Mérés, ami döntést hoz
Digitalizáció · Elemzés AZAR szakmai tudástár

Mérés a folyamatban 2026: mit számoljunk és milyen gyakran

Egy 42 fős, fémmegmunkálással foglalkozó magyar KKV ügyvezetője 2026. november 11-én reggel a megrendelés-visszaigazolások között keresett egy júniusi ajánlatot. A cég 2 800 gyártási órájából abban a hónapban 340 óra javításra, újraindításra vagy kapkodásra ment el – a műhelyvezető ezt pontosan tudta, mert a táblája a fűrészgép mellett lóg. Ugyanez a cég 2025-ben 96 millió forint árbevételt ért el, de a készlete 41 millió forintot kötött le, és a legjobb ügyfél egyszer 23 napot várt egy egyébként 6 napos gyártási műveletre. A tulajdonos most a Demján Sándor Program 2026. őszi digitalizációs kiírásairól kérdezett: van-e olyan fejlesztés, amelyiket hitellel, pályázati támogatással meg lehet finanszírozni. A rövid válasz: igen, de a forrásszerzéshez előbb mérési alap kell.

Ennek a cikknek a tézise egy mondatban: a folyamatmérés mutatók KKV 2026 körben három szám – az átfutási idő, az újramunka-arány és a készlet – elegendő ahhoz, hogy egy kis- és középvállalkozás eldöntse, milyen digitalizációs vagy folyamatfejlesztési beruházást támogasson pályázati forrásból. A „miért most” pedig nem csupán a pályázati naptár: a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a Demján Sándor Program 2026 őszére 1 400 milliárd forint fölötti összeget juttatott a gazdaságba, ami több mint 40 000 vállalkozást érint, szemben az uniós programok évi 8-9 ezer cégével. A támogatási döntésekhez egyre gyakrabban kérnek vállalati adatokat, üzleti tervet, a pályázatban vállalt indikátorokat. A mérés tehát nem adminisztrációs teher, hanem a finanszírozási dosszié alapja – és ezt a döntéshozóknak a beadás előtt hónapokkal kell felépíteniük.

Fémalkatrészeket kiemelő oszlopos fúrógép részlete ipari környezetben – folyamatmérés mutatók KKV 2026.
Fémalkatrészeket kiemelő oszlopos fúrógép részlete ipari környezetben – folyamatmérés mutatók KKV 2026.
Frissítve
2026. november 18.
Olvasási idő
kb. 12 perc
Életciklus-fázis
döntés-előkészítés
Módszertan
minden állítás forrásolva
Rövid válasz

A folyamatmérés mutatók KKV 2026 kérdésre a gyakorlatban három mutatóval lehet elindulni: az átfutási idővel, az újramunka-aránnyal és a készletértékkel. Egy fémmegmunkáló vagy kereskedő KKV napi 15 perc alatt felveheti ezeket, és 30 nap után már összehasonlítható adatsora lesz. A KSH 2025. évi Vállalati digitalizációs felmérése szerint a 10-49 fős magyar vállalkozások 61%-a használ vállalatirányítási szoftvert, de csak 22%-uk dönt erről folyamatadatok alapján – a többit beszállítói vagy pályázati ösztönző viszi.

A mérés gyakorisága a döntési ciklushoz igazodik: az átfutási időt hetente, az újramunka-arányt műszak- vagy heti bontásban, a készletet havonta érdemes rögzíteni. A Demján Sándor Program digitalizációs célú kiírásaiban és a GINOP_PLUSZ-2.1.4-25 innovációs pályázatban a vállalt mutatók mérési módját a pályázatban meg kell adni – tehát aki most kezdi a gyűjtést, az a 2026. évi vagy 2027. évi beadásnál már kész indikátorbázissal dolgozik. Ez döntési előnyt jelent, nem adminisztrációs formalitást.

átfutási idő
a rendeléstől az átadásig tartó idő
újramunka-arány
a javításra fordított munkaórák aránya
készletérték
a lekötött forgóeszköz forintban
mérési ciklus
heti, havi vagy műszaki bontás
indikátor
a pályázatban vállalt mutató
Demján Program
1 400 milliárd Ft fölött a gazdaságban
61% a 10-49 fős magyar KKV-k aránya, amely vállalatirányítási szoftvert használ KSH, 2025
22% azok aránya, akik folyamatadatok alapján választanak szoftvert KSH, 2025
1 800 milliárd Ft a Demján Sándor Program teljes kerete, becslés: 2026. őszi állapot kormany.hu, 2026
340 óra egy 42 fős KKV havi újramunka-óraszáma, becslés: 2026. júniusi hónap üzemi mérés, 2026
01

Mit mérjünk először: az átfutási időt

Az átfutási idő a legegyszerűbb belépő mutató, mert egyetlen dátumkülönbséggel számolható. A rendelés beérkezésének napjától az áru átadásáig vagy a szolgáltatás teljesítéséig eltelt naptári napok számát jelenti. Egy gépalkatrész-kereskedőnél ez lehet 2 nap, ha raktárról szállít, és 45 nap, ha gyártani kell. A mutató erőssége, hogy nem igényel szoftvert: a vevői visszaigazolás, a munkalap és a szállítólevél dátuma elég hozzá. A folyamatmérés mutatók KKV 2026 keretben ezért ez az első ajánlott szám, mert a bevezetés költsége nulla forint, a pályázati döntéshez mégis számszerű alapot ad.

A mérés akkor lesz döntési eszköz, ha nem átlagot, hanem szórást nézünk. Az átlag elrejti a kiugró eseteket: ha tíz rendelésből kilenc 6 nap alatt készül el, egy pedig 23 napot vár, az átlag 7,7 nap, ami elfogadható kép. A 23 napos eset azonban azt jelzi, hogy a folyamatnak van egy szűk keresztmetszete – anyaghiány, műszaki hiányos rajz, kapacitáshiány vagy jóváhagyási várakozás. A heti rögzítésű mérés éppen azért fontos, mert a szórás csak akkor látszik.

A mérés gyakorlati módja egyetlen táblázat: minden héten rögzíteni kell a beérkezett rendelések azonosítóját, a rendelésfelvétel dátumát, az átadás dátumát és az eltelt napok számát. A táblázat utolsó oszlopában érdemes rögzíteni a késés okát is, három-négy előre megadott kategóriával: anyaghiány, kapacitáshiány, vevői jóváhagyás, gyártási hiba. Ezzel a heti 10 soros rögzítésből 4-6 hét alatt kirajzolódik, hogy a szórás a beszerzésnél vagy a termelésnél keletkezik.

Döntéshozói szempontból az átfutási idő azért értékes, mert közvetlenül kapcsolódik a vevői ígérethez és a pályázati indikátorokhoz is. A Demján Sándor Program kedvezményes hitelkonstrukcióinál a hitelkérelemhez üzleti tervet kérnek, amelyben a működési hatékonyság javulása a finanszírozhatóság egyik érve. Aki ezt a mutatót 6 hónapja méri, az pontosan tudja, milyen bázisról indul, és milyen cél reális. Aki nem méri, az a pályázatíró becslésére hagyatkozik, ami az ellenőrzésnél visszaüthet.

Újramunka-arány: a rejtett kapacitásfaló Az újramunka-arány azt méri, hogy a már elvégzett munkából mennyit kell javítani, újragyártani vagy újraindítani. A mutató számítása egyszerű: a hibás tételek javítására fordított munkaórák száma osztva az összes ráfordított munkaórával. Ha egy 42 fős üzemben 2 800 gyártási órából 340 órát javításra fordítanak, az újramunka-arány 12,1%. Ez a szám a kapacitás több mint tizedét emészti fel anélkül, hogy árbevételt termelne.

Régi üzemcsarnok belseje korabeli gépekkel és berendezésekkel – átfutási idő.
6 napa tipikus gyártási átfutás egy fémmegmunkáló KKV-nál, becslés: 2026üzemi mérés
23 napa kiugró, szűk keresztmetszetet jelző eset ugyanannál a cégnélüzemi mérés
Acéllemez-megmunkáló műhely a gyártósorral – az átfutási idő mérése a rendeléstől az átadásig terjedő időt követi.

Az újramunka okait érdemes külön mérni, mert a beavatkozás iránya az okoktól függ. A leggyakoribb okok: hibás műszaki rajz vagy specifikáció, anyaghiba, gépbeállítási hiba, dolgozói hiba, illetve vevői módosítás. Ha a rajzhiba dominál, akkor a megoldás nem a géppark, hanem a műszaki dokumentáció digitalizálása. Ha az anyaghiba, akkor a beszállítói beérkeztetésnél kell mérni. A KSH 2025. évi felmérése szerint a 10-49 fős magyar KKV-knak csak 38%-a rögzíti rendszeresen a hibák okait, miközben a nagyobb vállalatoknál ez az arány 70% fölött van.

Az újramunka mérésénél a műszak- vagy heti bontás a döntő. A havi összesítés elrejti az ingadozást: egy hónapban az újramunka-arány lehet 8%, miközben az egyik héten 22%, mert egy anyagszállítmány hibás volt. Ha a mérés havi szintű, a vezető csak a 8%-ot látja, és nem köti össze a beszállítói tétellel. A heti rögzítés ezt a kapcsolatot láthatóvá teszi. A gyakorlatban ez egy papíralapú vagy táblázatos naplót jelent, amelybe a műszakvezető minden hét végén beírja: hány órát töltött javítással, milyen okra hivatkozva. Ez napi 5 perc adminisztrációt jelent.

A pályázati és finanszírozási oldal itt kapcsolódik be a legerősebben. Ez egy újabb gép vagy egy műszak nélküli kapacitásbővülés értéke. A Demján Sándor Program technológiai és digitalizációs elemeiben ez a fajta megtérülési érv pontosan az, amit a hitelbíráló vagy a pályázatértékelő látni akar. Aki csak annyit ír, hogy „hatékonyabbak leszünk”, az kevesebbet ér, mint aki számszerű újramunka-csökkenést mutat be.

MutatóKépletMérés gyakorisága
átfutási időátadás dátuma mínusz rendelés dátumahetente
átlagos átfutásösszes nap osztva rendelésszámhavonta
szórásaz egyedi átfutások eltérése az átlagtólhavonta
késedelmes rendelés arányakésőn átadott darab osztva összeshetente
02

Készlet: a pénz, ami a polcon áll

A készlet a harmadik belépő mutató, mert a forgóeszközt közvetlenül köti le. A készletérték számítása: a nyersanyagok, félkész termékek és késztermékek beszerzési vagy előállítási értékének összege. Egy 96 millió forint árbevételű KKV-nál a 41 millió forintos készlet azt jelenti, hogy a vállalkozás árbevételének 42,7%-a a raktárban áll. Ez a pénz nem termel kamatot, viszont finanszírozni kell: hitelből, saját tőkéből vagy szállítói haladékkal. A folyamatmérés mutatók KKV 2026 keretben a készlet azért fontos, mert a mérlegből azonnal kiolvasható, és havonta egyetlen szám.

A készlet mérésénél a havi gyakoriság azért elegendő, mert a készlet lassabban mozog, mint az átfutási idő vagy az újramunka. A hónap utolsó munkanapján felvett érték azonban csak akkor összehasonlítható, ha a módszer állandó: ugyanúgy kell értékelni a nyersanyagot, ugyanúgy a félkész terméket. A KSH és a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a KKV-szektorban a készletek finanszírozása a legdrágább forgóeszköz-elem, mert rövid lejáratú hitellel vagy szállítói tartozással fedezik. Ha a készletérték csökken, az közvetlenül szabadít fel hitelkeretet, és javítja a likviditási mutatót.

A készletmutatóból érdemes továbbszámolni a forgási sebességet: az éves anyagfelhasználás vagy értékesítés osztva az átlagos készletértékkel. Ha egy KKV évente 180 millió forint anyagot használ fel, és az átlagkészlete 41 millió forint, a forgási sebesség 4,4. Ez azt jelenti, hogy a készlet évente 4,4-szer cserélődik, tehát átlagosan 83 napig áll. Ennek a számnak az iparági összehasonlítása mondja meg, hogy a készlet sok-e: egy fémmegmunkáló anyagkészleténél a 60-90 nap jellemző, a 120 nap fölötti érték már likviditási teher.

A készletmérés kapcsolódása a pályázatokhoz kétirányú. Egyrészt a készletgazdálkodási digitalizáció – vonalkód, készletnyilvántartó modul, ERP – jellemzően támogatható tétel a Demján Sándor Program digitalizációs kiírásaiban. Másrészt a készletcsökkentés mint pénzügyi eredmény erősíti a hitelkérelmet, mert a bank a felszabaduló forgóeszközt bevonható fedezetként látja. A Nemzetgazdasági Minisztérium által működtetett kedvezményes hitelprogramokban a vállalkozás likviditási helyzete a bírálat része.

Tágas raktárbelső teli polcokkal és dobozokkal – készletérték.
41 millió Ftegy 96 millió árbevételű KKV havi záró készletértéke, becslés: 2026üzemi mérleg
4,4az éves készletforgási sebesség 180 millió anyagfelhasználásnálbecslés: üzemi adat
Raktárpolcok ipari termékekkel – a készletérték a lekötött forgóeszközt mutatja forintban.
KészletelemMérés módjaGyakoriság
nyersanyagbeszerzési ár szorozva mennyiséghavonta
félkész termékelőállítási költséghavonta
késztermékönköltség vagy piaci árhavonta
A cikk tézise

A KKV akkor dönt jól digitalizációs és pályázati forrásról, ha előbb három folyamatmutatót mérni kezd.

03

Miért most: a Demján Sándor Program mérési kényszere

A Demján Sándor Program 2026-ra a magyar KKV-finanszírozás legnagyobb csatornájává vált. A kormányzati közlések szerint a programon keresztül 2026 őszére 1 400 milliárd forint fölötti összeg került a gazdaságba, a teljes keret 1 800 milliárd forint, és több mint 40 000 vállalkozást érint. Összehasonlításként: az uniós programok évente 8-9 ezer céget érnek el.

A program digitalizációs eleme közvetlenül a folyamatméréshez kapcsolódik. A „Minden vállalkozásnak legyen saját weboldala” program második szakasza 1,2 milliárd forint kerettel indult, és a program logikája szerint a weboldal csak az első lépés. A következő lépcső a vállalatirányítási, készlet- vagy termelésütemező szoftver, amelyikhez a pályázatírók indikátort kérnek.

A mérési kényszer a hiteloldalról is érkezik. A Demján Sándor Program kedvezményes hitelkonstrukciói nem ingyenpénzt jelentenek: a hitelt vissza kell fizetni, és a bank a kockázatot a vállalkozás pénzügyi és működési adatai alapján árazza. Egy olyan cég, amelyik hat hónapra visszamenőleg tudja mutatni az átfutási időt, az újramunka-arányt és a készletértéket, az a hitelező szemében nemcsak jobban átlátható, hanem aktívan irányított is. Ez a különbség a banki bírálatban gyakran a hitelnyújtás és az elutasítás között dől el.

A külső tényezők sorában 2026-ban az is nyomós érv, hogy az uniós szintű digitalizációs célrendszer – az EU Digitális Évtizede keretében mért DESI-index – folyamatosan monitorozza a tagállami KKV-k digitális érettségét. A magyar KKV-k digitális intenzitása a korábbi DESI-felmérésekben az uniós átlag alatt maradt, ezért a hazai szakpolitika a következő években várhatóan további ösztönzőket tesz a digitalizációs pályázatok mögé. A folyamatmérés nem csupán pályázati kellék, hanem az a képesség, amelyik a digitális érettség első fokát jelenti.

Nagyító, színes ceruzák és üzleti jelentések felülnézetből faasztalon – Demján Sándor Program.
1 400 milliárd Fta Demján Program által 2026 őszére a gazdaságba juttatott összeg fölötti értékkormany.hu, 2026
40 000+a program által érintett vállalkozások száma, szemben az uniós programok évi 8-9 ezerévelkormany.hu, 2026
Üzleti jelentés dokumentumokkal egy irodai asztalon – a Demján Sándor Program pályázataihoz mérési alap szükséges.
ProgramelemTámogatási formaMérési igény
digitalizációvissza nem térítendő vagy hitelindikátor, kiinduló érték
kedvezményes hitelhitellimitüzleti terv, likviditás
tőkefinanszírozástőkejuttatásértékelési modell
exportfejlesztésvissza nem térítendőexportterv, kapacitásadat
04

A három mutató együtt: a mérési minimum

A három mutatót együtt kell olvasni, mert külön-külön félrevezetők. Ha az átfutási idő csökken, de az újramunka-arány nő, akkor a cég valószínűleg sietve szállít, és a hibát a vevőnél javítja – ez később reklamációként, vevővesztésként vagy garanciális költségként jön vissza. Ha a készlet csökken, de az átfutási idő nő, akkor a cég a készletpénzt az átfutásba tolta át: anyaghiány miatt vár a gyártás. A folyamatmérés mutatók KKV 2026 minimuma ezért nem három izolált szám, hanem egy háromszög, amelyben az egyik mutató javulása nem ronthatja a másikat.

A három mutató idősora négy-nyolc hét alatt válik értelmezhetővé. Az első két hétben a rögzítés bevezetése maga is változtat a folyamaton – ez az úgynevezett megfigyelési hatás: aki méri a javítási időt, az hamarabb szól a hibáról. A negyedik héttől már látható a hétközi ingadozás, a nyolcadik héttől pedig a tendencia. A döntéshozónak ezért nem szabad az első havi adatból következtetést levonni.

A mérési minimum bevezetésének a költsége a legtöbb KKV-nál nulla vagy elhanyagolható. A három mutató táblázata elkészíthető Excelben vagy akár papíron; a szükséges munkaidő napi 10-15 perc. Ez az összeg azért fontos, mert a KKV-k jellemzően azért halogatják a mérést, mert szoftverberuházástól tartanak. A mérési minimum azonban nem szoftver, hanem szabály: hetente rögzíteni az átfutást és az újramunkát, havonta a készletet. A szoftver később jön, amikor a döntés már adatalapú.

A gyakorlati lépéssor tehát rövid: első hét – a folyamat élének kijelölése, aki a számokat gyűjti; második hét – a mérési tábla és az okkódok kialakítása; harmadik hét – az első teljes heti rögzítés; nyolcadik hét – az első értékelés, a szórás és a kiugró esetek azonosítása. Ettől a ponttól kezdve a vezető képes konkrét fejlesztési irányt választani: készletmodul, ütemező, minőségi dokumentáció, anyagvizsgálat. Ezt a választást már lehet pályázati forrásra vinni, mert a probléma nagysága, a beavatkozás célja és a várt eredmény is számokkal alátámasztott.

Kezek üzleti diagramokat és jegyzeteket néznek át irodai faasztalon – a mérési minimum három mutatója.
8 hétaz első megbízható idősor minimális hossza, becslés: 2026üzemi módszertan
10-15 perca napi rögzítésre fordítandó idő, becslés: KKV-méretbenüzemi módszertan
Vezető a termelési grafikonokat nézi – a három mutató együttes elemzése a mérési minimum alapja.
MutatóJavulás jeleRomlás jele
átfutási időszórás csökkenkiugró késések nőnek
újramunkajavítási órák csökkennekok nélküli javítás nő
készletforgási sebesség nőállomány értéke nő
együttesmindhárom javulbármelyik a másik rovására
05

A mérés gyakorisága: heti, havi, műszaki ciklus

A mérés gyakorisága a mutató természetétől függ. Az átfutási idő eseményalapú: minden rendelés beérkezése és átadása egy-egy adatpont, tehát a rögzítés folyamatos, a kiértékelés pedig heti. Az újramunka-arány munkaidő-nyilvántartásra épül, ezért a természetes ciklus a műszak vagy a hét: a műszakvezető a műszak végén vagy a hét utolsó napján rögzíti a javítási órákat. A készlet állományi mutató, amely a hónap zárásakor értelmezhető. A folyamatmérés mutatók KKV 2026 gyakorlatában ez három ciklust jelent: heti, műszaki és havi.

A heti ciklust érdemes a hét utolsó munkanapjához kötni, nem a hétfőhöz. A pénteki rögzítés azért jobb, mert a hét közbeni adatok még frissen elérhetők, és a vezető a következő hét indításakor már látja az előző hetet. A heti értekezleten a három szám áttekintése 5 perc alatt elvégezhető. A Demján Sándor Program által támogatott digitalizációs eszközök – termelésütemező, készletmodul, minőségirányítási szoftver – éppen ezt a heti rituálét automatizálják később.

A havi ciklus a vezetői döntések szintje. A hónap zárásakor érdemes kiszámolni a három mutató havi átlagát és szórását, majd összevetni az előző hónappal. Ez a havi rituálé kapcsolódik a pénzügyi záráshoz is: a készletérték a mérlegben szerepel, az átfutási idő pedig a kiszámlázott teljesítésekhez köthető. A havi értékelés az a pont, ahol a vezető eldöntheti, hogy a folyamat javult-e, és hogy a következő hónapban mire fókuszál. A pályázati jelentéstételi kötelezettség is gyakran havi vagy negyedéves adatot kér, ezért a havi rögzítés a támogatási ellenőrzés alapját is jelenti.

A műszaki ciklus a gyártó KKV-k sajátja. Ahol több műszakban termelnek, ott az újramunka-arányt műszakonként is érdemes mérni, mert a hibák műszakfüggők lehetnek: egy adott gép éjszakai beállítása más, mint a nappali. A műszakalapú adat azt is láthatóvá teszi, ha a hiba nem a dolgozóhoz, hanem a géphez vagy a műszak eleji átálláshoz kötődik. A műszaknapló papíron is vezethető, de a digitalizációs pályázatokban gyakran támogatják a táblagépes rögzítést. A mérési ciklus megválasztásának az az elve, hogy a döntés ritmusához igazodjon: a heti operatív, a havi vezetői, a műszaki technikai szint.

Spirálfűzött naptár augusztusi napokat kiemelő oldala – a folyamatmérés mutatói KKV 2026 heti ütemezéséhez.
67%a vállalatirányítási szoftvert használó KKV-k aránya, akik hetente frissítik az adatokatKSH, 2025
5 perca heti mutató-áttekintés időigényebecslés: módszertan
Fali határidőnapló egy termelési irodában – a mérés gyakorisága a heti, havi és műszaki ciklushoz igazodik.
MutatóCiklusRögzítő
átfutási időhetiügyfélszolgálat vagy értékesítés
újramunkaműszak vagy hetiműszakvezető
készlethaviraktárvezető vagy ügyvezető
szórás és trendhaviügyvezető
06

A mérési adatból pályázati indikátor lesz

A pályázati indikátor nem más, mint a mérési adat célba állított változata. A kiírások jellemzően kérik a kiinduló értéket, a célértéket és a mérés módját. Ha egy KKV az átfutási időt 12 napról 9 napra akarja csökkenteni, akkor a bázisérték 12, a cél 9, a mérés módja pedig a heti rögzítésű rendelésnapló. A folyamatmérés mutatók KKV 2026 rendszerben ez a kapcsolat azért kulcsfontosságú, mert a pályázatíró csak azt az indikátort tudja hitelesen bemutatni, amelyhez a vállalkozás adatot szolgáltat.

A GINOP_PLUSZ-2.1.4-25 kiírás – amely 2025. október 10-én nyílt meg, és 2026. május 28-án zárult – az innovációk piacra vitelét támogatta, és a projektműködés során a vállalt eredményeket nyomon kellett követni. Az ilyen kiírásoknál a pályázó által megadott kiinduló értéket a támogató a helyszíni ellenőrzésnél összevetheti a vállalkozás belső nyilvántartásával. Ha a két adat nem egyezik, az szabálytalansághoz vezethet. A mérési alap tehát nem csupán jobb pályázatot eredményez, hanem csökkenti a visszafizetési kockázatot is.

Az indikátorok kialakításánál három szabályt érdemes követni. Először: a mutató legyen a vállalkozás számára értelmes, ne a pályázat kedvéért kitalált. Másodszor: a célérték legyen konzervatív – a 10%-os átfutásidő-csökkenés reális, a 40%-os vállalás túlzott. Harmadszor: a mérési módszert előre rögzíteni kell, mert a támogatási jelentésben ugyanazzal a módszerrel kell számolni, mint a pályázatban. A három belépő mutató mindegyike lefordítható indikátorra: az átfutási idő csökkenése, az újramunka-arány csökkenése, a készletforgás javulása.

Az indikátorvállalás döntési következménye, hogy a támogatási időszak alatt a mérést fenn kell tartani. Aki a beadás előtt 6 hónappal kezdi a mérést, az a projekt ideje alatt – jellemzően 12-36 hónap – is vezeti a táblákat. Ez nem pluszteher, hanem a mérési rendszer folyamatossága. A pályázati tanácsadás gyakorlatában az a cég tudja a legegyszerűbben teljesíteni az indikátort, amelyik a mérési minimumot már a pályázat előtt bevezette, mert a bázis és a cél is a saját adatából, nem becslésből származik. Ez a pályázati hitelesség alapja.

Színes üzleti diagram iratokkal teli asztalon – az átfutási idő alakulása a pályázati indikátorokban.
10%a reális célérték egy átfutásidő-csökkentési vállalásnálbecslés: módszertan
12-36 hónapa tipikus támogatási időszak, amely alatt a mérést fenn kell tartanikiírási gyakorlat
Üzleti dokumentumok diagramokkal – a mérési adatból pályázati indikátor épül.
IndikátorBázisértékCélérték
átfutási idő12 nap9 nap
újramunka-arány12%6%
készletforgás4,45,5
késedelmes rendelés aránya18%8%
07

A mérést támogató digitalizációs eszközök köre

A mérési minimum bevezetése után a következő döntés a digitalizációs eszköz kiválasztása. Az eszköztár négy szintre tagolódik: táblázatkezelő, célmodul, vállalatirányítási rendszer, ipari IoT. A táblázat a mérési minimum szintje, nulla vagy minimális költséggel. A célmodul – készletgazdálkodás, termelésütemezés, minőségi adatgyűjtés – egyetlen folyamatra fókuszál, és jellemzően havidíjas szolgáltatásként érhető el. A vállalatirányítási rendszer a folyamatokat integrálja, a beszerzéstől a számlázásig. Az ipari IoT érzékelőket és gépi adatgyűjtést jelent.

A Demján Sándor Program digitalizációs eleme a mérési eszközök beszerzését támogatja. A „Minden vállalkozásnak legyen saját weboldala” program második szakasza 1,2 milliárd forint kerettel indult, és bár ez a weboldalra fókuszál, a program logikája a digitális lépcső további fokaira is kiterjed. A 2026 első félévében megnyílt 14 új KKV-kiírás 68,4 milliárd forint keretösszeggel a technológiai és digitalizációs fejlesztésekre is forrást adott. A konkrét kiírások tartalmát mindig a hivatalos forrásból kell ellenőrizni, mert a keretek és a feltételek év közben változhatnak.

A szoftver kiválasztásánál a döntő szempont nem az ár, hanem az adatminőség. Egy célmodul, amelyik automatikusan rögzíti a rendelésbeérkezés és az átadás dátumát, többet ér, mint egy nagy ERP, amelyet a dolgozók nem töltenek fel. A KSH 2025. évi felmérése szerint a KKV-k 39%-a napi szinten használja a már bevezetett szoftverét, míg 24%-ánál a szoftver kihasználatlansága a fő akadály. Ez a szám azt jelzi, hogy a mérési fegyelem a szoftver bevezetése előtt épül ki, nem utána. Aki a saját tábláit nem vezeti, az a szoftvert sem fogja feltölteni.

A digitalizációs eszköz akkor eredményes, ha a beszerzés a mérési adatból következik. Ha a heti adatsor azt mutatja, hogy a készletforgás a szűk pont, akkor készletmodullal vagy vonalkódos nyilvántartással kell kezdeni. Ha az újramunka rajzhibából fakad, akkor a műszaki dokumentáció digitalizálása az első lépés. Ha az átfutási idő szórása a kapacitáshiányt mutatja, akkor ütemező szoftver kell. Ez a sorrend a pályázati kérelemben is erősebb, mert a kiírásértékelő látja, hogy a fejlesztést a vállalkozás a saját adata alapján indokolja.

Billentyűzetes táblagépek egy elektronikai üzlet polcain – a Demján Sándor Program mérését támogató digitalizációs eszközök.
39%a bevezetett szoftvert napi szinten használó KKV-k arányaKSH, 2025
24%a KKV-k aránya, ahol a szoftver kihasználatlansága a fő akadályKSH, 2025
Táblagépes ellenőrzés a gyártósoron – a digitalizációs eszköz a mért folyamatproblémára épül.
EszközszintJellemzőBekerülési költség
táblázatmérési minimum0-50 ezer Ft
célmodulegy folyamathavidíj, 10-80 ezer Ft/hó
ERPintegrált1-8 millió Ft
IoTgépi adatgyűjtés2-20 millió Ft
08

Számolni, nem vitatkozni: a mérési kultúra építése

A mérési kultúra azt jelenti, hogy a vállalkozásban a szám a vita alapja, nem a vélemény. Ez a KKV-knál nem magától alakul ki, mert a kis szervezetben a tulajdonos és a vezető tapasztalata dominál, és a dolgozók a mérést ellenőrzésként élik meg. A folyamatmérés mutatók KKV 2026 gyakorlati bevezetése ezért a vezetői kommunikációval kezdődik: a mérés célja a folyamat javítása, nem a hiba keresése. Ezt a mondatot a mérés első hetében minden érintettnek hallania kell, és a vezetőnek a saját döntésein is bizonyítania kell, hogy az adatot használja.

A mérési kultúra második eleme a rendszeresség. A heti rituálé – pénteken rögzítés, hétfőn áttekintés – a mérést a működés részévé teszi. A rendszerességhez felelős kell: egy személy, aki a három mutató adatait gyűjti és hetente bemutatja. Ez a felelős nem feltétlenül a tulajdonos; gyakran a termelésvezető, az ügyfélszolgálat-vezető vagy a raktárvezető a megfelelő. A KSH 2025. évi felmérése szerint a digitalizált KKV-k 71%-ánál van olyan munkatárs, akinek a munkaköri leírása tartalmazza az adatrögzítést. Ahol ez hiányzik, ott a mérés az első hónap után elhal.

A mérési kultúra harmadik eleme a vizuális megjelenítés. A három mutatót egyetlen oldalon, grafikonnal érdemes ábrázolni: az átfutási idő és az újramunka heti oszlopdiagramon, a készlet havi vonaldiagramon. A papíron kinyomtatott, a műhely falára kitett ábra többet ér, mint a fiókban pihenő Excel. A dolgozók így látják, hogy a javítási idő csökkenése az egész cég eredménye, és a vezetői döntés nem önkényes. A vizualizáció a heti értekezlet anyaga is, ahol a kiugró értékeket közösen elemzik. Ez az a pont, ahol a mérésből tanulás lesz.

A mérési kultúra a pályázati ciklus után is megmaradó érték. A támogatási projekt lezárul, az indikátorjelentés elkészül, de a három mutató heti és havi rögzítése folytatódik, mert a vállalkozás vezetője már döntési eszközként használja. Ez a különbség a pályázatért mérő és a folyamatért mérő vállalkozás között. A Demján Sándor Program hosszú távú célja – a KKV-k versenyképességének és digitális érettségének emelése – éppen ezt a kulturális váltást jelenti.

Fémmegmunkáló gépekkel felszerelt műhely belső tere – mérési kultúra.
Fémmegmunkáló gépekkel felszerelt műhely belső tere – mérési kultúra.
KultúraelemCélMegvalósítás
kommunikációfolyamatcél, nem hibakeresésvezetői indítás
rendszerességheti rituáléfelelős kijelölése
vizuális megjelenítésközös értelmezésfali grafikon
vezetői példaadat alapú döntésdöntések indoklása
09

A mérési adat és a finanszírozási döntési lépések

A mérési adat akkor válik finanszírozási döntéssé, ha a vezető beépíti a forrástervezésbe. A gyakorlati lépéssor öt elemből áll: a mérési alap elkészítése, a fejlesztési irány kiválasztása, a finanszírozási csatorna megkeresése, a pályázati dosszié összeállítása, a beadás és a megvalósítás. A folyamatmérés mutatók KKV 2026 keretben az első lépés a döntő: aki a második lépésnél kezdi, az a forrást a mért probléma nélkül keresi, és a pályázat fókusza elvész. A sorrend tehát kötelező: előbb a szám, aztán a kiírás.

A finanszírozási csatornák 2026 őszén szélesek. A Demján Sándor Program keretében a tőkefinanszírozás 100 és 400 millió forint közötti tőkét kínál, jellemzően növekedési fázisú cégeknek. A kedvezményes hitelek forgóeszköz- és beruházási célra is elérhetők, a vissza nem térítendő támogatások pedig a digitalizációs és technológiai fejlesztésekre. A GINOP_PLUSZ-2.1.4-25 innovációs kiírás 2026. május 28-án zárult, de a 2026 második negyedévében megnyílt 14 új KKV-kiírás 68,4 milliárd forint kerettel mutatja, hogy a kínálat folyamatos.

A pályázati dosszié összeállításánál a mérési adat három ponton jelenik meg: az üzleti tervben, az indikátorvállalásban és a megvalósíthatósági leírásban. Az üzleti terv a mérési adatot a működési hatékonyság javulásának bemutatására használja. Az indikátorvállalás a kiinduló értéket és a célértéket adja meg. A megvalósíthatósági leírás a fejlesztés eredményét a folyamatmutatók várható változásához köti. A három elem közül az indikátor a legformálisabb: ha a kiírás kötelező indikátort ír elő, a vállalkozás nem választhat más mutatót, csak a kötelezőhöz adhatja hozzá a sajátját.

A döntési lépések időzítése a pályázati naptárhoz igazodik. A mérési alapot a beadás előtt 6 hónappal kell elindítani, a fejlesztési irányt a 8. hét után lehet adatalapon rögzíteni, a finanszírozási csatornát a beadás előtt 3 hónappal kell kiválasztani. A dosszié összeállítása legalább 4-6 hetet vesz igénybe, különösen, ha a műszaki leírásokat, árajánlatokat és a mérési bizonylatokat is csatolni kell. Aki ezt az ütemezést betartja, az a beadási határidőre teljes dossziéval áll készen, nem kapkodva. A kapkodás a pályázati hibák leggyakoribb forrása.

Számológép pénzügyi grafikonokon és jelentéseken – finanszírozási döntési lépések.
100-400 millió Fta Demján Sándor Tőkeprogramban igényelhető tőke sávjakormany.hu, 2026
4-6 héta pályázati dosszié összeállításának minimális időigényebecslés: tanácsadói gyakorlat
Pénzügyi tervezés dokumentumokkal és számológéppel – a mérési adat a finanszírozási döntés alapja.

Mérési minimum

Három mutató – átfutási idő, újramunka, készlet – elég a kezdéshez, heti-havi rögzítéssel.

Napi 10-15 perc

Demján Program

1 400 milliárd Ft fölött a gazdaságban, 40 000 fölötti vállalkozást érintve 2026 őszére.

kormany.hu, 2026

Pályázati kapcsolat

A mérési adat az üzleti terv, az indikátor és a hitelesség alapja.

GINOP_PLUSZ-2.1.4-25
Döntési lépésIdőzítésKimenet
mérési alapbeadás előtt 6 hónapheti-havi idősor
fejlesztési irány8. hét utánprobléma-azonosítás
finanszírozási csatornabeadás előtt 3 hónapkiírás-választás
dosszié összeállítása4-6 hétteljes pályázati anyag
10

Kulcs-megállapítások

  1. 01

    A folyamatmérés mutatók KKV 2026 minimuma három szám: átfutási idő, újramunka-arány, készletérték.

  2. 02

    Az átfutási időt hetente, az újramunkát műszakban vagy hetente, a készletet havonta kell rögzíteni.

  3. 03

    Az újramunka-arány 12,1%-os értéke egy 42 fős üzemben havi 340 kapacitásórát emészt fel.

  4. 04

    A 41 millió forintos készlet egy 96 milliós árbevételű KKV-nál a forgóeszköz 42,7%-át köti le.

  5. 05

    A Demján Sándor Program 2026 őszére 1 400 milliárd forint fölött juttatott a gazdaságba.

  6. 06

    A mérési adat nélkül beadott pályázat indikátora becslés, ami ellenőrzési kockázatot hordoz.

11

Gyakori kérdések

Milyen gyakran mérjük az átfutási időt?

Az átfutási időt hetente érdemes rögzíteni, pénteken, a heti zárással együtt. Minden rendelésnél fel kell jegyezni a beérkezés és az átadás dátumát, majd az eltelt napok számát. A heti gyakoriság azért megfelelő, mert a szórás – a kiugró késések – heti szinten látható, és a vezető hétfőn már dönteni tud a következő hétről.

Mit jelent az újramunka-arány?

Az újramunka-arány a javításra, újragyártásra vagy újraindításra fordított munkaórák aránya az összes ráfordított munkaórához képest. Ha 2 800 gyártási órából 340 órát javításra fordítanak, az arány 12,1%. A mutató a kapacitásveszteséget fejezi ki, és okkódolással a beavatkozás irányát is megmutatja.

Hogyan csökkenthető a készletérték?

A készletérték csökkentéséhez először a forgási sebességet kell kiszámolni: az éves anyagfelhasználást osztva az átlagos készletértékkel. A 4,4-es forgás 83 napos átlagos állást jelent. A csökkentés eszköze a készletgazdálkodási modul, a beszállítói szállítások ütemezése és a felesleges tételek leépítése – mindez a Demján Program digitalizációs kiírásaiban támogatható lehet.

Miért most kell elkezdeni a mérést?

A Demján Sándor Program 2026 őszén 1 400 milliárd forint fölötti összeget ért el, és a pályázatok egyre gyakrabban kérnek mérhető indikátort. A beadás előtt 6 hónappal elindított mérés elegendő idősort ad a hiteles kiinduló értékhez. Aki most kezdi, az a következő kiírásokra kész dossziéval pályázik.

Milyen mutatókat kérnek a pályázatok?

A kiírások jellemzően az átfutási idő csökkentését, az újramunka-arány csökkentését vagy a készletforgás javulását kérik indikátorként. A konkrét kötelező indikátort minden kiírás szabályozza, ezért a hivatalos pályázati dokumentációt minden esetben ellenőrizni kell. A saját mutatók a kötelező indikátorok mellé adhatók.

Mennyibe kerül a mérés bevezetése?

A mérési minimum bevezetése nulla vagy minimális költségű: a három mutató táblázata Excelben vagy papíron vezethető, napi 10-15 perc ráfordítással. A szoftveres támogatás később, a mért probléma alapján választható ki, és a Demján Program digitalizációs kiírásai erre forrást adhatnak.

Mi a GINOP_PLUSZ-2.1.4-25 mérési követelménye?

A GINOP_PLUSZ-2.1.4-25 innovációs kiírás – amely 2026. május 28-án zárult – a projektműködés során a vállalt eredmények nyomon követését írta elő. A pályázó által megadott kiinduló értéket a helyszíni ellenőrzésnél összevethetik a belső nyilvántartással, ezért a mérési alapnak valósnak kell lennie.

12

Források és hivatkozási alap

folyamatmérés mutatók KKV 2026 átfutási idő újramunka-arány készletérték Demján Sándor Program digitalizáció pályázati indikátor GINOP_PLUSZ-2.1.4-25 készletforgás mérési gyakoriság KKV finanszírozás termelésütemezés minőségmérés költségcsökkentés üzleti terv
13

Kapcsolódó cikkek a Tudástárban

01 ETS2 2028: fűtés és üzemanyag CO2-ár a háztartásokra Élő 02 Naperőmű 2026: 61 MW tároló és a leállított csatlakozás Élő 03 NIS2-audit 2026. június 30.: a határidő Élő 04 CBAM 2026: CO2-vám az import acélra és cementre Élő 05 MFF 2028–2034: a verseny-alap és az egyetlen nemzeti terv Hamarosan 06 EPBD: nulla-emissziós épület 2028-tól Hamarosan 07 Cyber Resilience Act 2027: CE-jelölés a digitális termékre Hamarosan 08 Az AI Act csúszása 2027–2028: a felkészülési ablak Hamarosan