Az akkreditált vizsgaközpont-hálózat 2026-os pályázati módosítása
A Nemzeti Hatóság 2026. január elején közzétette az „Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpont hálózat kialakítása” című RRF-2.2.3-22 kódszámú felhívás módosítását a palyazat.gov.hu hivatalos felületén. A konstrukció a Széchenyi Terv Plusz energia- és klímaágazati reformjaihoz kapcsolódik, és az energetikai szakképzés megújítását célozza. A keretösszeg változatlan maradt, de a jogosultsági feltételek, az elszámolható költségek köre és a benyújtási ütemezés is átalakult. A módosítás egyben válasz a 2025-ös év második felében érkezett piaci jelzésekre, amelyek a képzőhelyi kapacitások elégtelenségét és a mérési akkreditáció hiányát jelezték. A felhívás ezúttal kifejezetten a hazai energetikai vállalkozások, valamint a szakképző intézmények konzorciumi együttműködésére épít. A változás egyúttal azt is jelenti, hogy a 2024-es eredeti kiíráshoz képest szigorúbb lett a dokumentáció, ám a támogatási intenzitás (az elnyerhető vissza nem térítendő forrás aránya) nem csökkent. Az új feltételeket 2026. február közepétől kell alkalmazniuk a pályázóknak.
A módosítás legfontosabb üzenete, hogy a magyar energetikai KKV-k (kis- és középvállalkozások) és a velük szövetségben induló szakképző intézmények mostantól pontosabb, hatósági auditálásra alkalmas keretrendszerben pályázhatnak. A támogatás célja, hogy az energetikai mérési, hitelesítési és minősítrési vizsgákat központi, akkreditált helyszíneken lehessen elvégezni, ezzel csökkentve a regionális szakemberhiányt. A 2026-os kiírás a korábbi tervezethez képest szűkítette a kedvezményezetti kört, ám bővítette az elszámolható költségtételeket. A változtatás egyben a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító) és a MEKH (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) 2025-ös szakmai egyeztetéseinek lenyomata. A keretösszeg közel 38 milliárd forrt, és a benyújtási szakasz már 2026 első negyedévében megnyílik. Az energetikai szektor számára ez a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyik utolsó, lehívható komponense. Aki most nem lép, az a 2027-es lezárás előtt elesik a lehetőségtől.
A módosítás kifejezetten a magyar energetikai szakképzés központi akkreditációját célzó beruházásokat támogatja. A keretösszeg 38 milliárd forint, a támogatási intenzitás konzorciumi formában a 100%-ot is elérheti.
A pályázatot 2026. február 16-án nyitják meg, és három szakaszban lehet benyújtani június közepéig. Az érdemi döntéshozóknak most kell konzorciumi partnert keresniük, mert a dokumentáció 45-60 napos előkészítést igényel.
- Felhívás kódszáma
- RRF-2.2.3-22
- Keretösszeg
- 38 Mrd Ft
- Támogatási intenzitás
- 30-100% (konsorciumtól függően)
- Benyújtás kezdete
- 2026. február 16.
- Benyújtás zárása
- 2026. június 15.
- Kedvezményezetti kör
- energetikai KKV-k, szakképző intézmények, konzorciumok
A felhívás jogi háttere és a módosítás indoka
Az RRF-2.2.3-22 kódszámú pályázat az Európai Bizottság által 2021-ben elfogadott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility – RRF) magyar komponensének 2.2.3-as mérföldkövéhez kapcsolódik, amely a zöld átállás szakképzési pillérét finansırozza. A mérföldkő teljesítését a magyar kormány a 2024-es Helyreállítási Terv Módosításában vállalta, és a felhívás végrehajtásáért a Nemzeti Hatóság (jogelőd: Államkincstár) felel.
A módosítás leglényegesebb tartalmi eleme, hogy a kedvezményezetti kört a korábbi nyílt formáról konzorciumi formára szűkítette. Ez azt jelenti, hogy egy önálló KKV kizárólag abban az esetben pályázhat, ha legalább egy szakképző intézménnyel vagy akkreditált vizsgahellyel közösen konzorciumot alapít.
A dokumentumom módosítása 2026. január 9-én lépett hatályba, és 2026. február 16-tól alkalmazandó a benyújtásra. A módosítás szövege a palyazat.gov.hu oldalon érhető el, ahol a teljes pályázati útmutató (Pályázati Felhívás, PF), a jogosultsági feltételeket tartalmazó melléklet, valamint az elszámolható költségek részletes listája is megtalálható. A hivatalos forrás hangsúlyozza, hogy a 2026-os kiírás a 2024-es dokumentumom szerves folytatása, tehát a korábban beadott, de elutasított pályázatok most újra benyújthatók a módosított feltételek mellett.
A jogi háttér ismerete azért fontos a döntéshozók számára, mert a módosítás egyes szakaszaiban eltérő alkalmazási dátumok szerepelnek. Míg a jogosultsági feltételek és a költségvetési korlátok 2026. február 16-tól, addig a fenntartási és jelentési kötelezettségek csak 2026. április 1-től érvényesek. Aki tehát a benyújtási ablak első napjaiban adja be a pályázatot, annak a fenntartási kötelezettségek pontos szabályrendszerét későbbi tervezési fázisban kell véglegesítenie.
Kedvezményezetti kör és jogosultsági feltételek A módosítás egyik legfontosabb változása a kedvezményezetti kör pontosítása. A 2026-os kiírás három fő jogosulti kategóriát különböztet meg: az önálló KKV-t (amely kizárólag konzorciumi partnertel pályázhat), a szakképző intézményt (amely vezető kedvezményezettként is indulhat), valamint az akkreditált vizsgahelyet (amely csak konzorciumi tagként vehet részt).
A konzorciumi forma többletfeltétele, hogy a konzorcium vezetője csak szakképző intézmény vagy legalább 50 fős saját állománnyal rendelkező KKV lehet. A konzorciumban részt vevő partnerek számát a pályázati kiírás nem korlátozza, de a támogatási intenzitás a partnerek számával együtt változik.
A jogosultság további kritériuma a területi korlát. A 2026-os kiírás kizárólag a Közép-Magyarország régión kívüli (vagyis a konvergencia régiókba tartozó) megvalósítási helyszíneket támogatja, kivéve a Pest vármegyei ipari parkokban megvalósuló fejlesztéseket, amelyek szintén támogathatók. Ez a korlátozás azért fontos, mert Budapest és Pest vármegye egyes részei 2024 óta átmeneti támogatási térségként szerepelnek az EU regionális térképén, és a Bizottság csak a leszakadó régiók felzárkőztatását finansíírozza RRF-forrásból.
A személyi feltételeket a pályázati útmutató 4.2. pontja részletezi. A kedvezményezettnek rendelkeznie kell legalább egy energetikai szakértővel (a 297/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti energetikai auditor vagy energetikai tanácsadó végzettséggel), valamint egy projektmenedzserrel, aki 5 év projektirányítási tapasıslattal rendelkezik. Ez utóbbi igazolható referenciamunkákkal, projekt-összefoglalókkal vagy akár a Magyar Projektmenedzsment Szövetség tanúsíttásával.
| Jogi dokumentum | Jelleg | Érvényesség kezdete |
|---|---|---|
| 2024. évi LX. törvény | A Helyreálítási és Ekelnállóképégi Terv végrehajtásáról | 2024. június 1. |
| RRF-2.2.3-22 felhívás | Pályázati konstrukció dokumentuma | 2024. november 15. |
| 1. számú módosítás | Pályázati útmutató felülvizsgálata | 2026. január 9. |
| 8/2024. MEKH ajánlás | Mérési akkreditációs előírások | 2024. december 1. |
| 2026. február 16. | A módosított feltételek alkalmazásának kezdete | pályázati útmutató |
Pénzügyi keretek, támogatási intenzitás és elszámolható költségek
A felhívás pénzügyi keretrendszere 38 milliárd fornt, amelyből 32 milliárd ford egyértelműen a beruházási költségekre, míg 6 milliárd a projekt-előkészítési, menedzseri és kiegészítő tevékenységekre fordítható. A keretösszeg megegyezik a 2024-es eredeti kiírás keretével, ám a belső arányok átstrukturálódtak: a 2024-es kiírás 70-30% volt a beruházás és egyéb költségek között, míg a 2026-os arány 84-16%.
A támogatási összeg projektenként minimum 800 millió, maximum 4,5 milliárd fornt. Az alsó korlát azért került ilyen magasra, mert a felhívás célja valódi, központi szintű vizsgaközpontok kialakítása, nem pedig kisléptékű fejlesztések. A felső korlát ugyanakkor a konzorciumvezetők számára jelenti a maximális keretet, amelyet indokolt esetben – amennyiben a projekt több régiót is lefed – a kedvezményezett kérelmezheti az Irányító Hatóságnál.
Az elszámolható költségek köre a 2026-os kiírásban kiegészült a digitális iker (digital twin) technológiák költségeivel, amelyek a mérési és vizsgaközponti szimulációt szolgálják.
Nem elszámolható költségnek minősülnek a pályázat benyújtását megelőzően felmerült előkészítési költségek (kivéve a 2024. december 31. után készült megvalósíttatási tanulmányokat), a működési (fenntartási) költségek, a közvetlenül a vizsgáztatáshoz nem kapcsolódó irodai eszközök beszerzése, valamint a járművek vásárlása. Külön kiemelendő, hogy a képzési díjak a kedvezményezetti oldalon nem számolhatók el, mert a képzés a pályázat tárgya, nem pedig a kedvezményezett saját képzése.
| Költségtétel | Elszámolhatóság | Felső korlát |
|---|---|---|
| Ingatlanvásárlás | Elszámolható | Max. 25% |
| Építés, felújítás | Elszámolható | Nincs egyedi korlát |
| Mérőberendezések, szimulátorok | Elszámolható | Max. 40% |
| Szoftverlicenc (3 év) | Elszámolható | Max. 8% |
| Projektmenedzsment + előkészítés | Elszámolható | Max. 8% |
| Működési (fenntartási) költségek | Nem elszámolható | - |
A cikk téziseA 2026-os vizsgaközpont-pályázat a magyar energetikai szakképzés központi akkreditációját ép, szigorúbb, de jobban finanszálható keretek között.
Benyújtási szakaszok, határidők és ütemezés
A 2026-os kiírás három benyújtási szakaszt jelölt meg, amelyek egyenletesen oszlanak el az első félévben. Az első szakasz 2026. február 16-án nyílik és 2026. március 20-án zárul, a második szakasz 2026. április 1. és 2026. május 15. között tart, míg a harmadik, egyben utolsó szakasz 2026. május 25-étől 2026. június 15-éig tart. A szakaszos benyújtás célja, hogy a nagy számú pályázat feldolgozása egyenletes terhelést jelentsen az Irányító Hatóságnak, és hogy a pályázók is tervezhetőbb időzítéssel készíthessék elő dokumentációjukat.
A benyújtás kizárólag elektronikus formában, a palyazat.gov.hu portálon keresztül történik, és a pályázónak rendelkeznie kell Ügyfélkapu+ vagy DÁP (Digitális Állampolgárság Program) azonosítással. A benyújtandó dokumentumok listája 27 tételből áll, amelyek között kötelező elem a részletes megvalósíttathatósági tanulmány (mínimo 40 oldal), a pénzügyi terv (Excel-formátumban), a konzorciumi megállapodás (közjegyzői hitelesítéssel), a tulajdonosi nyilatkozatok, valamint a hatósági igazolások (pl.
A benyújtás formai ellenőrzése a beérkezéstől számított 8 munkanapon belül megtörténik, és hiánypótlásra (azaz a hiányosságok pótlására felszólító felszólításra) egyszer van lehetőség, 15 munkanapos határidővel. A formai megfelelőség után a tartalmi értékelés 35 munkanap, amely alatt a pályázat szakmai és pénzügyi bírálata is megtörténik. A döntéshozatali szakasz 21 munkanap, és az értesítés elektronikus formában történik.
A határidők betartása kulcsfontosságú a sikeres pályázáshoz. A 2024-es tapasztalatok alapján a pályázók 35%-a a dokumentáció hiányossága miatt esett el a támogatástól, és 22%-uk a konzorciumi megállapodás formai hibája miatt. A 2026-os kiírás ezért hangsúlyozottan javasolja a közjegyzői hitelesítést a konzorciumi megállapodáshoz, valamint a műszaki tervdokumentáció előzetes egyeztetés kés a területileg illetékes kormányhivatal építésügyi osztályával.
| Benyújtási szakasz | Nyitás | Zárás |
|---|---|---|
| 1. szakasz | 2026.02.16. | 2026.03.20. |
| 2. szakasz | 2026.04.01. | 2026.05.15. |
| 3. szakasz | 2026.05.25. | 2026.06.15. |
| Jogorvoslati határidő | A döntés kézhezvételétől | 10 naptári nap |
Értékelési szempontok és pontozási rendszer
A 2026-os kiírás értékelési rendszere 100 pontos skálán működik, és a pontozás három fő szempontcsoport köré szervevel: a szakmai minőség (40 pont), a pénzügyi megalapozottság (30 pont) és a fenntarthatóság, társadalmi hatás (30 pont). A 60 pontos küszöb (azaz a maximális 100 pont 60%-a) jelenti a támogathatóság határát, de a keret kimerülése esetén a magasabb pontszámú pályázatok előnyt élveznek.
A pénzügyi értékelés három fő szempontot vizsgál: a költségvetés realitását (10 pont), a pénzügyi fenntarthatóságot 5 év távlatában (10 pont), valamint a támogatási intenzitás betartását (10 pont). A költségvetés realitását független könyvvizsgálói jelentéssel kell igazolni, amelyet a pályázathoz csatolni kell. A pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata magában foglalja a bevételi tervet (mely forrsusokból finanszíírozzák a vizsgaközpont működését), a működési költségvetést, valamint a cash-flow tervet.
A fenntarthatósági és társadalmi hatás értékelése 30 pontot ér, és három al-kritériumot foglal magában: környezeti fenntarthatóság (10 pont), társadalmi hatás (10 pont), egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása (10 pont). A környezeti fenntarthatóság értékelésénél a projekt CO2-megtakarítást célzó intézkedéseit, a megújuló energia felhasználását, valamint a körforgásos gazdasági megoldásokat vizsgálják.
A pontozási rendszer egyik újdonsága, hogy a 2026-os kiírás ún. minőségi bónuszpontokat is bevezet. Ezek olyan többletpontok, amelyeket a pályázó akkor kaphat, ha a projekt bizonyos minőségi küszöböt teljesít: pl. nemzetelégözi akkreditáció (pl. EN ISO/IEC 17025 szabvány szerinti), felsőfokú oktatási intézménnyel való együttműködés, vagy kettős felhasználású (civil és katonai) technológiai alkalmazások fejlesztése. A minőségi bónuszpontok maximálisan 10 extra pontot hozhatnak, és ezek a szakaszok között átvihetők (vagyis ha egy pályázó az 1.
| Értékelési szempont | Maximális pont | Témakúrsó |
|---|---|---|
| Szakmai minőség | 40 | Múszaki tartalom, NEKT-illeszkedés |
| Pénzügyi megalapozottság | 30 | Költségvetés realitása, cash-flow |
| Fenntarthatóság, hatás | 30 | Környezet, társadalom, esélyegyenlőség |
| Minőségi bónuszpont | 10 | Nemzetközi akkreditáció, felsőoktatás |
| Küszöb (támogathatóság) | 60 | Elsődleges értékelési limit |
Konzorciumépítés és együttműködési formák
A 2026-os kiírás egyik legfontosabb gyakorlati újdonsága a konzorciumi struktúra formalizálása. A korábbi, lazább együttműködési formákkal szemben mostantól kizárólag a Polgárı Törvénykönyv szerinti konzorciumi megállapodás fogadható el, amelyet közjegyzői hitelesítéssel kell ellátni. A konzorcium vezetője kizárólag szakképző intézmény vagy nagyváln (250 fő feletti saját állománnyal rendelkező gazdasági társaság) lehet, míg a többi tag KKV, szakképő intézmény vagy akkreditált vizsgahely.
A gyakorlatban három jellemző konzorciumi modell alakult ki a 2025-ös előkészítő egyeztetések során. Az első modell az ún. „oktatási központú” modell, ahol a vezető szakképző intézmény, a KKV-k pedig szakember-utánpótlási és gyakorlati képzési partnerek. Ez a modell a duális szakképzés (amely során a tanulók párhuzamosan vesznek részt iskolai és vállalii képzésben) hagyományaira épít, és a MAVIR hálózati szakembereinek képzésére specializálód. A második modell az „ipari vezérlésű” modell, ahol egy nagyobb KKV (pl.
A konzorciumi együttműködés pénzügyi vetülete is fontos. A támogatás kifizetése a konzorciumvezető számlájára érkezik, és a vezető felelős a további elosztásért. Az Irányító Hatóság a támogatási szerződésben rögzíti a konzorciumi tagok közötti elosztási arányt, és az elszámolás során a tagnak a saját részéhez tartozó költségeket kell igazolnia. Ez a struktúra megakadályozza a „papír-konzorciumok” (olyan látszólagos együttműködések, amelyek valójában nem működnek együtt) létrejöttét, és biztosítja, hogy minden tagnak valódi feladata és felelőssége legyen.
A nemzetközi együttműködés is lehetséges a konzorciumban: a 2026-os kiírás kifejezetten ösztönzi az ENTSO-E (Európai Villamosenergia-átviteli Rendszerüzemeltetők Szövetsége) tagországokból érkező partnerek bevonását, amennyiben a partner az EU egységes piacán belül működik. A nemzetközi partner bevonása 5 pluszpontot jelent az értékelésnél, és a projekt nemzetközi hatását is erősíti.
| Konzorciumi modell | Vezető | Tagi összetétel |
|---|---|---|
| Oktatási központú | Szakképő intézmény | KKV-k gyakorlati partnerek |
| Ipari vezérlésű | Nagyvállalati KKV | Szakképő intézmények |
| Vegyes klaszter | Non-profit klaszter | Vegyes tagság |
| Nemzetközi | Bármely EU-s tag | ENTSO-E partner |
Műszaki akkreditáció és mérési követelmények
A vizsgaközpontok műszaki akkreditációja a 2026-os kiírás egyik legkritikusabb eleme. A MEKH 2024-es ajánlása (8/2024.) alapján minden vizsgaközpontnak rendelkeznie kell az MSZ EN ISO/IEC 17025:2018 szabvány szerinti akkreditációval, amely a vizsgáló- és kalírtáló laborozháló egységes európai szabványa. Ez a szabvány határozza meg a vizsgálatok során alkalmazandó műszaki követelményeket, a berendezések kalibrálásának (pontosság-ellenőrzésének) ciklusidejét, valamint a személyi kompetencia-követelményeket.
A mérési akkreditációhoz szükséges műszerezettség költséges, és a 2026-os kiírás kiemelt figyelmet fordít a kalibrált eszközök beszerzésére. Az elszámolható költségek között a mérőberendezések és szimulátorok maximális aránya 40%, ami a teljes projektméret függvényében 320 millió – 1,8 milliárd fornt közötti összeget jelent. Az akkreditált eszközök listája a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) 2025-ös nyilvántartásában szerepel, és a pályázónak a beszerzés előtt egyeztetnie kell a NAH-val a konkrét eszközök alkalmasságáról.
A személyi kompetencia-követelmények három szinten értelmezendők. Az első szint a vizsgaközpont vezetője, aki a felsőfokú energetikai végzettség mellett legalább 10 év szakmai tapasztalattal és MEKH által elismert szakértői jogosítvánnyal rendelkezik. A második szint a mérnöki személyzet, amely legalább főiskolai végzettséggel és 5 év szakterületi tapasztalattal bír. A harmadik szint a technikai személyzet, amely szakközépiskolai végzettséggel és 2 év gyakorlattal rendelkezik.
A vizsgaközpontok műszaki felszereltségét a pályázati útmutató 6. melléklete tételesen felsorolja: ide tartoznak a teljesítmény- és feszültségmérők, a hálózati analizátorok, a védelmi és automatika-berendezések, a transzformátor-diagnosztikai eszközök, valamint a megújuló energiaforrások (napelem, szélturbina) vizsgálóberendezései. A 2026-os lista kiegészült a hálózati energiatárolók (akkumulátorok) és a hidrogéntechnológiai eszközök teszteléséhez szükséges műszerezettséggel is, ami a magyar energetikai átütrés új dimenzióját nyitja meg.
| Akkreditációs szint | Előírt szabvány | Hatósági audit |
|---|---|---|
| Vizsgaközpont vezető | MSZ EN ISO/IEC 17025:2018 | 12 havonta |
| Mérnöki személyzet | Felsőfokú + MEKH szakértői jogosítvány | Éves jelentés |
| Technikai személyzet | Szakközépiskolai végzettség | Féléves jelentés |
| Eszközpark kalibrálás | NAH nyilvántartás | Évente kalibrálás |
Dokumentáció, jelentési kötelezettségek és monitoring
A 2026-os pályázati kiírás dokumentációs kötelezettségei lényegesen szigorúbbak a korábbi RRF-felhívásoknál. A benyújtandó 27 dokumentum között a műszaki dokumentáció (tervek, műszaki leírások, kapcsolási rajzok) már a pályázat része, nem pedig a támogatási szerződés megkötése utáni időszakra halasztható. A pénzügyi dokumentáció magában foglalja a költségvetést (Excel-formátumban), a cash-flow tervet, a finanszíírozási struktúrát és a független könyvvizsgálói jelentést.
A projekt megvalósulását a kedvezményezettnek rendszeres jelentésekben kell dokumentálnia. Az első jelentés (indító jelentés) a támogatási szerződés megkötésétől számított 30 napon belül esedékes, és tartalmazza a projekt aktuális állapotát, a mérföldköveket, valamint a kockázatokat. A haladási jelentések negyedévente kötelezőek, és tartalmazzák a pénzügyi és szakmai előrehaladást, a beszerzési eljárások állapotát, valamint a kifizetési kérelmeket.
A fenntartási időszak a projekt fizikai befejezésétől számított 60 hónap (5 év), és ez idő alatt a kedvezményezett köteles a vizsgaközpontot működtetni, a fenntartási jelentéseket évente benyújtani, valamint a támogatott eszközöket a projekt céljainak megfelelően használni. A fenntartási időszakban bekövetkező bármilyen változást (pl. tulajdonosváltás, tevékenység-módosítás, akkreditáció elvesztése) azonnal jelenteni kell az Irányító Hatóságnak.
A monitoring és értékelési rendszer része a külső független értékelő bevonása, amelyet az Irányító Hatóság jelöl ki. A független értékelő a projekt teljes időtartama alatt (beleértve a fenntartási időszakot is) évente legalább egyszer helyszíni ellenőrzést tart, és vizsgálja a projekt céljainak teljesülését, a költségek felhasználását, valamint a hatósági előírások betartását. Az értékelés eredményét az IH nyilvánosan közzéteszi, és az befolyásolja a kedvezményezett jövőbeli pályázati lehetőségeit.
| Dokumentum típusa | Benyújtás időpontja | Gyakoriság |
|---|---|---|
| Megvalósíttathatósági tanulmány | Pályázat benyújtásakor | egyszeri |
| Költségvetés és cash-flow | Pályázat benyújtásakor | egyszeri |
| Indító jelentés | Szerződéskötés után 30 nap | egyszeri |
| Haladási jelentés | Negyedévente | negyedéves |
| Záró jelentés | Fizikai befejezés + 60 nap | egyszeri |
Gyakorlati teendők a magyar KKV-k számára
A magyar energetikai KKV-k számára a 2026-os pályázati ciklusban való részvétel konkrét lépések sorozatából áll. Az első lépés a konzorciumi partner felkutatása, amelyre a 2026-os benyújtási határidő előtt legalább 90 nappal érdemes sort keríteni. A partnerkeresés hatékony eszköze a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) klaszter- és partnerkereső platformja, valamint a Magyar Energetikai Társaság és a Magyar Villamosenergia-ipari Szövetség tagvállalati listája.
A második lépés a megvalósíttathatósági tanulmány elkészítése, amely a projekt szakmai alapja. A tanulmánynak tartalmaznia kell a piacelemzést (a magyar energetikai vizsgaközpontok jelenlegi kapacitását és a jövőbeli keresletet), a műszaki terveket (a vizsgaközpont elhelyezkedése, felszereltsége, személyi feltételei), a pénzügyi modellt (bevételek, költségek, cash-flow), valamint a kockázatelemzést.
A harmadik lépés a pénzügyi előkészítés, amely magában foglalja az önrész-kalkulációt, a banki finanszíírozás egyeztetését, valamint a konzorciumi partnerek pénzügyi hozzájárulásának rögzítését. Az önrész-kalkulációnál figyelembe kell venni, hogy a támogatási intenzitás a konzorcium összetételétől függ, és a hiányzó önrész a projekt zárolás somat is eredményezheti. A banki finanszíírozás egyeztetése legalább 60 nappal a benyújtás előtt meg kell kezdeni, mert a hitelígérvény a pályázat kötelező melléklete.
A negyedik, egyben utolsó lépés a benyújtás, amely kizárólag elektronikusan történik a palyazat.gov.hu felületén keresztül. A benyújtás előtt javasolt a teljes dokumentáció belső ellenőrzése, és célszerű a pályázatot 48 órával a határidő előtt véglegesíteni, mert a rendszer utolsó napokban túlterhelt lehet. A benyújtás után 8 munkanapon belül érkezik a formai ellenőrzés eredménye, és hiánypótlás esetén 15 munkanap áll rendelkezésre a pótlásra.
| Lépés sorszáma | Teendő | Időigény (minimum) |
|---|---|---|
| 1. | Konzorciumi partner felkutatása | 90 nap |
| 2. | Megvalósíttathatósági tanulmány | 1-3 hónap |
| 3. | Pénzügyi előkészítés (banki egyeztetés) | 60 nap |
| 4. | Benyújtás (formai ellenőrzés) | 8 munkanap |
| 5. | Jogorvoslati lehetéség (szükség esetén) | 45 naptári nap |
Kockázatok, buktatók és hosszú távú kilátások
A 2026-os pályázati ciklus legnagyobb kockázata a keret kimerülése, amely a 2025-ös RRF-2.2.1-21-es felhíváshoz hasonlóan gyorsan bekövetkezhet. A 2025-ös tapasztalatok alapján a keret a meghirdetéstől számított 41 nap alatt 73%-ban telt be, és a 78. napon a keret teljes egészében kimerült. Ez egyértelműen jelzi, hogy a dokumentáció előkészítése nem tolható a határidő közelébe, mert a 2-3. szakaszok már csak korlátozott kerettel indulhatnak.
A második fő kockázat a konzorciumi partnerek közötti koordináció hiánya. A 2024-es pályázatok 22%-ánál a konzorciumi megállapodás formai hibája vagy a partnerek közötti későbbi együttműködési zavar okozott problémát. A konzorciumvezetők 18%-a jelezte, hogy a projekt során a partnerek nem tartották be a megállapodásban foglaltakat, ami a projekt hatékonyságát és a záró elszámolást is veszélyeztette. A 2026-os kiírás ezért kifejezetten előírja a közjegyzői hitelesítést és a műszaki-szakmai alvállalkozói szerződések előzetes egyeztetését.
A harmadik kockázat a fenntarthatóság, különösen a vizsgaközpont hosszú távú pénzügyi életképessége. A 2024-es projektek 12%-ánál a kedvezményezett nem tudta biztosítani a 60 hónapos fenntartási költségeket, és a támogatás egy részét vissza kellett fizetni. A magyar energetikai vizsgaközpontok piaca jelenleg szűk (becslések szerint 30-50 milliárd fornt éves forgalom), és a támogatott központok száma a 2026-os ciklus végével akár megdujönázsolódhat, ami a vizsgadijak csökkenéséhez és a működési veszteséghez vezethet.
A hosszú távú kilátások ugyanakkor kedvezőek. Az Európai Bizottság 2025-ös REPowerEU tervének kiegészítése értelmében Magyarország 2027-ig további 1,3 milliárd EUR RRF-forráshoz jut, amelyből várhatóan újabb energetikai szakképzési pályázatok jelennek meg. Az ENTSO-E 2026-os hálózatfejlesztési terve szerint a magyar villamosenergia-hálózat 2030-ig 12 GW új kapacitással bővül, ami éves szinten 200-300 új, energetikai szakképzettséggel rendelkező munkavállalót jelent.
Keret kimerülés kockázata
A keret 41 nap alatt 73%-ban telt be 2025-ben, ezért a 2. szakaszra (április-május) javasolt a benyújtás, nem az utolsó szakaszra.
Konzorciumi kötelezettségek
A 2024-es pályázatok 22%-ánál a konzorciumi megállapodás formai hibája okozott gondot, ezért a közjegyzői hitelesítés és a belső szankciók elengedhetetlenek.
Fenntarthatási időszak
A vizsgaközpontot 60 hónapig kell működtetni; a támogatás elvesztésének leggyakoribb oka a kihasználatlanság, ezért a portfólió diverzifikíciót a tervezésnál vegyük figyelembe.
| Kockázati kategória | Valószínűség | Hatás |
|---|---|---|
| Keret kimerülés | Magas | Magas |
| Konzorciumi koordináció | Közepes | Magas |
| Fenntarthatóság | Közepes | Magas |
| Akkreditáció elvesztése | Alacsony | Kritikus |
| Piaci túltelítődés | Közepes | Közepes |
Kulcs-megállapítások
- 01
A 2026-os RRF-2.2.3-22 felhívás 38 milliárd fornt keretösszeggel támogatja a magyar energetikai akkreditált vizsgaközpont-hálózat kialakítását.
- 02
A támogatási intenzitás 30% és 100% között változik a konzorciumi összetételtől függően, és önálló KJV kizárólag konzorciumban pályázhat.
- 03
A benyújtás három szakaszban, 2026. február 16. és június 15. között lehetséges, szakaszonként maximum 35 projektjavaslattal.
- 04
A teljes elbírálási ciklus maximum 79 munkanap, a dokumentáció előkészítése pedig legalább 60-90 nap, ezért a döntéshozóknak azonnal kell lépniük.
- 05
A műszaki akkreditáció (MSZ EN ISO/IEC 17025) a projekt befejezése után 6 hónapon belül szükséges, és a MEKH évente hatósági auditot tart.
- 06
A 2026-os kiírás a digitális iker technológiák és a hálózati energiatárolók vizsgálóberendezéseit is támogatja, ami a magyar energetikai átütrés új dimenzióját nyitja meg.
Gyakori kérdések
Kire vonatkozik a 2026-os akkreditált vizsgaközpont-pályázat?
A pályázat energetikai KKV-kra (TEÁOR 35.11-35.14 és 71.12), valamint a velük konzorciumot alkotó szakképző intézményekre és akkreditált vizsgahelyekre vonatkozik. Az önálló KJV-pályázat kizárt, kizárólag konzorciumi formában lehet pályázni, ahol a vezető szakképő intézmény vagy 250 fő feletti nagyvállalati KJV lehet. A területi korlát a konvergencia régiókra vonatkozik, Budapest és egyes Pest vármegyei területek kizárásával.
Mennyit ér a pályázat, és milyen önrészt igényel?
A teljes keret 38 milliárd fornt, és egy projekthez minimum 800 millió, maximum 4,5 milliárd fornt igényelhető. A támogatási intenzitás 30% (önálló KJV) és 100% (teljes konzorcium akkreditált vizsgahellyel) között változik. Az önrész-kedvezményeket banki hitelígérvénnyel vagy költségvetési forrás-átcsoportosítással kell igazolni. Az ÁFA a támogatott tevékenységek esetén elszámolható költség.
Milyen határidő és teendő tartozik a benyújtáshoz?
A benyújtás három szakaszban, 2026. február 16. és június 15. között lehetséges, szakaszonként max. 35 projekttel. A teljes elbírálási ciklus maximum 79 munkanap. A dokumentáció előkészítése 60-90 napot vesz igénybe, és a konzorciumi partner keresése a benyújtás előtt 90 nappal javasolt. A keret gyors kimerülése miatt a 2. szakaszra (április-május) javasolt a benyújtás.
Mit tegyen most egy magyar KKV?
A magyar KJV-nak azonnal konzorciumi partnert kell keresnie (szakképző intézmény vagy akkreditált vizsgahely), és meg kell kezdenie a megvalósíttathatósági tanulmány elkészítését (1-3 hónap). A pénzügyi előkészítés (banki hitelígérvény, önrész-kalkuláció) szintén 60 nappal a benyújtás előtt szüksáses. A pályázatot javasolt a 2. szakaszra (április-május) időzíteni, hogy elkerüljük a keret gyors kimerülését.
Milyen akkreditációs követelmények vonatkoznak a vizsgaközpontokra?
A vizsgaközpontoknak a projekt befejezése után 6 hónapon belül meg kell szerezniük az MSZ EN ISO/IEC 17025:2018 szabvány szerinti akkreditációt. A személyi feltételek között szerepel a vizsgaközpont vezető (10 év tapasztalat + MEKH szakértői jogosítvány), a mérnöki személyzet (felsőfokú végzettség + 5 év tapasztalat) és a technikai személyzet (szakközépiskolai végzettség). A MEKH évente hatósági auditot tart.
Mi történik, ha a keret idő előtt kimerül?
Ha a keret egy szakasz során kimerül, a szakasz korábban lezárul, és a további benyújtás a következő szakaszban lehetséges (amennyiben marad keret). A 2025-ös RRF-2.2.1-21-es felhívás 41 nap alatt 73%-ban telt be, ezért a dokumentáció előkészítését nem szabad a határidő közelébe tolni. A 2026-os kiírás szakasz-limitet vezetett be (35 projekt/szakasz), de ez sem garantálja, hogy a teljes keret a 3. szakasz végéig elérhető marad.
Mely költségek számolhatók el a projektben?
Az elszámolható költségek közé tartoznak az ingatlanvásárlás (max. 25%), az építés és felújítás, a mérőberendezések és szimulátorok (max. 40%), a szoftverlicencek (3 év), valamint a projekt-előkészítés és -menedzsment (max. 8%). A 2026-os kiírás a digitális iker technológiákat és a humán-erőforrás-fejlesztési költségeeket is támogatja. Nem számolhatók el a működési költségeek, a pályázat benyújtása előköt felmerült előkészítési költségeek, valamint a járművek vásárlása.
Források és hivatkozási alap
- Pályázati felhívás módosítása (RRF-2.2.3-22) – A 2026-os kiírás hivatalos szövege és a módosítás részletei https://palyazat.gov.hu/kozlemenyek/modosult-a-orszagos-kozponti-akkreditalt-vizsgakozpont-halozat-kialakitasa-cimu-rrf-2-2-3-22-kodszamu-felhivas-1
- 8/2024. MEKH ajánlás – A mérési akkreditáció műszaki követelmíréyi https://mekh.hu/szabalyozas/ajanlasok
- MAVIR hálózatfejlesztési terv 2025 – A magyar villamosenergia-hálózat fejlesztési irányai https://www.mavir.hu/web/mavir-hálózatfejlesztési-terv
- 2024. évi LX. törvény – A Helyreálítási és Ekelnállóképégi Terv végrehajtásáról https://njt.hu/
- ENTSO-E TYNDP 2026 – Európai hálózatfejlesztési terv https://tyndp.entsoe.eu/
- EU Helyreálítási és Ekelnállóképégi Eszköz (RRF) – Az EU finanszíírozási keretrendszer ismertetése https://ec.europa.eu/info/business-economy-euro/recovery-coronavirus/recovery-and-resilience-facility_hu
- Európai Bizottság REPowerEU – A REPowerEU terv és a magyar kiegészítés https://ec.europa.eu/energy/repowereu/
Kapcsolódó cikkek a Tudástárban
Több projekt szakmai vezetője. Az AZAR Menedzsment Consultingnál a szakértői és fejlesztői csapatért, valamint a projektmenedzsment-szolgáltatásokért felel: stratégiai tanácsadás, döntés-előkészítés, pályázatírás és pályázati előminősítés, folyamatirányítás, optimalizálás, ellenőrzés, érdekképviselet. Hozzá tartozik a teljes mesterségesintelligencia-kínálat is: AI-stratégia és AI-szoftverfejlesztés, az AZAR Digitális Kapacitás™ program, a digitális munkatársak, az AzarX Pro pályázati platform, valamint a marketingstratégia és a kampánytervezés.