A likviditás terv nem esik most
Vállalkozásfinanszírozás · Elemzés AZAR szakmai tudástár

Likviditás a projektben 2026: az utófinanszírozás kezelése

A 2026. május 28-án, 12:00-kor lejáró GINOP_PLUSZ-2.1.4-25 pályázatnál a támogatási döntés önmagában nem oldja meg a finanszírozást. A 68,4 milliárd Ft keretösszeg 14 új KKV-kiírásban oszlik meg, de a nyertes projektet a megvalósítás során elő kell finanszírozni. A likviditási probléma nem a hiányzó forrásnál, hanem a kiadások és a bevételek időbélyegének eltérésénél jelentkezik. Aki a támogatást végleges bevételnek tekinti, a projekt közben kimerítheti a likvid tartalékát, még akkor is, ha a projekt gazdaságilag megalapozott. A kockázat kezeléséhez az utófinanszírozást a projektterv egyik kötelező pénzügyi elemévé kell tenni, nem utólagos likviditási intézkedésként kezelni.

A projekt likviditását 2026-ban nem lehet egyetlen forrásból, egyetlen időpontból vagy egyetlen támogatási döntésből vizsgálni. A Demján Sándor Program 8+1 eleme közül a tőkefinanszírozás, a kedvezményes hitel és a vissza nem térítendő támogatás eltérő készpénz-hatást ad; a teljes keret 1 800 milliárd Ft, a gazdaságba jutott összeg pedig 1 400 milliárd Ft fölötti. A 2026. második negyedévében megnyílt 14 KKV-kiírás 68,4 milliárd Ft kerete ezért nem tekinthető automatikus készpénzforrásnak. A tézis: a 2026-os projekttervben az utófinanszírozás tervezése ugyanakkora döntési kérdés, mint a költségvetés és a megvalósítás. Aki a likviditást a beadás után kezdi vizsgálni, túl későn fedezi fel a finanszírozási rést.

Ötven dollárnyi bankjegy halmaz zöld levelekkel fehér háttéren – projekt likviditás
Ötven dollárnyi bankjegy halmaz zöld levelekkel fehér háttéren – projekt likviditás – Fotó: Büşra İnce / Pexels
Frissítve
2026. november 16.
Olvasási idő
kb. 12 perc
Életciklus-fázis
döntés-előkészítés
Módszertan
minden állítás forrásolva
Rövid válasz

Az utófinanszírozás kezelésének alapja a pénzügyi időterv: meg kell mutatni, mikor keletkezik költség, mikor válik elszámolhatóvá, és mikor érkezik hozzá támogatás vagy hitelforrás. A 2026-os pályázatnál a támogatás nem fedezi automatikusan a beadás és a kifizetés közötti időrést.

A megoldás négy egymáshoz kapcsolódó döntést igényel: a legegyszerűbb önfinanszírozási változat, a hiteles forrásból fedezett hitel, a támogatásra épülő utófinanszírozás és a projekt ütemezésének módosítása. Mindegyiknél dokumentálni kell a kockázatot, a pénzügyi hatást és a legkisebb szükséges likvid tartalékot.

Támogatási keret
68,4 milliárd Ft
Beadási határidő
2026. május 28. 12:00
Demján teljes keret
1 800 milliárd Ft
Gazdaságba jutott összeg
1 400 milliárd Ft fölött
Új KKV-kiírások száma
14
Támogatási program
GINOP_PLUSZ-2.1.4-25
68,4 milliárd Ft 2026-ban megnyílt KKV-kiírások keretösszege kormany.hu
2026. május 28. 12:00 GINOP_PLUSZ-2.1.4-25 benyújtási határidő GINOP_PLUSZ-2.1.4-25 pályázati felhívás
1 800 milliárd Ft Demján Sándor Program teljes kerete kormany.hu
1 400 milliárd Ft fölött A programon át a gazdaságba jutott összeg kormany.hu
01

Miért teremt az utófinanszírozás forráshiányt?

A 2026. második negyedévében 14 új KKV-kiírás nyílt meg 68,4 milliárd Ft keretösszeggel. Ez a szám azt mutatja, hogy a finanszírozási lehetőségek bővülnek, de nem azt, hogy minden nyertes azonnal ugyanennyi készpénzt kap. A GINOP_PLUSZ-2.1.4-25 keretében a KKV-k innovációit viszik piacra; a beadási határidő 2026. május 28. 12:00. Aki ezeket egyetlen eseményként kezeli, túlbecsüli a rendelkezésre álló likviditást. A tervezésben ezért mindig a kifizetés későbbi vagy korábbi időpontját kell kérdezni, nem csupán a támogatás összegét.

Az utófinanszírozás nem feltétlenül jelent új hitelt. A finanszírozási probléma akkor keletkezik, ha a projekt egyik eleme előrefinanszírozott költséget, míg a másik elem később kapcsolódik a támogatáshoz vagy a vevői bevételhez. A likviditási rés addig fennáll, amíg a kiadás már esedékes, az ellenérték vagy támogatás még nem. Ennek mértéke három tényezőből számítható: a kezdeti kiadások nagyságából, a pénzügyi felszólalás és a kiadás közötti napok számából, valamint a beérkező forrásból.

A Demján Sándor Program 8+1 eleme ezt különösen fontossá teszi. A tőkefinanszírozás, a kedvezményes hitel és a vissza nem térítendő támogatás nem egyformán kezeli a készpénzmozgást: a tőke és a hitel pénzhez juttathat, a vissza nem térítendő támogatás viszont a kiadások után vagy ellenértékhez kapcsolódva csökkenti a finanszírozási igényt. A program teljes kerete 1 800 milliárd Ft, a gazdaságba jutott összeg 1 400 milliárd Ft fölötti. Ezekből nem következik egyetlen vállalkozásra számítható összeg.

A projekt döntéshozói gyakran a pályázati pontszámra koncentrálnak. A likviditási kérdés ettől független. A nyertes pályázat költségvetésébe épülő árajánlat, a fejlesztői díj és a külső szolgáltató előlegének összege közvetlenül meghatározza a kezdő finanszírozási igényt. A 100 millió és 400 millió Ft közötti igényelhető tőke a Demján Sándor Tőkeprogram kapcsán értelmezhető, de más forrásból származó támogatásra nem automatikusan alkalmazható.

Hogyan építsük fel a 2026-os pénzügyi időtervet? A likviditási terv első lépése a cash flow, vagyis a tényleges pénzmozgás időrendje. A magyar vállalkozások többsége havi belső kimutatást készít, de a pályázati finanszírozáshoz ez nem elég. A kiadásokat a fizetési eseményhez, a bevételeket a pénzügyi teljesítéshez kell kötni. A devizás beszerzéseket az árfolyamváltozással együtt, a bérfizetéseket a jogviszony időpontjával együtt kell kezelni.

A második lépés a kiadások elkülönítése szerinti, kockázat szerinti és elszámolhatóság szerinti csoportokba rendezése. Az elszámolható költség lehet jogosult támogatási tétel, de a fizetési időpontja ettől még változhat. A nem elszámolható költséget teljes egészében a vállalkozás viseli. A szerződéses előleg, a megrendelő visszatartása és a banki elszámolás további késedelmet okozhat. A likviditási tartalék nem pusztán a veszteség kerete: a tartalék fedezi azt az időablakot, amelyben a projekt már költ, de a finanszírozó forrás még nem érkezett meg.

Részletes építészeti tervrajzok mutatják a pontos elrendezéseket – utófinanszírozás 2026
8+1 programelemA Demján Sándor Program különböző finanszírozási és támogatási eszközeit tartalmazzakormany.hu
40 000 fölötti vállalkozásA program által érintett vállalkozások becsült száma Portfolio közlése alapjánPortfolio
Az utófinanszírozás tervezéséhez készített kifizetési és pénzügyi dokumentumok – a projekt likviditásának nyomon követése – Fotó: Ivan S / Pexels

A harmadik lépés a támogatás és a hitel összehangolása. A vissza nem térítendő támogatás csökkenti a nettó finanszírozási igényt, a kedvezményes hitel viszont pénzügyi kötelezettséget teremt. A hitel kiválasztásakor a futamidő, a kamat, a törlesztés ütemezése és a hitelbiztosíték egyaránt számít. Nem azonosítható egy támogatási összeg a rendelkezésre álló készpénzzel. A 2025-ben KKV-knak megnyílt 650 milliárd Ft uniós forrás három formában használható: vissza nem térítendő támogatás, kedvezményes hitel vagy ezek kombinációja.

A negyedik lépés a szabályokkal összhangban álló stresszteszt. A döntéshozó legalább három esetet vizsgáljon: a támogatás később érkezik, egy jelentős beszállító késik, vagy a beérkező bevétel kisebb a tervezettnél. A stresszteszt ne általános félelmet kérjen, hanem számszerű hiányt. Például egy 10 millió Ft-os kiadás 40 nappal a támogatás érkezése előtt esedékes, és a csekkbevételi forma miatt a támogatás nem finanszírozhatja, akkor 10 millió Ft likviditási rés keletkezik. Ezt a forgatókönyvet a vezetőnek jóvá kell hagynia.

Likviditási tényezőProjekt hatásaKockázat
Beadási határidőRögzíti a kezdő napotKésői beadvány
Támogatási kifizetésIdőben csökkenti a kiadási terheléstForráskésés
Saját forrásA kezdeti kiadásokat fedeziLikvid tartalék fogyása
HitelSzükség esetén hidat adSzolgáltatási és kamatköltség
02

Milyen finanszírozási opciók közül lehet választani?

A finanszírozási opciókat három csoportba rendezve érdemes összehasonlítani. Az első csoport a saját forrás: meglévő készpénz, tulajdonosi tőkeinjekció vagy más belső forrás. Ez a legkevesebb új pénzügyi kötelezettséget teremti, de a vállalkozás likvid tartalékát közvetlenül csökkenti. A második csoport a hitel: gyorsabb pénzhez juttathat, viszont kamatot és törlesztést kér. A harmadik a támogatásra épülő utófinanszírozás: a kiadást a vállalkozás viseli, majd a támogatásból vagy bevételből rendezi.

A hitel előnye a gyors elérhetőség, a hátránya a tartós kötelezettség. A vissza nem térítendő támogatás nem terhel kamattal, de a jogosultság, a felhasználási korlátozás és az elszámolási folyamat miatt a hatása későbbi lehet. A kombinált finanszírozás akkor indokolt, ha a támogatás elszámolható része kiegyenlíti a hitel törlesztését anélkül, hogy új likviditási rést nyitna. A hitel fedezettségét azonban nem szabad a még nem folyósított támogatásra építeni.

A harmadik lehetőség a projekt időzítésének módosítása. Ha egy beszerzés 30 nappal későbbre ütemezhető anélkül, hogy az eredeti műszaki tartalom sérülne, a likviditási rés csökkenhet. Ha a szállító elfogad részleges számlázást, a kezdeti kiadás kisebb lesz. Ha a vevő előleget fizet, a beavatkozás helyét kevésbé kell önkényesen finanszírozni. Ezek a megoldások azonban csak akkor értékesek, ha nem rontják a projekt minőségét, a határidőt vagy a támogatás feltételeit.

A vállalkozás a legkisebb szükséges költséget önkényből biztosítja, a többit támogatásra vagy hitelre tervezi. Ennek előnye, hogy a pénzügyi terv nem egyetlen külső forrástól függ, és a saját forrás aránya dokumentálható. A hátránya a nagyobb adminisztrációs terhelés és az a kockázat, hogy a vállalkozás a be nem jelentett forrást a beadás előtt elkölti. A modell akkor működik, ha a cselekvési sorrend egyértelmű: először a biztos bevétel, majd a szerződés, majd a kiadás.

Kézzel végzett pénzügyi számítások grafikonokkal és kalkulátorral – finanszírozási döntés
8–9 ezer cégAz uniós programok évenkénti érintett cégszámának hivatkozott nagyságrendjePiac&Profit
1,2 milliárd FtA weboldalprogram második szakaszának keretekormany.hu
A hitel, támogatás és saját forrás összevetése – a projekt finanszírozási opcióinak kiválasztása – Fotó: Vlada Karpovich / Pexels
ForrásFizikai megjelenésElőny
Saját forrásPénz azonnal a cégnélNincs új adósság
Kedvezményes hitelFolyósítás bankon keresztülGyorsabb finanszírozás
Vissza nem térítendő támogatásKésőbbi kifizetés vagy elszámolásNem járul hozzá törlesztéshez
KombinációTöbb forrás összehangolásaRugalmasság
A cikk tézise

A 2026-os projektben az utófinanszírozást a beadás előtt kell tervezni, mert a támogatás nem fedezi automatikusan a kiadások és bevételek közötti időrést.

03

Meddig tarthat a támogatásra váró finanszírozás?

A támogatásra való várakozás időtartamát nem lehet egyetlen állandóval leírni. A szerződéskötés, a projekt megvalósításának megkezdése, a költségek felmerülése, a benyújtott számlák ellenőrzése és a kifizetés külön szakasz. A legnagyobb pénzügyi kockázat akkor keletkezik, ha a vállalkozás gyorsan kezd költeni, miközben a támogatás még csak ellenőrzésre vár. A projekttervben ezért a legkisebb várható kifizetés mellett legalább egy késedelmes esetet kell számolni.

A 2026. május 28-i GINOP_PLUSZ-2.1.4-25 beadási határidő nem a kifizetés határidője. A kettő összekeverése hibás pénzügyi várakozást okozna. A támogatás elbírálásakor a projektterv szerinti kezdés meghatározza, hogy a vállalkozásnak mikor kell finanszíroznia a fejlesztést. Ha a támogatás csak egyes számlák alapján folyósítható, a teljes projekt költségét nem lehet egyszerre fedezettnek tekinteni. A kiadási ütemtervbe ezért a saját forrásból finanszírozott részeket, a támogatásból elszámolható részeket és a még egyeztetés alatt álló tételeket külön kell jelölni.

A likvid tartalék számítása nem azonos a vállalkozás napi működéséhez szükséges készpénz-fenntartással. A projektfinanszírozási tartalék a kiadások és a források konkrét időréseire fókuszál. A képletet három tényező adja: a még be nem érkezett támogatás által finanszírozott kiadások, a várható kifizetési késedelem és az ezeket kiváltó díjak. A banki hitel fedezi a szükségletet, de a vállalkozásnak saját törlesztési terhet kell viselnie. A támogatás pedig akkor csökkenti a terhet, amikor a jogosultsági és elszámolási feltételek teljesülnek.

A gyakorlatban a döntéshozónak három készletet kell egyeztetnie: a bankkasszát, a lejárt és lejáró kötelezettségeket, valamint a várható támogatási bevételt. A készletek nem fedik egymást. A folyósításra váró hitel nem azonnal elérhető pénz, a támogatási igény nem kifizetés, a kiállított számla pedig nem feltétlenül pénz. A NAV határidőkhöz kötött adó- és beszámolási kötelezettségei további szigorú határidőt jelentenek, ezért a likviditási tervben nem lehet csak a projektgazdálkodási naptárat nézni.

Rózsaszín kalkulátorral kezelt kiadások receipts és dokumentumok között – likvid tartalék
2025. október 10.A GINOP_PLUSZ-2.1.4-25 megnyitásának dátumaGINOP_PLUSZ-2.1.4-25
2026. május 28.A GINOP_PLUSZ-2.1.4-25 benyújtási határidőjeGINOP_PLUSZ-2.1.4-25
A számlák kifizetésének és a támogatás érkezésének ütemezése – a likvid tartalék kiszámítása – Fotó: kaboompics.com / Pexels
IdőszakFő eseményPénzügyi hatás
Pályázat beadása2026. május 28. 12:00Nincs automatikus folyósítás
SzerződéskötésProjektindításA kezdő kiadások növekednek
MegvalósításSzámlázás, kifizetésAktuális forráshiány esetén szükség van tartalékra
Elszámolás és kifizetésTámogatás beérkezéseCsökken a likviditási terhelés
04

Milyen költségek okozhatnak váratlan likviditási rést?

A váratlan rést leggyakrabban nem a nagyobb fő beruházás, hanem a kis, korábban elhanyagolt tétel okozza. A külső szakértői díj, a banki költség, a fordítás, a postai kézbesítés, a licencdíj vagy a késedelmi kamat közvetlenül csökkenti a készpénzt. Az ilyen tételeket a projekttervben külön „likviditási tételként” kell kezelni, még akkor is, ha kis összegűek. A NAV-nak fizetendő adó, illetve a bejelentkezési és egyéb kötelezettségek határidője nem alkalmazkodik a támogatás kifizetéséhez.

A beszerzési árak változása különösen hosszú átfutású projekteknél jelentős. A 2026-os tervben az árajánlatok érvényességi idejét, a csomagolás és szállítás időpontját, valamint a devizaeszközök árfolyamát együtt kell vizsgálni. A magyar vállalkozások számviteli nyilvántartásában a devizás tranzakciókat a NAV rendeletei szerint kell kezelni; a pénzügyi cash flow-terv azonban külön készpénz- és árfolyamkockázati szűrőt igényel. A becslésnél a mérföldkő hiányzó adatot pótolni kell.

A harmadik költségcsoport az időbeli eltolódás. A rövid határidőre vállalt szállítás gyorsabb kezdést tesz lehetővé, de előlegként fizetendő nagyobb összeget kérhet. A hosszabb átfutás kisebb kezdő terhelést okozhat, viszont a támogatási felhívásban vállalt határidőt veszélyeztetheti. A részleges teljesítés és a mérleg szerinti elszámolás csökkentheti a kezdeti kiadást, de további adminisztrációt igényel. Az elszámolhatóságot mindig a konkrét felhívás és a hatályos rendeletek alapján kell vizsgálni.

A negyedik forrás a váratlan esemény: a beszállító hibája, a jóváhagyás visszavonása, a jogosultság változása vagy a hatósági intézkedés. Ezeket nem lehet egyetlen százalékos tartalékkal kezelni. A cselekvési tervnek tartalmaznia kell, hogyan lehet a projektet felfüggeszteni, mit jelent a vállalt határidő módosítása, és melyik költség marad akkor is a cégnél. A számviteli törvény szerinti nyilvántartásnak tükröznie kell a tényleges eseményeket; az előzetes feltételezés nem írhatja fel a nem teljesülő bevételt.

Kézzel végzett számítások építészeti terveken – projektmenedzsment
2000. évi C. törvényA számviteli törvény, amely a magyar beszámolási és nyilvántartási keretet adja2000. évi C. törvény
8–9 ezer cégAz uniós KKV-programok évenkénti cégszámának nagyságrendjePiac&Profit
A projektterv és az előre nem jelzett kiadások ellenőrzése – a váratlan likviditási rést feltáró elemzés – Fotó: RDNE Stock project / Pexels
KöltségtípusPénzügyi hatásViselő
Szakértői díj, bankköltségIdő előtti kiadásVállalkozás
Árfolyam- és áremelkedésNagyobb devizás kiadásVállalkozás vagy támogatás
Nem elszámolható költségNettó finanszírozási igényVállalkozás
Váratlan eseményTovábbi forrásigényA vállalkozás és partnere
05

Hogyan kezeljük a pályázati és bankszintű hiánylistát?

A pályázati hiánylistát nem a beadás végén, hanem a pénzügyi modell elkészítésekor kell kezelni. A hiánylistában a projekt tartalmi hiánya, a dokumentációs hiány és a finanszírozási hiány különböző problémát jelent. A tartalmi hiányt a műszaki terv, a dokumentációs hiányt a felhívás szerinti iratok, a finanszírozási hiányt pedig a cash flow és a hitelbiztosíték oldja meg. Ha ezeket egyetlen „minden rendben lesz” jelzésre redukáljuk, a döntéshozó nem látja, melyik rész akadályozza a benyújtást.

A bankszintű hiánylista másik kérdés: a hitelbiztosíték és a banki kockázati szűrő. A bank a jövőbeli cash flow-t, a meglévő kötelezettségeket, a támogatási szerződés megkötésének esélyét és a visszafizetési képességet vizsgálja. Az intenzív projektterv önmagában nem bizonyítja a hitelképességet. A banknak érthetően kell mutatni a forrásokat, a várható bevételeket és az éves teherviselést. A vállalkozás belső likviditása és a külső hitel közötti összhang hiánya azt okozhatja, hogy a projekt megvalósul, de a hitel kifizetése elakad.

A hiánylista kezelését három kategóriában célszerű vezetni. Az első a beadás előtt lezárható elem: hiányzó nyilatkozat, pénzügyi táblázat vagy aláírt ajánlat. A második a beadás után, de a kiadás előtt pótolható elem: hitelígéret, támogatási szerződés vagy beszállítói megállapodás. A harmadik a projekt végén bekövetkező elem: utolsó elszámolás vagy záró kifizetés. Mindegyikhez meg kell adni a felelőst, a határidőt, a bizonyítékot és a likviditási hatást.

A DSNM-pénzügyi tervezésnél a tőkeprogram 100 millió és 400 millió Ft közötti tőkeigényét külön kell kezelni az egyéb forrásoktól. A 100 millió Ft-os tőke nem jelent 100 millió Ft azonnali, készpénzként felhasználható forrást. A tőke és a kiegészítő hitel együtt alkothat finanszírozási csomagot, de a banki és a tőkefeltételeket nem szabad összemosni. A cselekvési tervben a támogatásra való jogosultságot, a tőkebefektetés ütemét és a kiegészítő forrás fedezettségét külön kell jelölni.

Hitelengedélyezési űrlap faasztalon, kiemelve a bankszintű hiánylistához szükséges dokumentumokat – finanszírozási döntés|
100 millió FtA Demján Sándor Tőkeprogramban igényelhető tőke alsó küszöbeDSNM
400 millió FtA Demján Sándor Tőkeprogramban igényelhető tőke felső küszöbeDSNM
A pályázati és bankszintű hiánylista összehasonlítása – a finanszírozási akadályok lezárása – Fotó: RDNE Stock project / Pexels
HiánytípusPéldaLezárás módja
Dokumentációs hiányNyilatkozat vagy ajánlat hiányzikFeltöltés és ellenőrzés
Bankszintű hiányHitelbiztosíték vagy cash flow nem megfelelőFinanszírozási egyeztetés
Időzítési hiányTámogatás későn érkezikEszközcsere vagy kiegészítő forrás
06

Milyen döntési forgatókönyveket kell biztonságosan kezelni?

A likviditási terv akkor döntéstámogató, ha nem egyetlen várható értéket számol. A három alapforgatókönyv a támogatás késedelmes kifizetése, a várt bevétel elmaradása vagy későbbi beérkezése, illetve a beszerzési költség megemelkedése. Mindegyik esetben meg kell adni a konkrét pénzügyi hatást, az érintett kifizetési dátumot és a rendelkezésre álló intézkedést. A forgatókönyv nem pusztán stresszteszt: a vezető döntési listát kap.

A legrosszabb eset kiválasztásánál a projekt életciklusát kell figyelembe venni. A startup-pénzügyi modell, a fejlesztési beruházás és a szabályozott piacra lépés eltérő pénzügyi kockázatot hordoz. A program 2025-ben megnyílt 650 milliárd Ft uniós forrása nem azonos kockázatú. A vissza nem térítendő támogatásnál a legnagyobb kockázat a jogosultság és az elszámolás; a kedvezményes hitelnél a kamat, a törlesztés és a fedezet; a kombinációnál a források össze nem hangzása.

A döntési forgatókönyvekhez konkrét küszöböket kell rendelni. Például ha a kifizetési késedelem miatt a folyó bevétel és a lejáró kötelezettségek különbsége egy előre meghatározott érték alá csökken, akkor a vezetőnek jóvá kell hagynia a tartalék igénybevételét, a hitel aktiválását vagy a kiadás áthúzását. A küszöböt a cég saját adataiból kell felépíteni, és havonta ellenőrizni. Ha nincs ilyen szabály, a likviditási tartalék csak papíron marad. A válságkezelési tervnek meg kell neveznie azt a személyt vagy testületet, aki a küszöb elérésekor dönt.

A negyedik forgatókönyv a pozitív és a negatív döntési trigger. Van olyan eset, amikor a további finanszírozás megszünteti a veszteséget: például új előleg, költségcsökkentés vagy támogatási kifizetés. Van olyan is, amikor a további befektetés már nem indokolt: például a piac igénye tartósan hiányzik vagy a jogszabályi feltétel nem teljesül. A DSNM-pénzügyi tervben ezt a két esetet is fel kell térképezni. A 2026-os KKV-kiírásoknál a 68,4 milliárd Ft keret nem változtatja meg a vállalkozás saját megtérülési és finanszírozási felelősségét.

Grafikonokat és pénzügyi diagramokat mutató laptop üzleti elemzéshez – cash flow tervezés
1 400 milliárd Ft fölöttA Demján Sándor Programon át a gazdaságba jutott összegkormany.hu
40 000 fölötti vállalkozásA program érintett vállalkozásainak becsült számaPortfolio
A támogatási késedelem és bevételcsökkenés hatásának összehasonlítása – a döntési küszöbök meghatározása – Fotó: Yan Krukau / Pexels
ForgatókönyvPénzügyi hatásIndokolt döntés
Támogatás késedelmeNövekvő likviditási résKiegészítő forrás vagy ütemezésváltás
Bevétel késéseA cash flow romlásaSzerződéses intézkedés vagy projektmódosítás
Strukturális veszteségNem javítható cash flow-valFejlesztés leállítása
07

Hogyan építsük meg a likviditási monitoringot?

A monitoringnak a beadási tervet kell követnie, nem egy utólagos riportot pótolnia. Az első szabály a gyakoriság: a heti pénzügyi frissítés a kifizetések, a beszerzések és a támogatási bevételek változását mutatja meg, a havi összefoglaló pedig a trendet. A második szabály a tárgykör: a cash flow mellett a lejárt és 30 napon belül esedékes kötelezettségeket, a bankszintű hitelkeretet és a folyamatban lévő támogatási igényeket is követni kell. A harmadik szabály az összehasonlítás: minden hónapban a tényleges forgalom kerüljön szembe a beadott tervvel.

A monitoring vezetői felületén nem elegendő a bankszámla egyenlege. A vezetőnek látnia kell a projekt-specifikus forrást, a támogatás várható érkezését, a szállítói fizetési ütemezést és a döntési küszöböket. A projekt külön bankszámlája vagy elkülönített költségkönyvtára segíthet, ha a bankszámlavezető és a NAV elszámolási folyamata ezt támogatja. A NAV-nal bejelentett bankszámlák és a belső projektazonosítók összerendelése egyszerűbbé teszi az egyeztetést.

A monitoring gyakoriságát a támogatási folyamat üteméhez kell igazítani. Ha egy projekt a beadás után hosszú elbírálási idővel számol, a heti riport nem feltétlenül változtatja meg a döntést. A havi vezetői áttekintés viszont kötelező. Az operatív szinten a tényleges kifizetés, a várt forrás és a likviditási különbség számít. A vezetői szinten a támogatási státusz, a kockázati tartalék és a küszöb-crossing események jelennek meg.

A külső támogatási beérkezését csak a bankszámlán vagy a hivatalos kifizetési igazolás alapján szabad elszámoltnak tekinteni. A „várható”, „jóváhagyott” és „folyósított” forrás három külön állapot. A NAV-adatok és a belső nyilvántartás összevetése segít azonosítani a hibás kiadásokat, de a likviditási monitoringhoz nem elég; a támogatási oldalt is pontosan kell vezetni. A külső forrás ellenőrzése után a saját forrásból fedezett rész marad a cég felelőssége.

Tőzsdei grafikon közelről digitális kijelzőn, trendekkel és adatokkal – likvid tartalék|
14 új KKV-kiírásA 2026. második negyedévében megnyílt kiírások számakormany.hu
68,4 milliárd FtA 2026. második negyedévi kiírások összkeretekormany.hu
A projektpénzügyi eltérések és a szabályozott riportok nyomon követése – a likviditási monitoring működtetése – Fotó: Aedrian Salazar / Pexels
Monitoring-elemGyakoriságEszkaláció
Bankszámla és kötelezettségekHetiTartalékhiány esetén
Támogatási státuszHaviNem folyósított összegnél
Terv–tény eltérésHaviKüszöb túllépésekor
Nyilvántartási egyeztetésHaviIsmétlődő eltérésnél
08

Milyen dokumentumokkal kell bizonyítani a likviditási tervet?

A likviditási tervet három dokumentumban érdemes rögzíteni. Az első a kiadási és bevételi ütemterv, amely heti bontásban mutatja a pénzmozgást. A második a finanszírozási döntési memorandum: benne a saját forrás, a hitel, a támogatás és a kiegészítő forrás szerepel, a kockázatokkal és a döntési küszöbökkel. A harmadik a hiánylista és feladatkezelő táblázat, amely a beadás előtti és beadás utáni teendőket, felelősöket és határidőket tartalmazza. A három dokumentum összhangját ellenőrizni kell.

A bankszintű döntéshez kiegészítő dokumentumok szükségesek. A vállalkozás tegye rendelkezésre a bankszámlakivonatokat, a bankszámla-hitelkeretet, a vevői és szállítói szerződéseket, a hitelkérelmet, a cash flow-előrejelzést és az esetleges biztosítéktervet. A projekt támogatását érintően a projektterv, a költségvetés, a megvalósítási ütemterv és a forrásszerzési terv legyen elérhető.

A számviteli és adózási ellenőrzéshez a vállalkozásnak bizonyítania kell a kiadások valóságát és a támogatás elszámolhatóságát. A NAV hivatalos tájékoztatói és a hatályos rendeletek szabják meg, hogy egy számla vagy bizonylat mikor használható fel. A 2000. évi C. törvény adja a számviteli nyilvántartás alapját, de a pályázati elszámolhatóságot a felhívás külön szabályai szűrik. A likviditási tervben ezért a pénzügyi teljesítés, a könyvelési elszámolás és a pályázati elszámolás három külön dátum.

A döntési dokumentációt a vezetőnek is jóvá kell hagynia. A jóváhagyás tartalmazza a választott finanszírozási forgatókönyvet, a szükséges likvid tartalékot, a kockázatvállalás felső határát és azt, hogy melyik eltérésnél kell új döntést hozni. A DSNM-tőkeprogramnál a 100 millió és 400 millió Ft közti igényelhető tőke felső és alsó küszöbét, a kiegészítő finanszírozást és a saját forrás biztosítását együtt kell kezelni. A formális jóváhagyás nem helyettesíti a pénzügyi ellenőrzést, de megakadályozza, hogy a kockázat csak a pénzügyi csapat tudjon.

Dátumokkal és nevekkel jelölt kék irattartók rendszerezett tárolásra – utófinanszírozás 2026
2025. október 10.A GINOP_PLUSZ-2.1.4-25 kiírás megnyitásának hivatalos dátumaGINOP_PLUSZ-2.1.4-25
1,2 milliárd FtA „Minden vállalkozásnak legyen saját weboldala” program második szakaszának keretekormany.hu
A finanszírozási memorandum, a cash flow-terv és a bankszintű iratok – a likviditási döntés dokumentálása – Fotó: Zulfugar Karimov / Pexels
DokumentumTartalomFelhasználó
Cash flow-ütemtervHeti kiadások és bevételekVezető, bank
Finanszírozási memorandumForráskombináció és kockázatVezetői testület
HiánylistaFeltételek, felelős, határidőProjektgazda
Számla és bizonylatNAV-adatok, pályázati elszámolásBejelentő, könyvvitel
09

Mely döntésekkel zárható a 2026-os likviditási tervezés?

A 2026-os likviditási tervezés lezárása öt konkrét döntést igényel. Először a cégvezetőnek jóvá kell hagynia a pénzügyi időtervet és annak heti bontását. Másodszor meg kell határozni a kezdeti likvid tartalékot és a legrosszabb esetben aktiválható kiegészítő forrást. Harmadszor a támogatás, hitel, tőke és saját forrás szerepét egyetlen finanszírozási csomagban kell kezelni. Negyedikszer meg kell határozni a monitoring gyakoriságát, a küszöböket és az eszkalációs jogot.

A döntés első tesztje az, hogy a támogatás kifizetésének késedelme esetén képes-e a cég a vállalt kötelezettségeit teljesíteni. A második teszt a bevétel elmaradása vagy későbbi beérkezése. A harmadik a saját forrás elfogyása melletti működés. Ezeket a jóváhagyás előtt kell megválaszolni. A 2026. május 28-i GINOP_PLUSZ-2.1.4-25 beadási határidő előtt a likviditási ellenőrzés nem opcionális adminisztráció. A 68,4 milliárd Ft keretű kiírási környezetben a versenyben az is nyerhet, aki a pályázati minőséget és a megvalósíthatóságot együtt bizonyítja.

A támogatáspolitikai kontextus segít a döntésben, de nem helyettesíti a pénzügyi vizsgálatot. A Demján Sándor Program 8+1 eleme a tőkefinanszírozás, a kedvezményes hitel és a vissza nem térítendő támogatás mellett digitalizációs, exportfejlesztési és adminisztrációcsökkentési lehetőségeket is kínál. A program 1 800 milliárd Ft teljes keretéből 1 400 milliárd Ft fölött jutott a gazdaságba, és 40 000 fölötti vállalkozást érint. A Szabados Richárd államtitkár által képviselt KKV-fejlesztési irány a program részletes céljait rögzíti.

A lezáráshoz a konkrétumokat hivatalos forrásból kell ellenőrizni: a pályázati felhívás, a hatályos NAV-rendeletek, a bankszintű feltételek és az aktuális DSNM-szabályok alapján. Ez különösen fontos a kiírások és keretek esetén, mert a programozott adatok gyorsan változhatnak. A vállalkozásnak a saját projektjére vonatkozó forrásfeltételeket kell archiválnia a beadáskor, nem egy későbbi weboldal alapján kialakítania a modellt.

Projektmenedzsmenti dokumentumok, grafikonok és ceruza felülnézetből – projektmenedzsment
2025. november 25.A GINOP_PLUSZ-2.1.4-25 kiírás azonosítója és beadási időpontjaGINOP_PLUSZ-2.1.4-25
8+1 programelemA Demján Sándor Program finanszírozási és fejlesztési pilléreinek számakormany.hu
Az elkészült likviditási terv döntési átadása – a 2026-os projektfinanszírozás lezárása – Fotó: MART PRODUCTION / Pexels

A likviditási réteg

A támogatási döntés nem fedezi a beadás és a kifizetés közötti kiadásokat. A heti cash flow és a likvid tartalék együtt mutatja a kockázatot.

2026. május 28. 12:00

Források egy csomagban

A hitel, a támogatás és a saját forrás csak közös időtervben értelmezhető. A kombináció akkor hasznos, ha a késői forrás nem nyit új pénzügyi rést.

GINOP_PLUSZ-2.1.4-25

Döntési küszöbök

A monitoring akkor működik, ha az eltérés tulajdonost, intézkedést és határidőt kap. A vezetői jóváhagyás rögzíti a beavatkozási pontokat.

100–400 millió Ft
Lezáró döntésTulajdonos felelősségIgazoló dokumentum
Cash flow-terv elfogadásaVezető, pénzügyi vezetőHeti ütemterv
Likvid tartalék meghatározásaVezetői testületTartalékszámítás
Forráskombináció kiválasztásaVezető, tulajdonosFinanszírozási memorandum
Monitoring és küszöb elfogadásaProjektgazda, vezetői testületEszkalációs szabályzat
10

Kulcs-megállapítások

  1. 01

    A támogatás nem azonos az azonnal elérhető készpénzzel.

  2. 02

    A heti cash flow kimutatja a likviditási rést.

  3. 03

    A 2026. május 28-i beadás előtt a finanszírozást is ellenőrizni kell.

  4. 04

    A hitel és támogatás kombinációját együtt kell stressztesztelni.

  5. 05

    A likvid tartalékot a biztos kifizetésnél nagyobb kockázatra kell méretezni.

  6. 06

    A monitoring küszöb túllépése konkrét vezetői döntést igényel.

11

Gyakori kérdések

Mi az utófinanszírozás a projektben?

Az utófinanszírozás azt jelenti, hogy a vállalkozás egy vagy több kiadást teljesít, mielőtt a hozzá tartozó támogatás vagy bevétel beérkezne. A pénzügyi hatását a kiadás és a forrás beérkezése közötti időrés okozza. A kockázat nem önmagában a támogatás összegéből, hanem a be nem érkezett forrás fedezetlen részéből adódik.

Miért számít a 2026-os pályázatnál a likviditás?

A GINOP_PLUSZ-2.1.4-25 beadási határidője 2026. május 28. 12:00, de a támogatás kifizetése nem egyidejű a beadással. A vállalkozás addig finanszírozhatja a beruházást. A heti cash flow megmutatja, hogy a beadvány után keletkező költségekhez van-e elegendő forrás és tartalék.

Melyik forrásból érdemes finanszírozni a likviditási rést?

A saját forrás csökkenti az új adósságot, de gyengítheti a likvid tartalékot. A hitel gyorsabb forrást ad, viszont kamattal és törlesztéssel jár. A támogatás nem kér törlesztést, de jogosultsági és elszámolási feltételekhez kötött. A választásnál a késői beérkezés, a biztosíték és a visszafizetési teher egyaránt számít.

Hogyan számítsuk ki a szükséges likvid tartalékot?

A tartalék a fedezetlen kiadások összegéből és azokból a napokból számítható, amelyeket a támogatás vagy bevétel késői érkezése miatt finanszírozni kell. A heti cash flow-t ki kell egészíteni a lejárt és 30 napon belül esedékes kötelezettségekkel. A stresszteszt során a késedelmet, a bevételcsökkenést és a költségnövekedést is számításba kell venni.

Mit jelent a Demján Sándor Program 8+1 eleme?

A program a tőkefinanszírozás, a kedvezményes hitel és a vissza nem térítendő támogatás mellett digitalizációs, exportfejlesztési és adminisztrációcsökkentési elemeket is tartalmaz. A 2025-ben KKV-knak megnyílt 650 milliárd Ft uniós forrás ezek kombinációjával használható fel. Egy konkrét projekt azonban csak a rá vonatkozó feltételek alapján tervezhető meg.

Mikor érdemes leállítani a további finanszírozást?

A leállítási pontot a vezetőnek a tervezéskor kell rögzítenie. Akkor indokolt, ha a bevételi várakozás, a támogatási elbírálás vagy a piaci viszonyok olyan strukturális problémát jeleznek, amelyet a kiegészítő forrás nem old meg. A puszta késedelem önmagában nem elegendő ok, ha az ütemterv és a szerződéses bevétel továbbra is megtartja a projekt működőképességét.

Mely hivatalos forrásból ellenőrizhetők a konkrétumok?

A GINOP_PLUSZ-2.1.4-25 feltételeit a hivatalos pályázati felhívásban, a NAV-adózási és számviteli szabályokat a hatályos rendeletekben, a DSNM-pénzügyi lehetőségeket pedig a hivatalos programkiírásban kell ellenőrizni. A cikkben szereplő 68,4 milliárd Ft keretet és a 2026. május 28-i határidőt is a beadás előtt a hivatalos felhívásból kell visszaigazolni.

12

Források és hivatkozási alap

projekt likviditás utófinanszírozás 2026 cash flow tervezés finanszírozási döntés likvid tartalék projektmenedzsment támogatás kifizetés hitel kombináció GINOP_PLUSZ-2.1.4-25 Demján Sándor Program DSNM tőkeprogram KKV támogatás likviditás monitoring stresszteszt finanszírozási dokumentáció pályázati előminősítés
13

Kapcsolódó cikkek a Tudástárban

01 ETS2 2028: fűtés és üzemanyag CO2-ár a háztartásokra Élő 02 Naperőmű 2026: 61 MW tároló és a leállított csatlakozás Élő 03 NIS2-audit 2026. június 30.: a határidő Élő 04 CBAM 2026: CO2-vám az import acélra és cementre Élő 05 MFF 2028–2034: a verseny-alap és az egyetlen nemzeti terv Hamarosan 06 EPBD: nulla-emissziós épület 2028-tól Hamarosan 07 Cyber Resilience Act 2027: CE-jelölés a digitális termékre Hamarosan 08 Az AI Act csúszása 2027–2028: a felkészülési ablak Hamarosan