adott csomóponton a rendszerirányító által meghatározott, befogadható nap- és szélerőművi teljesítménykorlátot már elérték, az elosztó vagy a rendszerirányító elutasíthatja az új csatlakozási igényt is – kivéve, ha az igény korábbi nyertes pályázathoz kötődik, vagy az igénybejelentő vállalja a korlátozási (curtailment) feltételeket. Ez élő gyakorlat, nem csak tervezet.
A harmadik korlát a megállapodás. Ha a tároló tulajdonosa eltér az erőmű, illetve a csatlakozási pont jogosultjától, és a felek nem tudnak megállapodni a közös használatról – vagy a rendszerhasználó nem nyilatkozik a teljesítmény átengedéséről –, a kolokáció nem valósítható meg. A rendszerhasználó hozzájáruló nyilatkozata kötelező melléklet.
Kapacitás-túllépés
Ha az együttes betáplálás meghaladja a keretet, pótlólagos kapacitás kell, amely pályázati eljárásban, legfeljebb 24 havonta szerezhető meg.
Befogadási korlát
Ha a csomóponton a nap- és szélkorlátot elérték, az új igény elutasítható – kivéve nyertes pályázat vagy vállalt korlátozási feltételek esetén.
Megállapodás hiánya
Eltérő tulajdonos esetén a közös használatról szóló megállapodás és a rendszerhasználó nyilatkozata nélkül a kolokáció nem valósítható meg.
Mit tudunk biztosan, és mit nem?
Biztosan állítható: a „kisebbik érték” szabálya (10/2016. MEKH rendelet 48. §), a pótlólagos vételezés 70%-os díjkedvezménye, a VET 39/G. § szerinti kolokációs kötelezettség és a 2025-től hatályos 0,5 MW-os küszöb, a DC-csatolt tároló teljesítményének kizárása az erőművi teljesítőképességből, valamint az eljárási lépések és határidők (MGT, 4 hónap, 30 nap). Ezek elsődleges vagy élő engedélyesi forrásból származnak.
Közepes konfidenciájú a kormányzati gyorsítási szándék (a „kiemelt közérdek” és a „könnyített térség”, legfeljebb 50 napos ügyintézéssel): ezek egy része közzétett tervezetből ismert, a végleges rendeletszám nem volt mindenütt azonosítható, bár a VET-módosítás tartalma 2025-től ténylegesen hatályba lépett. Hasonlóan másodkézből ismertek a konkrét hazai hibrid projektek adatai.
Amit nem állítunk biztosnak: a meddő (reaktív) teljesítmény kifejezetten a naperőmű-tároló kolokációra szabott, számszerű külön korlátját – erre nem találtunk elsődleges forrást. Ez feltehetően az üzemi és elosztói szabályzatok elszámolási szabályaiban és a csatlakozási szerződésben, egyedileg rögzített, ezért a konkrét projektnél kell tisztázni.
A gyakorlati sorrend és a hazai kontextus
A fejlesztés akkor gazdaságos, ha a kérdéseket a helyes sorrendben tisztázzuk. Az első a terhelési irány: a tervezett tároló betáplálási vagy csak vételezési oldalon terheli a csatlakozást? Ez dönti el, hogy a kedvezményes vételezési díj, a „kisebbik érték” szabálya, vagy pótlólagos kapacitásigény lép be.
A második a csatolás és a tulajdonos: DC-csatolt kombinált megoldás vagy AC-csatolt közös elhelyezésű tároló; azonos vagy eltérő tulajdonos. Ebből következik, hogy kell-e VET 39/G. § szerinti kolokációs megállapodás, és milyen dokumentáció szükséges. A harmadik a kapacitás-ellenőrzés: belefér-e az együttes betáplálás a meglévő keretbe, vagy pótlólagos, pályázati úton szerezhető kapacitás kell.
A hazai kontextus mutatja, hogy a megoldás valós és terjed. Több nagy projekt épül: egy ajkai hibrid létesítmény mintegy 61 MW és közel 80 MWh, egy százhalombattai tároló 40 MW és 80 MWh, egy banai fejlesztés 10 MW és 20 MWh szélparkkal párosítva. A teljes hazai tárolókapacitás 2026 elején nagyságrendileg 241 MW, a 2030-as cél legalább 1 GW, és a támogatási programok jelentős új kapacitást céloznak. Ezek a projektadatok másodkézből származnak, de a piaci irányt jól jelzik.
A gyorsítási irány külön figyelmet érdemel. A 2025-től hatályos VET-módosítás lehetővé teszi, hogy az energiaügyi miniszter új hálózati infrastruktúra és villamosenergia-tároló létesítése céljából úgynevezett könnyített térséget jelöljön ki, ahol a környezetvédelmi, természetvédelmi és építési engedélyezés ügyintézési határideje legfeljebb 50 nap. Emellett egy közzétett kormányzati tervezet a megújuló erőmű és a hozzá kapcsolódó tároló, valamint a szükséges hálózatfejlesztés „kiemelt fontosságú közérdekké” minősítését célozza. Ezek egy része tervezetből ismert, ezért közepes konfidenciájú, de a szabályozási szándék iránya világos.
A fejlesztőnek ez azt jelenti, hogy a menetrend a korábbinál kiszámíthatóbb lehet, de csak akkor, ha a projekt kihasználja a rendelkezésre álló gyorsító eszközöket. A könnyített térség, a kolokációs eljárás és a meglévő kapacitás okos felhasználása együtt jelentős idő- és költségmegtakarítást adhat – feltéve, hogy a fejlesztő ismeri és a helyes sorrendben alkalmazza őket. A rosszul időzített vagy a hatályt tévesen felmérő igénylés viszont épp a gyorsítás előnyét veszíti el.
Végül a szabályozási hatály folyamatos figyelése. A terület 2025-től több ponton megújult (VET 39/G. §, a küszöb csökkenése, a gyorsítási szabályok), és a kormányzati szándék további gyorsításra utal. Ezért minden kritikus feltételt – a küszöböt, a díjszabályt, a befogadási korlátot – a döntés időpontjában, a hatályos szövegből kell ellenőrizni, nem egy korábbi állapotra hagyatkozva.
Kulcs-megállapítások
- 01
A meglévő kapacitás felhasználható, de a naperőmű és a tároló együttes betáplálása ≤ a meglévő kapacitás; a díjnál a „kisebbik érték” számít.
- 02
Csak pótlólagos vételezés esetén a csatlakozási díj a szokásos 70%-a (10/2016. MEKH rendelet).
- 03
A DC-csatolt tároló nem számít az erőmű teljesítőképességébe; az AC-csatolt, eltérő tulajdonosú a VET 39/G. § szerinti kolokáció alá esik.
- 04
A kolokációs szabály 2025.01.01-től hatályos, a küszöb 5 MW-ról 0,5 MW-ra csökkent; az eljárás MGT, 4 hónap terv, 30 nap szerződés.
- 05
Nem működik, ha az együttes betáplálás túllépi a keretet (pótlólagos pályázat), a csomópont korláttal telített, vagy a felek nem állapodnak meg.
Gyakori kérdések
Felhasználható a meglévő naperőmű csatlakozása a tárolóhoz?
Igen, de nem bővül ingyen. A naperőmű és a tároló egyidejű együttes betáplálása nem haladhatja meg a csatlakozási ponton meglévő betáplálási kapacitást; a díjnál a „kisebbik érték” szabálya érvényes.
Ha a tároló csak pótlólagos vételezési (töltési) kapacitást igényel, a csatlakozási díj a szokásos 70%-a. Ha betáplálási oldalon is terhel, a keretet és esetleg a pótlólagos kapacitásigényt kell vizsgálni.
Mi a különbség a DC- és az AC-csatolt tároló között jogilag?
A DC-csatolt (kombinált) tároló közös inverteren osztozik a napelemekkel, és a teljesítménye nem számít bele az erőmű névleges teljesítőképességébe, amely az engedélyezési kategóriát meghatározza.
Az AC-csatolt, önálló berendezésű, közös elhelyezésű tároló – eltérő tulajdonos esetén – a VET 39/G. § szerinti kolokációs megállapodás alá esik, amelyet be kell jelenteni a MEKH-nek.
Mit jelent a „kisebbik érték” szabálya?
A betáplálási irány tekintetében az erőmű beépített teljesítménye és a csatlakozási pont betáplálási kapacitása közül a kisebbik értéken kell figyelembe venni az igényt (10/2016. MEKH rendelet 48. §).
Ez megakadályozza, hogy a meglévő kapacitás a tároló hozzáadásával „ingyen” megkétszereződjön: az együttes betáplálás a meglévő kereten belül marad.
Hol és hogyan kezdeményezhető az átminősítés?
Az illetékes elosztói engedélyesnél, kolokációs hálózati csatlakozási igénybejelentés formájában. Az élő űrlapok kezelik azt az esetet is, amikor a betáplálási kapacitás változatlan, csak a rendszerhasználó tér el, vagy pótlólagos vételezés kell.
A folyamat: igénybejelentés, majd műszaki-gazdasági tájékoztató (MGT), a csatlakozási terv benyújtása 4 hónapon belül, végül a szerződésmódosítás aláírása 30 napon belül.
Milyen dokumentáció kell?
A felek megállapodása a csatlakozási pont közös használatáról és annak MEKH-bejelentése; a meglévő szerződés jogosultjának nyilatkozata a teljesítmény átengedéséről; egyvonalas kapcsolási rajz; eltérő üzemeltető esetén nyilatkozat a biztonságos üzemeltethetőségről.
Az önálló, 0,5–50 MW-os tárolóhoz emellett külön MEKH-engedély is szükséges, amely a hálózati csatlakozási eljárástól elkülönül.
Mikor nem valósítható meg a tároló hozzáadása?
Ha az együttes betáplálás túllépi a meglévő kapacitást, pótlólagos kapacitást kell igényelni pályázati eljárásban (VET 35/A. §). Ha a csomóponton a nap- és szélkorlátot elérték, az igény elutasítható.
És ha a tároló tulajdonosa eltér az erőmű jogosultjától, a közös használatról szóló megállapodás és a rendszerhasználó nyilatkozata nélkül a kolokáció nem valósítható meg.
Változott a szabályozás 2025-ben?
Igen. A VET 39/G. § szerinti kolokációs szabály 2025. január 1-től hatályos, és a közös használatú termelői vezetékhez történő csatlakozás beépített teljesítménykorlátja 5 MW-ról 0,5 MW-ra csökkent.
Emellett gyorsítási szabályok is megjelentek (például könnyített térség, legfeljebb 50 napos ügyintézéssel). A pontos, hatályos szöveget minden esetben a döntéskor kell ellenőrizni.
Vannak-e valós hazai hibrid projektek?
Igen, több nagy projekt épül: egy ajkai hibrid létesítmény mintegy 61 MW és közel 80 MWh, egy százhalombattai tároló 40 MW és 80 MWh, egy banai fejlesztés 10 MW és 20 MWh szélparkkal. Ezek az adatok másodkézből származnak.
A teljes hazai tárolókapacitás 2026 elején nagyságrendileg 241 MW, a 2030-as cél legalább 1 GW. A piac tehát gyorsan bővül, a hibrid megoldás pedig egyre elterjedtebb.
Források és hivatkozási alap
- VET – 2007. évi LXXXVI. törvény – a közös elhelyezésű energiatárolás fogalma (3. §) és a kolokáció (39/G. §), hatályos 2025.01.01-től. A jogi keret alapja.
- 10/2016. MEKH rendelet – a csatlakozási és rendszerhasználati díjakról; 48. §, a 20/2023. rendelettel módosítva. A „kisebbik érték” és a 70%-os díjkedvezmény.
- Elosztói kolokációs igénybejelentő – az élő eljárási lépések és határidők (MGT, 4 hónap, 30 nap). Elsődleges, engedélyesi forrás.
- MEKH – az önálló, 0,5–50 MW-os villamosenergia-tárolói engedély. A tárolóra vonatkozó külön engedély.
- Piaci összeállítás (2026) – a hazai hibrid projektek és a kapacitási célok. Másodkézből – közepes konfidencia.
Kapcsolódó cikkek a Tudástárban
Több projekt szakmai vezetője. Az AZAR Menedzsment Consultingnál a szakértői és fejlesztői csapatért, valamint a projektmenedzsment-szolgáltatásokért felel: stratégiai tanácsadás, döntés-előkészítés, pályázatírás és pályázati előminősítés, folyamatirányítás, optimalizálás, ellenőrzés, érdekképviselet. Hozzá tartozik a teljes mesterségesintelligencia-kínálat is: AI-stratégia és AI-szoftverfejlesztés, az AZAR Digitális Kapacitás™ program, a digitális munkatársak, az AzarX Pro pályázati platform, valamint a marketingstratégia és a kampánytervezés.