Green Claims 2026: mit állíthat 2026-ban a cég a termékéről
2026. szeptember 27-én lejár az Európai Unió átültetési határideje: ettől a naptól a magyar vállalkozások sem írhatják a termékre, hogy „klímasemleges", „zöld" vagy „környezetbarát" anélkül, hogy az uniós jogszabályban rögzített bizonyítási kötelezettséget ne teljesítenék. A 2024/825 uniós irányelv (Irányelv a fogyasztók zöld átállásban való felhatalmazásáról, azaz az „empowering consumers" irányelv) egyetlen, de központi kérdést tesz fel: miből gondolja a vevő, hogy a termék valóban környezetkímélő, és ezt az állítást az eladó hitelt érdemlően alá tudja-e támasztani. A magyar jogrendben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló 2008/47/EK irányelvet átültető szabályok, valamint a fogyasztóvédelmi hatóság (GVH) és a szakhatóságok (például MEKH az energetikai termékeknél) gyakorlata eddig is fellépett az alaptalan zöld állításokkal szemben, de a 2026-os szabályok egységes, számon kérhető keretet adnak. Az irányelv a termék teljes életciklusára kiterjedő, független harmadik fél által hitelesített módszertant ír elő, és a bizonyítatlanságot magán a vállalkozáson számon kéri.
A tét nem elméleti. Aki 2026. szeptember 27. után nem felelős, bizonyítható és számszerűsített zöld állítást tesz közzé, az a GVH előtt akár több tízmillió forintos fogyasztóvédelmi bírsággal, az energiahatékony termékeket tanúsító MEKH eljárásaiban pedig a tanúsítvány visszavonásával is számolhat. Ugyanekkora a tét a kereskedelemben, ahol a nemzetközi beszállítók (MOL, MVM, magyarországi energia-kereskedők) beszállítói auditjain a „green claim" hiányossága már most szerződéses kizáró ok. A Green Claims irányelv az (EU) 2024/825 alatt 2026. március 27-től alkalmazandó a nagyvállalatokra, és 2026. szeptember 27-től a KKV-kra is kiterjed az átültetési határidő lejártával. Aki most nem készül, az nem csak a reklámját írja át utólag: az értékesítési láncban bizonyíthatatlanná válik a termék környezeti előnye, és a vevő a versenytárshoz fordul, ahol a tanúsítvány és a számítás készen áll.
A Green Claims irányelv 2026. szeptember 27-től alkalmazandó, és a jelenlegi jogszabály-tervezetek alapján a jelenlegi reklámokban használt „klímasemleges", „100%-ban zöld" vagy „környezetbarát" típusú általános zöld állítások többsége betiltásra kerül, kivéve, ha a vállalkozás az életciklus-elemzéssel (LCA, azaz az életciklus-értékelés) igazolja azokat.
A bizonyítás az eladó felelőssége: az életciklus-elemzést független harmadik félnek kell hitelesítenie, a termék környezeti hatását számszerűsíteni kell, és a nyilatkozatot a termék lábjegyzetében vagy QR-kódon keresztül elérhetővé kell tenni a fogyasztó számára.
- Érintett vállalkozások
- Minden B2C és B2B vállalkozás, amely terméket állít elő, forgalmaz vagy importál az EU-ban
- Alkalmazás kezdete
- 2026. március 27. a nagyvállalatokra, 2026. szeptember 27. a KKV-kra
- Tiltott állítások
- Klímasemleges, környezetbarát, 100%-ban zöld, CO2-semlegesített (eltérő bizonyíték nélkül)
- Bizonyítási teher
- A vállalkozásé: LCA + független tanúsítvány + nyilvános adatszolgáltatás
- Szankció
- GVH bírság (a bevétel 0,5%–5%-a), MEKH-eljárás energia-hatékonysági tanúsítványoknál
- Magyar átültetés
- A magyar fogyasztóvédelmi törvény (2008. évi XLVII. törvény) és a MEKH-rendeletek együttes módosítása várható
1. A Green Claims irányelv (EU 2024/825) jogi kerete és 2026-os alkalmazása
A 2024/825 uniós irányelv (Irányelv a fogyasztók zöld átállásban való felhatalmazásáról) 2024. február 28-án jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és a tagállamoknak 2026. március 27-ig kellett azt átültetniük a jogrendjükbe, a nem nagyvállalatok (KKV-k) esetében pedig 2026. szeptember 27-ig van türelmi idő. Az irányelv módosítja a 2005/29/EK irányelvet (a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról) és a 2011/83/EK fogyasztójogi irányelvet, és egyben a fenntartható termékekről szóló 2024/1781 rendelet (ESPR) kiegészítője. Az irányelv célja, hogy a vállalkozások által tett környezetvédelmi állítások megbízhatóak, összehasonlíthatóak és ellenőrizhetőek legyenek, és hogy a fogyasztót ne érje megtévesztés a termék zöld tulajdonságairól.
A jogszabály három, egymásra épülő mechanizmust vezet be. Először is tiltja azokat az általános környezetvédelmi állításokat, amelyeket a termék kiemelkedő környezeti teljesítménye nélkül tesznek (az I. melléklet 27 konkrét állítást sorol fel, köztük a „klímasemleges", a „szén-dioxid-kompenzált", a „100%-ban zöld", az „ökológiai" és a „természetes" kifejezéseket). Másodszor előírja, hogy a fennmaradó, konkrét környezetvédelmi állításokat kizárólag kiváló környezeti teljesítmény alapján lehet tenni, és azokat számszerűsíteni kell. Harmadszor a bizonyítási terhet a vállalkozásra helyezi: az állítás alátámasztásához életciklus-elemzés (LCA) szükséges, amelyet független harmadik fél hitelesít, és az adatok nyilvánosak.
Az irányelv a termék teljes életciklusára kiterjed: az alapanyag-kitermeléstől a gyártáson, a szállításon, a használaton és az élettartam végén átívelő hulladékkezelésig. Ez az jelenti, hogy ha egy magyar vállalkozás például egy háztartási napelem-invertert vagy egy hőszivattyút forgalmaz, és azt „alacsony szén-dioxid-lábnyomú" termékként hirdeti, akkor a teljes ellátási láncra vonatkozó LCA-t kell készítenie, és azt független tanúsítóval (például az EN ISO 14040/14044 szabvány szerint akkreditált szervezettel) kell hitelesítenie. Az irányelv nem írja elő kötelezően egy adott tanúsító szervezet használatát, de megköveteli, hogy a tanúsító független legyen a vállalkozástól és akkreditált tanúsítási rendszerben működjön.
A magyar jogrendben a 2008. évi XLVII. törvény (a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról) már most is alkalmazható a zöld állításokkal szemben, de a 2026-os szabályozás konkrétabb és számonkérhetőbb keretet ad. A GVH 74/2024-es ajánlása (Zöldreklám-ajánlás) 2024-ben már jelezte, hogy az uniós szabályozás milyen irányba mozdul, és a magyar hatóság azóta több eljárást is indított az alaptalan környezetvédelmi állítások miatt. A 2026-os átültetést követően a GVH az új szabályokra hivatkozva, a 2005/29/EK irányelv VI. mellékletébe beépülő új pontok alapján járhat el, és a bírság mértéke a jelenlegi szabályok szerint az éves árbevétel 0,5–5%-áig terjedhet.
Az alkalmazás pontos dátumairól fontos tudni, hogy az irányelv 2026. március 27-től a nagyvállalatokra, 2026. szeptember 27-től pedig a KKV-kra is alkalmazandó. A méretkategóriát az EU-s KKV-definíció (2003/361/EK ajánlás) határozza meg: 250 főnél kevesebb alkalmazott, és 50 millió euró éves árbevétel vagy 43 millió euró mérlegfőösszeg alatti vállalkozás. A magyar energetikai szektorban a legtöbb energiatermelő és -kereskedő cég (MVM Csoport, Mavir, ELMŰ-ÉMÁSZ, E.ON) nagyvállalatnak minősül, míg a napelemes KKV-k és a kisebb energiaszolgáltatók a KKV-kategóriába esnek. Az átmeneti időszakban a hatóság várhatóan először a kirívó esetekben (például a „karbonsemleges" típusú, hitelt érdemlő bizonyíték nélküli állításoknál) lép fel, és a kisebb szereplőknek is türelmi időt ad a felkészülésre, de a bírságkockázat 2026. szeptember 27-től valós.
2. A tiltott és megengedett zöld állítások pontos listája
A Green Claims irányelv I. melléklete 27 konkrét, tiltott általános környezetvédelmi állítást sorol fel. Ezek között szerepel a „klímasemleges", a „CO2-semleges", a „100%-ban klímasemleges", a „szén-dioxid-semleges", a „szénlábnyom-mentes", a „karbonsemleges", a „környezetbarát", a „természetbarát", a „zöld", a „öko-barát", az „ökológiai", a „100%-ban újrahasznosított", a „100%-ban újrahasznosítható", a „biológiailag lebomló", a „természetes", az „energiahatékony" (amennyiben az állítás nem számszerűsített), valamint a „klíma-pozitív" és a „negatív kibocsátású" kifejezések. A lista nem kimerítő, hanem példálózó: az irányelv szövege egyúttal általános tilalmat is bevezet minden olyan állításra, amely nem tükrözi a termék kiemelkedő környezeti teljesítményét.
A tiltott állítások két nagy csoportba oszthatók. Az első csoportba tartoznak azok az állítások, amelyek önmagukban, minden kontextus nélkül megtévesztőek: ilyen a „zöld", „ökológiai", „természetes" – ezeket a vállalkozás semmilyen körülmények között nem használhatja, kivéve, ha hatóság által jóváhagyott, konkrét tanúsítási rendszer (pl. EU Öko-címke, ISO 14024 I. típusú címke) áll mögöttük. A második csoportba az éghajlati kibocsátásra vonatkozó állítások tartoznak („klímasemleges", „CO2-semleges"): ezek akkor megengedettek, ha a vállalkozás a termék teljes életciklusára kiterjedő LCA-val, valamint a fennmaradó kibocsátás kompenzációjának konkrét, harmadik fél által hitelesített módjával támasztja alá. A 2026-os szabályozás élesen megkülönbözteti a kompenzációt (offset) a tényleges kibocsátás-csökkentéstől: a vevőnek tudnia kell, hogy a termék valóban kevesebbet bocsát ki, vagy a kibocsátást máshol kompenzálják.
A megengedett állítások ezzel szemben konkrétak és számszerűsítettek. Ilyen például: „a termék használata során 30%-kal kevesebb villamos energiát fogyaszt, mint a 2024-es uniós átlag" vagy „a termék gyártása során 45%-kal alacsonyabb a CO2-kibocsátás, mint az előző modellnél". Ezeket az állításokat kizárólag független harmadik fél által hitelesített LCA-val lehet alátámasztani, és a hitelesítés módját, valamint a számítás alapját a termék csomagolásán, a webáruházban vagy QR-kódon keresztül a fogyasztó számára elérhetővé kell tenni. Az irányelv előírja, hogy az állítás és a tanúsítvány közötti kapcsolat „nyilvánvaló és könnyen hozzáférhető" legyen, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a reklámban vagy a termékleírásban egyértelműen jelezni kell, hogy mi alapján állítják a számot.
A magyar energetikai szektorban ez a szabályozás konkrét termékkategóriákat érint. A háztartási hőszivattyúk, klímaberendezések, napelem-inverterek, akkumulátoros energiatárolók és hőszigetelő anyagok forgalmazóinak az „A+++" energiahatékonysági címke mellett 2026-tól a termék valós energiafogyasztását és CO2-lábnyomát is közölniük kell, és ezt az adatot az EU energiacímke-rendelet (2017/1369) és a Green Claims irányelv együttes alkalmazásával kell megjeleníteniük. A MEKH 2024-es energetikai auditjain a vállalatok energiahatékonysági beruházásainál már most is számon kérik a CO2-megtakarítás számszerűsítését, és a Green Claims irányelv ezt a gyakorlatot a fogyasztói termékekre is kiterjeszti.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy magyar hőszivattyú-forgalmazó, amely a „zöld" vagy „környezetbarát" jelzőt használja a reklámjában, 2026. szeptember 27-től köteles lesz: (1) elkészíteni a termék LCA-ját, (2) független tanúsítóval hitelesíttetni, (3) a számítást a termék weboldalán vagy QR-kódon közzétenni, és (4) a reklámban kizárólag a tanúsítványnak megfelelő állítást használni. Amennyiben a vállalkozás nem tudja ezt teljesíteni, a reklámot vissza kell vonnia, a weboldalt frissítenie kell, és a GVH eljárására számíthat. A tanúsítvány hiánya ugyanakkor nem jelenti automatikusan a termék forgalmazásának tilalmát: kizárólag az állítás megtételét tiltja az irányelv, a terméket továbbra is értékesíteni lehet, ha a környezeti előnyt nem kommunikálják.
| Tiltott állítás | Megengedett alternatíva | Bizonyítási kötelezettség |
|---|---|---|
| Klímasemleges | „Termékünk gyártása során X%-kal kevesebb CO2 keletkezik, mint az előző modellnél" | Független LCA + tanúsítvány igazolt |
| Környezetbarát | „Energiahatékonysági besorolása A+++, 30%-kal kevesebb áramot fogyaszt" | EU energiacímke + mérési jegyzőkönyv igazolt |
| 100%-ban újrahasznosított | „A csomagolás 85%-ban újrahasznosított anyagból készül, a tanúsítvány száma: …" | Harmadik fél által hitelesített anyagarány részben |
| Ökológiai | „EU Öko-címkével rendelkezik, tanúsítványszám: …" | EU Öko-címke tanúsítvány igazolt |
A cikk tézise2026. szeptember 27-től csak az állítható a termékről, amit független tanúsítvánnyal és életciklus-számítással a vállalkozás hitelt érdemlően igazolni tud.
3. Bizonyítási kötelezettség és életciklus-elemzés (LCA)
A Green Claims irányelv legfontosabb újdonsága a bizonyítási teher egyértelmű elhelyezése: nem a fogyasztónak vagy a hatóságnak kell bizonyítania, hogy az állítás hamis, hanem a vállalkozásnak kell hitelt érdemlően alátámasztania, hogy az állítás igaz. Ez a fordított bizonyítási teher a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépésben eddig is érvényesült, de a 2026-os szabályozás konkrét módszertant ír elő: az állítást az életciklus-elemzés (LCA, azaz Life Cycle Assessment) és a termék környezeti lábnyomának (PEF, Product Environmental Footprint) szabványos módszertana alapján kell alátámasztani. Az EN ISO 14040 és 14044 szabványok határozzák meg az LCA kereteit, az Európai Bizottság Termék Környezeti Lábnyom (PEF) módszertana pedig az egyes termékkategóriákra specifikus számítási szabályokat ad.
Az életciklus-elemzés a termék teljes életútját átfogja: az alapanyag-kitermeléstől (pl. réz, lítium, ritkaföldfémek egy inverter vagy akkumulátor esetén) a gyártáson, a szállításon, a használaton és az élettartam végén átívelő hulladékkezelésig vagy újrahasznosításig. Minden egyes fázisra adatokat kell gyűjteni: az anyag- és energiafelhasználásról, a kibocsátásról, a hulladékról. Az adatgyűjtés a vállalkozás felelőssége, és a tanúsító szervezet csak azt vizsgálja, hogy az adatgyűjtés módszertana megfelel-e a szabványoknak, és hogy a számítás helyes-e. A tanúsítvány nem „igazságot" állapít meg a termékről, hanem azt tanúsítja, hogy a számítás a megadott módszertan szerint helyes.
A független harmadik fél hitelesítése az irányelv központi eleme. A tanúsítónak függetlennek kell lennie a vállalkozástól: nem lehet tulajdonosi, vezetői vagy pénzügyi kapcsolat a vállalkozással, és a tanúsítónak akkreditált tanúsítási rendszerben kell működnie. Az akkreditációt a nemzeti akkreditáló szervezet adja (Magyarországon a Nemzeti Akkreditáló Hatóság, NAH), és a tanúsítványt az EN ISO 14064-3 (üvegházgáz-kibocsátási jelentések hitelesítése) vagy az EN ISO 14040/14044 szabványok szerint kell elkészíteni. A vállalkozás szabadon választhat tanúsítót, de a tanúsítónak a NAH által akkreditáltnak kell lennie.
A magyar energetikai szektorban a legtöbb vállalat már most is végez LCA-t vagy szénlábnyom-számítást, de nem mindig független tanúsítvánnyal. Az MVM Csoport és a MAVIR a nemzetközi számvitel (CDP, Carbon Disclosure Project) keretében évente készít ilyen jelentést, és a MEKH a 122/2023-as rendeletében a kötelező energetikai auditok keretében is számon kéri a CO2-megtakarítást. A Green Claims irányelv 2026-os alkalmazása ezt a gyakorlatot terjeszti ki a fogyasztói termékekre, és előírja, hogy a tanúsítványt a fogyasztó számára hozzáférhetővé kell tenni: a termék csomagolásán, a webáruházban vagy QR-kódon keresztül.
A gyakorlati megvalósítás több lépésből áll: (1) a termék életciklus-elemzésének elkészítése (vagy meglévő LCA frissítése), (2) független tanúsító kiválasztása és a hitelesítés megrendelése, (4) a tanúsítvány és az LCA-összefoglaló közzététele a fogyasztó számára, (5) a reklám- és marketinganyagok felülvizsgálata és a tiltott állítások eltávolítása. Egy háztartási hőszivattyú LCA-ja tipikusan 6-12 hét alat készül el, és a tanúsítás 4-8 hetet vesz igénybe. A 2026. szeptember 27-i határidőig tehát a KKV-knak is van ideje felkészülni, de a tanúsítók kapacitása korlátos, és a nyár végi határidő közelében várhatóan torlódás alakul ki.
4. A tanúsítási rendszerekkel szembeni követelmények
A Green Claims irányelv nem írja elő kötelezően egyetlen tanúsítási rendszer használatát, de meghatározza azokat a kritériumokat, amelyeket a tanúsítási rendszernek teljesítenie kell. Az I. típusú ISO 14024 szerinti tanúsítás (amilyen például az EU Öko-címke, a Nordic Swan vagy a Blue Angel) megfelel a legszigorúbb kritériumoknak: a tanúsítványt független harmadik fél adja, a termékkategóriára vonatkozó kritériumrendszer nyilvános, és a tanúsítványt rendszeres felülvizsgálatnak vetik alá. A II. típusú (önminősítés) és III. típusú (környezetvédelmi terméknyilatkozat, EPD) tanúsítások csak korlátozottan felelnek meg a Green Claims irányelvnek, és csak abban az esetben, ha a tanúsítványt független harmadik fél hitelesíti.
Az EU Öko-címke (Ecolabel) az egyik legmegbízhatóbb tanúsítási rendszer az európai piacon. A címkét az Európai Bizottság adja, a kritériumrendszer nyilvános, és a termékkategóriától függően szigorú környezetvédelmi és teljesítménykritériumoknak kell megfelelni. A magyar vállalkozások az EU Öko-címkét a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságon (NFH) vagy a Kormányhivatalon keresztül igényelhetik, és a tanúsítvány 3-5 évre szól, rendszeres felülvizsgálattal. Az EU Öko-címke az egyik olyan tanúsítvány, amelyet a Green Claims irányelv egyértelműen elismer, és az ezzel rendelkező termékek a tiltott általános állítások (pl. „környezetbarát", „zöld") helyett a „EU Öko-címkével rendelkezik" állítást használhatják.
Az ISO 14001 (környezetirányítási rendszer) és az ISO 50001 (energiagazdálkodási rendszer) nem terméktanúsítványok, hanem vállalati rendszertanúsítványok: ezek azt tanúsítják, hogy a vállalat környezet- vagy energiagazdálkodási rendszere megfelel a szabványnak, de nem jelentenek automatikus felhatalmazást a termékkel kapcsolatos zöld állítások megtételére. A Green Claims irányelv egyértelműen kimondja, hogy az ISO 14001 megléte nem helyettesíti a termékszintű LCA-t és tanúsítványt. Ugyanez vonatkozik a CSR-jelentésekre és a CDP-kérdőívekre: ezek a vállalati szintű fenntarthatósági teljesítményről szólnak, nem a termékéről.
A szén-dioxid-kompenzáció (karbon-redit, „carbon offset") kérdése az irányelv egyik legérzékenyebb pontja. Az irányelv megengedi a kompenzáció alkalmazását, de csak akkor, ha a kibocsátás-csökkentés mértéke számszerűsített, és a kompenzáció módja (pl. erdőtelepítés, megújulóenergia-projekt) független harmadik fél által hitelesített. A „klímasemleges" állítás nem tehető meg kizárólag kompenzációval: a vállalkozásnak először a saját kibocsátását kell csökkentenie, és csak a fennmaradó, technológiailag elkerülhetetlen kibocsátást lehet kompenzálni. Ez az úgynevezett „mitigation hierarchy" (csökkentés–elkerülés–kompenzáció) elve, amelyet az irányelv a termékre is alkalmaz.
A magyar vállalkozások számára az egyik legfontosabb gyakorlati kérdés, hogy melyik tanúsítványt válasszák. Az EU Öko-címke a legdrágább (tipikusan 5 000-20 000 EUR termékkategóriától függően), de a legmegbízhatóbb. Az ISO 14040/14044 szerinti LCA és annak független tanúsítványa közepes költségű (tipikusan 10 000-50 000 EUR), és az egyes termékkategóriákra specifikus PEF-módszertan használata a legpontosabb. A III. típusú EPD (Environmental Product Declaration, azaz környezetvédelmi terméknyilatkozat) az építőipari termékeknél elterjedt, és az EN 15804 szabvány szerinti EPD-k szintén megfelelnek a Green Claims irányelvnek. A tanúsítvány kiválasztásánál a vállalkozásnak mérlegelnie kell a költséget, a célpiacot és a termék életciklusának hosszát.
5. A magyar jogrendbe átültetés és a GVH/MEKH szankciórendszere
A 2024/825 uniós irányelvet a magyar jogrendbe a fogyasztóvédelmi törvény (2008. évi XLVII. törvény) és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló 2008/47/EK irányelv átültetését szolgáló jogszabályok módosításával ültetik át. A magyar kormány 2025-ben közzétette a jogszabály-tervezetet, amely a 2008. évi XLVII. törvény új, a Green Claims irányelvnek megfelelő §-okkal egészül ki. A tervezet a GVH-t jelöli ki elsődleges hatóságnak a fogyasztók felé irányuló zöld állításokkal kapcsolatban, míg a MEKH az energetikai termékek és a tanúsítványok felügyeletét látja el. A pontos átültetési szöveget a 2026. évi országgyűlési ciklus várhatóan 2026 első felében fogadja el.
A GVH szankciórendszere a jelenlegi szabályok som 0,5–5%-os bírságot tesz lehetővé az éves árbevételhez igazítva, és a Green Claims irányelv új szabályai ezt a keretet konkrétabbá teszik. A GVH 2024-es 74/2024-es zöldreklám-ajánlása már jelezte, hogy a hatóság szigorúan fog fellépni az alaptalan környezetvédelmi állításokkal szemben, és a 2026-os szabályozás hatálybalépésével a GVH az új, konkrét kritériumrendszer alapján járhat el. A bírság mellett a GVH kérheti a reklám visszavonását, a weboldal frissítését, és a fogyasztók tájékoztatását is. A GVH emellett a „névjegyzékbe vétel" lehetőségével is élhet, amely az adott vállalkozást nyilvánosan listázza a jogsértő gyakorlatáról.
A MEKH (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) az energetikai termékek és a hálózati infrastruktúra felügyeletében illetékes. A MEKH a 122/2023-as rendeletében a kötelező energetikai auditok keretében számon kéri a CO2-megtakarítás számszerűsítését, és a Green Claims irányelv 2026-os alkalmazásával ez a gyakorlat a fogyasztói termékekre is kiterjed. Az energetikai tanúsítványok (épületenergetikai tanúsítvány, energiahatékonysági tanúsítvány) kiadásánál a MEKH a jövőben azt is vizsgálja, hogy a tanúsítványban foglalt állítások megfelelne, és a zöld állításokkal való visszaélés a tanúsítvány visszavonását eredményezheti. Ez különösen a háztartási hőszivattyúk, klímaberendezések és napelem-inverterek forgalmazóit érinti.
A szankciók mellett a magánjogi jogkövetkezmények is hangsúlyosak. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 13. §-a alapján a fogyasztó magánjogi igényt is támaszthat: kérheti a szerződés érvénytelenségét, kártérítést, vagy a termék cseréjét. A 2026-os szabályozás ezt a magánjogi igényérvényesítést is megkönnyíti, mert a vállalkozás által nem bizonyított állítás automatikusan tisztességtelennek minősül. A magyar bíróságok 2024-2025-ben több precedens döntést is hoztak a zöld állításokkal kapcsolatban, és ezek a döntések a Green Claims irányelv hatálybalépésével egyre fontosabbá válnak.
A gyakorlati szankciókategóriák az alábbiak: (1) GVH bírság: az éves árbevétel 0,5–5%-a, de minimum 100 000 Ft, (3) reklám visszavonásának kötelezettsége, (4) weboldal frissítésének kötelezettsége, (5) fogyasztók tájékoztatása, (6) MEKH-eljárásban a tanúsítvány visszavonása, (7) magánjogi igényérvényesítés (szerződés érvénytelensége, kártérítés). A GVH a 2024-es tájékoztató kampányában jelezte, hogy a zöld állításokkal kapcsolatos eljárások első évében a hatóság az „edukációs" megközelítést alkalmazza, vagyis a kisebb jogsértéseknél figyelmeztetéssel él, és csak ismételt vagy kirívó esetben szankcionál. A 2026-os szabályozás hatálybalépésével azonban ez a türelem várhatóan csökken.
6. Lépésről lépésre: mit tegyen most egy magyar vállalkozás
2026. januárjától a magyar vállalkozásoknak konkrét lépéseket kell tenniük a Green Claims irányelvnek való megfelelés érdekében. Az első lépés a termékportfólió átvilágítása: a vállalkozásnak azonosítania kell azokat a termékeket, amelyekről jelenleg zöld állítást tesz (akár a csomagoláson, akár a webáruházban, akár a reklámban). Az átvilágítás kiterjed a „zöld", „környezetbarát", „klímasemleges", „100%-ban újrahasznosított", „energiahatékony" típusú állításokra, valamint minden olyan állításra, amely a termék környezeti előnyeire utal. Az átvilágítást a marketing- és termékmenedzsment-csapatnak kell elvégeznie, és az eredményt dokumentálni kell.
A második lépés a kockázatelemzés: a vállalkozásnak termékenként kell értékelnie, hogy a jelenlegi állítás mögött van-e hitelt érdemlő bizonyíték. Ha van LCA és független tanúsítvány, az állítás fenntartható (kisebb módosításokkal). Ha nincs, a vállalkozásnak három lehetősége van: (1) eltávolítja az állítást, (2) elkészítteti az LCA-t és a tanúsítványt, (3) a terméket úgy pozicionálja újra, hogy ne legyen szükség zöld állításra. Az energiahatékonysági címke megléte (EU energiacímke) önmagában nem elég: a Green Claims irányelv a termék teljes életciklusára vonatkozó állítást kér.
A harmadik lépés a tanúsító kiválasztása és az LCA megrendelése. A magyar piacon számos akkreditált tanúsító működik (például a TÜV, a DNV, a Bureau Veritas), és a NAH (Nemzeti Akkreditáló Hatóság) adatbázisában ellenőrizhető a tanúsító akkreditációja. Az LCA és a tanúsítás költsége termékkategóriától függően 10 000-50 000 EUR, és a folyamat 6-12 hetet vesz igénybe. A vállalkozásnak érdemes 2026 tavaszán megrendelnie a tanúsítást, hogy a nyári hónapokra elkészüljön, és a szeptemberi határidő előtt a reklám- és marketinganyagokat is frissíteni tudja.
A negyedik lépés a reklám- és marketinganyagok felülvizsgálata. Ez kiterjed a weboldalra, a közösségi médiára, a nyomtatott reklámra, a termékcsomagolásra és az értékesítési anyagokra. A tiltott általános állításokat el kell távolítani, és a fennmaradó állításokat a tanúsítványnak megfelelően kell átfogalmazni. A webáruházban és a termék adatlapján biztosítani kell, hogy a tanúsítvány és az LCA-összefoglaló elérhető legyen (tipikusan QR-kódon vagy linken keresztül). A 2026. szeptember 27. előtti utolsó hónapokban a vállalkozásnak érdemes a kommunikációs csatornákat rendszeresen auditálni, mert a korábbi anyagok a keresőmotorokban és a közösségi médiában hosszabb ideig elérhetők maradnak.
Az ötödik lépés a belső folyamatok és a dokumentáció kialakítása. A Green Claims irányelv nem egyszeri megfelelés, hanem folyamatos kötelezettség: a termék minden új tételénél, a gyártási folyamat változásánál, a beszállítói lánc módosulásánál az LCA-t frissíteni kell, és a tanúsítványt meg kell újítani. A vállalkozásnak belső szabályzatot kell kialakítania a zöld állítások kezelésére, és a marketing- és termékmenedzsment-csapatot rendszeresen képeznie kell. A GVH a 2026-os átmeneti időszakban várhatóan a dokumentáció minőségét is vizsgálja: nem elegendő a tanúsítvány megléte, annak naprakésznek és hozzáférhetőnek kell lennie.
| Lépés | Határidő | Felelős |
|---|---|---|
| 1. Termékportfólió átvilágítása | 2026. január | Marketing és termékmenedzsment igazolt |
| 2. Kockázatelemzés és döntés | 2026. február | Jogi és termékfejlesztés igazolt |
| 3. Tanúsító kiválasztása, LCA megrendelése | 2026. március | Beszerzés és minőségbiztosítás igazolt |
| 4. Reklám- és marketinganyagok frissítése | 2026. június | Marketing és jogi részben |
| 5. Belső szabályzat és képzés | 2026. július | Compliance és HR igazolt |
7. Összefoglaló: mit jelent a 2026-os szabályozás a magyar vállalkozásoknak
A 2026-os Green Claims szabályozás a magyar vállalkozások számára egyszerre jelent kockázatot és lehetőséget. A kockázat egyértelmű: a tiltott általános állítások (klímasemleges, környezetbarát, 100%-ban zöld) 2026. szeptember 27. utáni használata a GVH és a MEKH eljárását, valamint a fogyasztói magánjogi igényérvényesítést vonja maga után. A 2024-2025-ös GVH-eljárások azt mutatják, hogy a hatóság szigorúan fellép, és a bírságok a középvállalkozásoknál már 5-50 millió forint között mozognak. A nagyvállalatoknál a bírság az éves árbevétel 0,5–5%-a lehet, ami akár több százmillió forintra is rúghat.
A lehetőség ugyanakkor jelentős: a Green Claims irányelv a felkészült vállalkozásoknak versenyelőnyt ad. A tanúsítvánnyal rendelkező termékek a piacon megkülönböztethetők, és a fogyasztók egyre inkább a hitelesített zöld állításokat keresik. Az EU Öko-címkével vagy más független tanúsítvánnyal rendelkező termékek a kiskereskedelemben előnyt élveznek, és a közbeszerzési eljárásokban is előnyt jelent, ha a termék hitelesített környezetvédelmi teljesítménnyel rendelkezik. A magyar energetikai szektorban, ahol a MEKH és az EU ökocímke-rendszer együttesen érvényesül, a felkészült vállalkozások 2026-tól piaci előnyre tesznek szert.
A Green Claims irányelv a fenntartható termékekről szóló 2024/1781 rendelettel (ESPR, Ecodesign for Sustainable Products Regulation) és az energiacímke-rendelettel (2017/1369) együttesen alkot egységes keretet. Az ESPR 2025-től fokozatosan terjeszti ki a digitális termékútlevelet (Digital Product Passport) egyes termékkategóriákra, és ez a termékútlevél a Green Claims irányelv szerinti tanúsítvány alapjául is szolgálhat. A magyar vállalkozásoknak érdemes a három szabályozást együttesen kezelniük, mert a megfelelés dokumentációja (LCA, tanúsítvány, digitális termékútlevél) részben átfedésben van.
A Green Claims irányelv hosszabb távú hatása a zöld állítások piacát tisztítja meg: a felkészült vállalkozások hitelesített állításokat tesznek, a nem felkészültek kiszorulnak, és a fogyasztók bizalma a zöld termékek iránt nő. A 2024-es Eurobarométer-felmérés szerint a magyar fogyasztók 78%-a tartja fontosnak a termék környezetvédelmi teljesítményét, de csak 27%-uk bízik a gyártók zöld állításaiban. Ez a bizalmi szakadék a Green Claims irányelvvel csökkenhet, és a felkészült vállalkozások a bizalom növekedéséből profitálhatnak. Az irányelv egyúttal a nemzetközi kereskedelemben is egységesíti a szabályokat: az EU-n kívüli beszállítóknak is meg kell felelniük, ha az EU piacán kívánnak terméket értékesíteni.
A magyar vállalkozások számára a legfontosabb teendő 2026-ban a felkészülés: a termékportfólió átvilágítása, az LCA és a tanúsítvány megrendelése, a reklámanyagok felülvizsgálata, és a belső folyamatok kialakítása. Aki 2026. januárjában elkezdi a felkészülést, szeptemberre nyugodtan megfelelhet az új szabályoknak. Aki a határidő előtti utolsó hetekre hagyja a felkészülést, az a tanúsítói kapacitás szűkössége és a bürokratikus átfutási idők miatt kockáztatja, hogy 2026. szeptember 27. után nem megfelelő tanúsítvánnyal rendelkezik, és a GVH vagy a MEKH eljárásával kell szembenéznie. A Green Claims irányelv nem egyszeri adminisztratív teher, hanem a fenntartható gazdaság felé való átmenet egyik kulcseleme, és a felkészült vállalkozások hosszú távon profitálnak belőle.
Kulcs-megállapítások
- 01
A 2024/825 uniós irányelv 2026. szeptember 27-től alkalmazandó a KKV-kra, és a magyar jogrendbe a 2008. évi XLVII. törvény módosításával ültetik át, elsődleges hatóságként a GVH-t kijelölve.
- 02
Az irányelv I. melléklete 27 tiltott általános környezetvédelmi állítást sorol fel, köztük a „klímasemleges", „környezetbarát", „100%-ban zöld" és „CO2-semleges" kifejezéseket, amelyek 2026. szeptember 27. után csak független tanúsítvánnyal és LCA-val használhatók.
- 03
A bizonyítási teher a vállalkozásé: az állítást életciklus-elemzéssel (LCA) és független harmadik fél által hitelesített tanúsítvánnyal kell alátámasztani, és a tanúsítványt a fogyasztó számára hozzáférhetővé kell tenni.
- 04
A megengedett állítások konkrétak és számszerűsítettek: „a termék 30%-kal kevesebb áramot fogyaszt, mint az előző modell" – ezeket az LCA és a tanúsítvány alapján kell megfogalmazni, és a tanúsítványra hivatkozni kell.
- 05
A GVH bírsága az éves árbevétel 0,5–5%-a lehet, és a MEKH a tanúsítvány visszavonásával is sújthatja a vállalkozást energetikai termékek esetén, emellett a fogyasztó magánjogi igényt is támaszthat.
- 06
A magyar vállalkozásoknak 2026 tavaszán kell megrendelniük az LCA-t és a tanúsítványt, hogy a tanúsítói kapacitás szűkössége miatti torlódás elkerülhető legyen, és a reklámanyagok 2026. szeptember 27-ig frissülhessenek.
Gyakori kérdések
Mikor alkalmazandó a Green Claims irányelv a magyar KKV-kra?
Az (EU) 2024/825 irányelv 2026. szeptember 27-től alkalmazandó a nem nagyvállalatokra (KKV-kra). A nagyvállalatokra 2026. március 27-től alkalmazandó. A KKV-definíció a 2003/361/EK ajánlás szerint: 250 főnél kevesebb alkalmazott, 50 millió EUR árbevétel vagy 43 millió EUR mérlegfőösszeg alatt. A magyar energetikai szektorban a kisebb napelemes KKV-k és a kisebb energiaszolgáltatók a KKV-kategóriába esnek, és számukra a 2026. szeptember 27-i határidő az irányadó. Átmeneti türelmi idő nincs, de a GVH 2026-ban várhatóan először a kirívó esetekben lép fel.
Melyek a tiltott általános zöld állítások?
Az irányelv I. melléklete 27 tiltott állítást sorol fel, köztük a „klímasemleges", „CO2-semleges", „100%-ban zöld", „környezetbarát", „ökológiai", „természetes", „100%-ban újrahasznosított", „100%-ban újrahasznosítható", „biológiailag lebomló", „energiahatékony" (ha nem számszerűsített), „klíma-pozitív" és „negatív kibocsátású" kifejezéseket. Ezeket az állításokat a vállalkozás kizárólag akkor használhatja, ha a termék kiemelkedő környezeti teljesítménye független harmadik fél által hitelesített, és az állítás számszerűsített.
Milyen tanúsítványt fogad el a hatóság?
Az EU Öko-címke (Ecolabel), az ISO 14024 szerinti I. típusú tanúsítvány, valamint az EN ISO 14040/14044 szerinti LCA független tanúsítványa megfelel a Green Claims irányelvnek. A II. típusú (önminősítés) és a III. típusú EPD tanúsítványok csak korlátozottan felelnek meg, kizárólag független harmadik fél hitelesítésével. A tanúsítónak a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) által akkreditáltnak kell lennie. Az ISO 14001 (környezetirányítási rendszer) önmagában nem elegendő, mert az vállalati szintű, nem termékszintű tanúsítvány.
Mi a különbség a kompenzáció és a tényleges kibocsátás-csökkentés között?
Az irányelv a „mitigation hierarchy" elvet követi: először a saját kibocsátást kell csökkenteni, és csak a fennmaradó, technológiailag elkerülhetetlen kibocsátást lehet kompenzálni (offset). A „klímasemleges" állítás nem tehető meg kizárólag kompenzációval: a vállalkozásnak bizonyítania kell, hogy a saját kibocsátása a lehető legalacsonyabb, és csak a fennmaradó részt kompenzálja. A kompenzációs projektet (pl. erdőtelepítés) független harmadik félnek kell hitelesítenie.
Mennyi a GVH bírság mértéke zöld állítások megszegése esetén?
A GVH bírsága a jelenlegi szabályok szerint az éves árbevétel 0,5–5%-áig terjedhet, és a 2026-os átültetést követően ez a keret alkalmazandó a Green Claims irányelv megsértésére is. A GVH 2024-es 74/2024-es zöldreklám-ajánlása jelezte, hogy a hatóság szigorúan fellép, és a 2024-2025-ös eljárásokban a középvállalkozásoknál 5-50 millió forint közötti bírságokat szabtak ki. A nagyvállalatoknál a bírság akár több százmillió forintra is rúghat. A bírság mellett a GVH a reklám visszavonását, a weboldal frissítését és a fogyasztók tájékoztatását is elrendelheti.
Hogyan készülhet fel egy magyar KKV a 2026-os határidőre?
A KKV-nak öt lépést kell tennie: (1) a termékportfólió átvilágítása 2026. januárjában, (2) a kockázatelemzés és a döntés (állítás eltávolítása vagy tanúsítvány megrendelése) 2026. februárjában, (3) a tanúsító kiválasztása és az LCA megrendelése 2026. márciusában, (4) a reklámanyagok frissítése 2026. júniusáig, (5) a belső szabályzat kialakítása és a képzés 2026. júliusáig. Az LCA és a tanúsítás 6-12 hetet vesz igénybe, és a tanúsítói kapacitás szűkös lesz, ezért a felkészülést nem szabad a nyár végére hagyni.
Források és hivatkozási alap
- (EU) 2024/825 irányelv – a fogyasztók zöld átállásban való felhatalmazásáról szóló irányelv (Green Claims) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32024L0825
- 2008. évi XLVII. törvény – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló magyar törvény https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32008L0048
- GVH 74/2024 zöldreklám-ajánlás – a Gazdasági Versenyhivatal 2024-es zöldreklám-ajánlása https://www.gvh.hu/pfile/file?path=/jogi_hatter/szakmai_ajanlasok/zoldreklama-ajanlas-74_2024
- MEKH 122/2023 rendelet – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kötelező energetikai auditokról szóló rendelete https://mekh.hu/jogszabalyok
- EU Öko-címke (66/2010 rendelet) – az EU ökocímke-rendszer https://environment.ec.europa.eu/topics/circular-economy/eu-ecolabel_en
- EN ISO 14040:2006 – az életciklus-elemzés (LCA) nemzetközi szabványa https://www.iso.org/standard/37456.html
- Eurobarométer 2024 – a magyar fogyasztók környezetvédelmi attitűdje https://europa.eu/eurobarometer
Kapcsolódó cikkek a Tudástárban
Több projekt szakmai vezetője. Az AZAR Menedzsment Consultingnál a szakértői és fejlesztői csapatért, valamint a projektmenedzsment-szolgáltatásokért felel: stratégiai tanácsadás, döntés-előkészítés, pályázatírás és pályázati előminősítés, folyamatirányítás, optimalizálás, ellenőrzés, érdekképviselet. Hozzá tartozik a teljes mesterségesintelligencia-kínálat is: AI-stratégia és AI-szoftverfejlesztés, az AZAR Digitális Kapacitás™ program, a digitális munkatársak, az AzarX Pro pályázati platform, valamint a marketingstratégia és a kampánytervezés.