TOP Plusz dokumentumok 2026: a KPÚ sablon módosítása

Egy pályázati útmutató módosítása önmagában ritkán számít eseménynek, a KPÚ sablon 2026. januári átírása azonban szerkezeti cserét jelent: a táblázatok fejlécei, a sorazonosítók és a kategória-kódok egyaránt megváltoztak. A palyazat.gov.hu-n elérhető „TOP Plusz specifikus dokumentumok” csempe alatt közzétett zip csomag a korábbi egységes táblát több, feladatspecifikus munkalappal váltotta fel, és a cellahivatkozások is átstrukturálódtak. Ez a legfontosabb gyakorlati hatása, hiszen a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 7.

A módosítás a korábbi KPÚ két nagy hibalehetőségét igazítja ki. Az egyik, hogy a projektarányos indikátor-számítás és a fenntartási költségvetés azonos táblarendszerben volt kénytelen dolgozni, ami a vegyes finanszírozású projekteknél gyakran okozott félreérthető cellaértékeket. A mostani csere ezt a két blokkot szétválasztja, és a fenntartási időszakra külön munkalapot hoz létre. A másik hibaforrás az önköltség-kimutatás volt, ahol a piaci ár igazolásához szükséges belső arányossági számítás nem volt konzisztens az ERFA rendelet 2021/1058. számú I.

Technikai szinten a csomag három fő elemből áll. Az első maga a KPÚ táblamodell, amelyet a pályázónak kötelező kitöltenie minden olyan TOP Plusz felhívásnál, ahol a támogatás mértéke meghaladja az 50 millió forintot, illetve ahol a projekt infrastruktúra-fejlesztést tartalmaz. A második elem az ún. módszertani függelék, amely a költség-megfeleltetés egyes lépéseihez társít magyarázatot, és ezzel kiváltja a korábban külön PDF-ben kiadott útmutatót. A harmadik a validátor fájl, amely a pályázatkezelő rendszerbe feltöltéskor ellenőrzi a táblák belső konzisztenciáját.

A pályázóknak érdemes tudatosan szétválasztaniuk a KPÚ cseréjét és a pályázati felhívások szövegének változatlanságát. A TOP Plusz felhívások tartalma, a kiírások jogosultsági feltételei és a pontozási szempontok nem változtak egy az egyben, csupán a pénzügyi tervezést érintő műszaki-számviteli keret frissült. Ez azt jelenti, hogy a pályázati stratégia, a projekt célrendszere és a partnerek köre nem igényel újratárgyalást, a pénzügyi terv és a hozzá kapcsolódó belső költségelemzés viszont igen.

A TOP Plusz felhívások jogosultsági feltételei három nagy csoportba rendezhetők: a pályázó személyére, a projekt tárgyára és a pénzügyi alkalmasságra vonatkozó feltételekre. Ezek közül a KPÚ sablon kifejezetten a harmadik csoportra hat: a pénzügyi alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumok ugyanis a sablon alapján épülnek fel, és a sablonváltás értelemszerűen módosítja az alkalmassági igazolás módját. A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 7.

A pályázó személyére vonatkozó feltételek – így a magyarországi székhely, az állami támogatási szabályoknak való megfelelés, vagy a korábbi lejárt támogatások hiánya – nem változtak a sabloncserével. A projekt tárgyára vonatkozó feltételek – például a fenntarthatósági, esélyegyenlőségi és klímavédelmi horizontális szempontok – szintén változatlanok, és a kiírásban megadott pontozási rendszer is ugyanaz.

A pénzügyi alkalmasságot a TOP Plusz keretében három mutatóval méri a rendszer: az önerő rendelkezésre állásával, a költség-megfeleltetéssel és az indikátor-számítás konzisztenciájával. Mindhárom a KPÚ tábláiból nyerhető ki, és a sablonváltás valamennyit érinti. Az önerő igazolásához a korábbi verzió a bankszámlakivonat és a tagi kölcsön kombinációját fogadta el, az új verzió ezt kiegészíti egy kötelezettségvállalási nyilatkozattal, amelyet a pénzügyi tervhez kell csatolni.

A gyakorlatban a jogosultsági kritériumok és a KPÚ összhangja három döntési ponton mérhető. Az első a pályázó szervezetének belső pénzügyi szabályzata: a dokumentum előkészítésének és jóváhagyásának munkarendjét érdemes a TOP Plusz KPÚ új struktúrájától függővé tenni. A második a projektvezető és a pénzügyi vezető közötti munkamegosztás: a korábbi modellben a pénzügyi vezető gyakran csak az utolsó héten szállt be, az új modellben érdemes már az előkészítés elejétől bekapcsolni, mert a cellastruktúra ismerete a költségkategóriák tervezését is befolyásolja.

A TOP Plusz felhívások értékelési rendszere három nagy szempontcsoportból áll: a szakmai tartalom minőségéből, a projekt pénzügyi fenntarthatóságából, valamint a horizontális szempontok teljesüléséből. Ezek közül a KPÚ cseréje elsősorban a második szempontcsoportot érinti, de a hatás az első és a harmadik csoportra is átsugárzik. A pénzügyi fenntarthatóságot az irányító hatóság a KPÚ táblákból kinyerhető mutatók alapján ítéli meg: a belső megtérülési ráta, a fenntartási költségvetés realitása és az önerő tartós rendelkezésre állása mind a táblákból olvashatók ki.

A szakmai tartalom minőségét az értékelő bizottság elsősorban a projekt célrendszerén, a tevékenységek logikáján és az indikátorok realitásán keresztül méri. A KPÚ közvetetten hat ebbe a szempontba is: a projekt költségvetésének konzisztenciája a szakmai tartalommal a pályázó gondolkodásának egységét tükrözi. Ha a költségvetés a régi KPÚ szerint készült, de a szakmai leírás az új logikát követi, az értékelő számára a projekt „megbízhatatlannak” tűnik, és ez a pontszámban is megmutatkozik.

A horizontális szempontok a TOP Plusz kiírások kötelező elemei: a fenntarthatóság, az esélyegyenlőség és a klímavédelem mind önálló értékelési tényezők. A KPÚ közvetve ezeket is támogatja, hiszen a klímavédelmi beruházási költségek kalkulációja, a fenntarthatósági célú fenntartási költségvetés és az esélyegyenlőségi mérések költségvonzata mind a táblákban jelenik meg. A sablonváltás a klímavédelmi kategóriák celláit és a fenntarthatósági költségvetés struktúráját is érintette, így a horizontális szempontok pontozása is átalakult.

Az értékelési rendszer és a KPÚ összhangját egy belső önellenőrzéssel érdemes biztosítani, amely lefedi a három szempontcsoportot és a táblákból kinyerhető mutatókat. Az önellenőrzés része a pénzügyi fenntarthatósági index újraszámolása az új képletekkel, a szakmai tartalom és a költségvetés konzisztenciájának átvizsgálása, valamint a horizontális szempontokhoz kötődő cellák újratöltése.

A TOP Plusz pályázatok kizáró okai között a jogi, pénzügyi és tartalmi feltételek egyaránt szerepelnek. A KPÚ cseréje nem magát a kizáró okok listáját változtatja meg, hanem a listában foglalt egyes feltételek igazolási módját érinti. A pénzügyi kizáró okok között a „nem megfelelő költség-megfeleltetés” és a „fiktív vagyoni hozzájárulás” a KPÚ táblákból nyerhető ki. Aki a régi sablon szerint készítette el a pénzügyi tervet, annál a „nem megfelelő költség-megfeleltetés” kizáró ok akkor is fennállhat, ha a projekt valójában megfelel.

A jogi kizáró okok többsége a pályázó szervezetére és a projekt előkészítésére vonatkozik. Ilyen a csőd- vagy felszámolási eljárás, a lejárt köztartozás, vagy a korábbi támogatásokkal kapcsolatos visszafizetési kötelezettség. Ezek a feltételek a KPÚ cseréjével nem változtak, de az igazolásukhoz használt dokumentumok – különösen a könyvvizsgálói jelentés és a pénzügyi terv – a KPÚ táblákra épülnek.

A tartalmi kizáró okok a projekt célrendszerére és a horizontális szempontokra vonatkoznak. Kizáró ok, ha a projekt nem felel meg a kiírásban meghatározott célterületnek, ha a horizontális szempontok nem teljesülnek, vagy ha a projekt előkészítettsége nem éri el a minimális küszöböt. A KPÚ csere itt a projekt előkészítettségét méri: a pénzügyi terv konzisztenciája, a költségvetés realitása és a fenntarthatósági terv megalapozottsága mind a táblákból olvashatók ki.

A kizáró okok elkerülésének legbiztosabb módja a KPÚ cseréjét megelőző belső átvilágítás, amelynek során a pályázó a projekt összes aspektusát az új sablon tükrében vizsgálja felül. Ez az átvilágítás négy lépésből áll: a jogi alkalmasság újraszervezése a KPÚ-hoz igazított könyvvizsgálói jelentéssel, a pénzügyi kizáró okok szűrése az új költség-megfeleltetéssel, a tartalmi kizáró okok átvilágítása a frissített pénzügyi terv konzisztenciájával, és a horizontális szempontok ellenőrzése a klíma- és esélyegyenlőségi cellák újratöltésével.

Egy magyar KKV számára a TOP Plusz KPÚ csere nem egy egyszeri adminisztratív feladat, hanem egy döntési lépcső, ahol a cégvezetésnek, a pénzügyi vezetőnek és a projektvezetőnek közösen kell cselekednie. Az első döntési lépés annak eldöntése, hogy a cég bead-e TOP Plusz pályázatot a 2026-os tavaszi ablakban, vagy a projektet átütemezi a későbbi ciklusra. Aki a beadás mellett dönt, annak a második lépés a KPÚ cseréjének ütemezése a belső munkarendben.

A döntési lépcső gyakorlati megvalósítása a KKV méretétől függően eltérő. Egy 5–10 fős mikrovállalkozás esetén a cégvezető maga végzi a KPÚ cseréjét, és a külső tanácsadó bevonása a könyvvizsgálói jelentés elkészítésére korlátozódik. Egy 20–50 fős KKV esetén érdemes dedikált pénzügyi vezetőt vagy projektkoordinátort kijelölni a feladatra, és a külső tanácsadó a KPÚ cseréjének módszertani támogatását végzi.

A döntési lépcső és a TOP Plusz keret kimerülésének viszonya az, ami a KKV cselekvési tervének gerincét adja. A 2025-ös tapasztalat az volt, hogy egyes konstrukciók 41 nap alatt beteltek, és a keret gyors zárása a későn beadók esélyét nullára csökkentette. A 2026-os ciklusban ehhez hasonló tempóra lehet számítani, és a KPÚ csere miatti átállási idő a beadás pillanatát előre hozza. Aki a KKV méretétől függetlenül az első napok beadását tervezi, annak a KPÚ cseréjét 2026 februárjában kell elvégeznie, és a belső jóváhagyást március elejére kell ütemeznie.

A KKV cselekvési tervének utolsó eleme a projekt megvalósításának előkészítése, amely a beadás utáni szakaszra esik. Aki a KPÚ cseréjét gondosan elvégezte, az a beadás utáni hónapokban a projekt szakmai előkészítésére koncentrálhat, és nem a pénzügyi adminisztráció tűzoltására. Ez a megvalósítási szakasz a TOP Plusz esetében általában 18–36 hónap, és a fenntartási időszak ezt követően 3–5 év. A KPÚ új struktúrája a fenntartási költségvetést is érinti, ezért a fenntartási időszakra szóló tervezést már a beadás előtt érdemes elvégezni.