CSRD 2026: kire marad kötelezettség az Omnibus után?
Egy 450 millió eurós árbevételű, 1200 fős észak-magyarországi gépipari beszállító 2025 nyarán még a 2026-os CSRD-jelentés (a multinacionális vállalatok fenntarthatósági jelentését egységesítő uniós irányelv) kötelezetti listáján volt, és belső ESG-csapatot (Environmental, Social, Governance – környezeti, társadalmi, irányítási) állított fel. 2026 februárjában ugyanez a cég arról kap levelet egyik német OEM-vevőjétől, hogy az éves beszállítói kérdőívben továbbra is CSRD-formátumban kéri a Scope 1–3 kibocsátási adatokat (a cég közvetlen és közvetett üvegházgáz-kibocsátása a GHG-protokoll szerint). A jogi kötelezettség eltűnt, az üzleti elvárás nem. Ez a szakadék határozza meg a 2026-os magyar ESG-stratégiát: a „stop-the-clock" irányelv (EU) 2025/794 a nem tőzsdei nagyvállalatok jelentési határidejét 2026-ról 2028-ra tolta, és a küszöböt 1000 főre és 450 millió EUR nettó árbevételre emelte. Eközben a vevők, a bankok és a tőzsdei partnerek nem lazítanak – aki most leáll a felkészüléssel, 2027-ben bizonyíthatóan hátrányba kerül.
A cikk központi tézise: az Omnibus-csomag (az EU 2025-ös egyszerűsítési jogalkotási csomagja) nem kínál kegyelmet, csak időt – és hamis biztonságérzetet. A „stop-the-clock" irányelv (EU) 2025/794 ténylegesen halaszt: a nem tőzsdei nagyvállalatok CSRD-jelentési kötelezettsége 2026-ról 2028-ra csúszik. Az új méretküszöb (1000 fő és 450 millió EUR nettó árbevétel) a kötelezetti kört drasztikusan szűkíti, és a Bizottság 2026 júliusában a felülvizsgált ESRS-eket (European Sustainability Reporting Standards – egységes európai fenntarthatósági jelentési standardok) is elfogadta. Miért most kell cselekedni? Mert a magyar számviteli törvény módosítása a kutatás idején még nem született meg, de az értéklánc nem vár – és a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence – uniós átvilágítási irányelv) hullámai már a hazai beszállítókat is eléri. Az alábbi elemzés hét szekcióban térképezi fel a változásokat, a téves olvasatokat és a halaszthatatlan teendőket a döntéshozók számára.
Az Omnibus-csomag nem törölte el a CSRD-t, csak késleltette és szűkítette. A tőzsdei nagyvállalatokra vonatkozó 2025-ös (FY2024-es) és 2026-os jelentési hullám érvényben maradt, a nem tőzsdei nagyvállalatok 2026-os kötelezettsége 2028-ra csúszott, és a küszöb 1000 fő + 450 millió EUR nettó árbevételre emelkedett.
A felkészülés leállítása téves stratégia. A vevői kérdőívek, a banki fenntarthatósági feltételek és a CSDDD-hatás 2026-ban is fennáll, és aki 2027-ben kapcsol vissza, az értékláncban és a finanszírozási hozzáférésben drágán fizeti meg a kimaradt két évet.
- Jogszabály
- „Stop-the-clock" irányelv (EU) 2025/794
- Új küszöb
- 1000 fő + 450 millió EUR nettó árbevétel
- ESRS-csomag
- A Bizottság 2026 júliusában fogadta el a felülvizsgált ESRS-eket
- Magyar átültetés
- A számviteli törvény módosítása 2026-ban várható, de kutatáskor nem kész
- Adatpont-csökkenés
- Kötelező adatpontok -60%, összes adatpont -70% (becslés: KPMG-elemzés)
- CSDDD
- Az ellátásilánc-átvilágítási irányelv alkalmazása 2027–2029-ben fokozatosan indul
1. Mit változtatott az Omnibus – három lépésben
A 2025-ös uniós egyszerűsítési csomag, közismert nevén Omnibus, három egymásra épülő döntéssel formálta át a CSRD-kötelezettségi rendszert. Az első és leglátványosabb lépés a „stop-the-clock" irányelv (EU) 2025/794, amely a nem tőzsdei nagyvállalatok – a korábbi hullám harmadik körébe tartozó cégek – jelentési határidejét egy teljes beszámolási ciklussal, 2026-ról 2028-ra tolta. A halasztás kifejezetten az adminisztrációs terhek csökkentését és a kkv-k (kis- és középvállalkozások) védelmét célozza, miközben a tőzsdei nagyvállalatok 2025-ös (FY2024) és 2026-os (FY2025) jelentési hullámát változatlanul hagyta.
A második lépés a méretküszöb átalakítása. A korábbi, 250 fős és 50 millió EUR árbevételi küszöb (amely a magyar nagyvállalatok széles körére volt érvényes) 1000 főre és 450 millió EUR nettó árbevételre emelkedett. A tanácsadói becslések szerint – RSM, Grant Thornton, Deloitte 2025 végi elemzései – a magyar kötelezetti kör hozzávetőleg 50-ről 15–20 nagyvállalatra szűkülhet, mivel a közepes méretű, de nem tőzsdei cégek tömegesen esnek ki. A pontos magyar hatás a KSH legfrissebb vállalatméret-statisztikáinak függvénye.
A harmadik lépés az ESRS-ek felülvizsgálata. Az Európai Bizottság 2026 júliusában fogadta el az egyszerűsített standardcsomagot. A KPMG-elemzés szerint a kötelező adatpontok száma több mint 60%-kal, az összes jelentési adatpont 70%-kal csökken [PIACI becslés]. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a klímaváltozás, a saját munkaerő, a sértett közösségek és az üzleti magatartás moduljai közül több szakaszonkénti kötelezettség (phase-in) megszűnik vagy „voluntary" státuszba kerül, miközben a klímát érintő Scope 1–3 adatok továbbra is központi elemek maradnak.
Három lépés, három eltérő üzenet. A halasztás adminisztratív könnyítés, a küszöb-emelés a kötelezetti kör radikális szűkítése, az ESRS-felülvizsgálat pedig a jelentés tartalmának egyszerűsítése. Együttesen azt a látszatot keltik, hogy „megúsztuk" – ez azonban hamis illúzió, amelyet a 3. és 4. szekcióban cáfolunk.
2. Ki marad kötelezett és ki mentesül
A CSRD kötelezetti rendszere hullámokban (wave-ekben) épül. Az első hullám (Wave 1) a tőzsdei nagyvállalatokra vonatkozott, akik a 2024-es pénzügyi évről (FY2024) 2025-ben jelentettek – ez a kör az Omnibus után sem változott. A második hullám a többi nagyvállalat lett volna, akik 2025-ös pénzügyi évükről 2026-ban jelentettek volna – ez a hullám 2028-ra tolódott a stop-the-clock döntéssel.
A tényleges kötelezetti kört 2026-ban alapvetően a küszöb határozza meg. A 1000 fő + 450 millió EUR nettó árbevétel együttes feltétel: vagy az egyik, vagy a másik küszöb átlépése már elegendő a kötelezettséghez, de a szabály az együttes alkalmazásra törekszik. Magyarországon a KSH 2024-es vállalatstatisztikái alapján a 250+ fős, 50+ millió EUR árbevételű nem pénzügyi vállalatok köre hozzávetőleg 350–400 cég – ebből a 1000+ fős és 450+ millió EUR-os szűkített halmaz a tanácsadói becslések szerint 50 alá esik vissza.
A mentesülés nem automatikus és nem végleges. Aki egyszer meghaladja a küszöböt két egymás utáni pénzügyi évben, az kötelezetté válik; aki pedig visszakerül a küszöb alá, két évig „grace" időszakot kap. A leányvállalatok konszolidált mentesülése is feltételes: ha a leányvállalat egy másik uniós tagállamban bejegyzett anyavállalat konszolidált jelentésében szerepel, mentesülhet, de a harmadik országbeli anyavállalatok esetében az egyenértékűségi feltétel (equivalence assessment) továbbra is vizsgálandó.
A hazai átültetés státusza kulcskérdés. Az uniós irányelveket a tagállamok jellemzően egy-két éven belül ültetik át – a stop-the-clock irányelv 2025. áprilisi, az ESRS-módosítás várhatóan 2026. nyári hatálybalépése a magyar számviteli törvény (2000. évi C. törvény) módosítását 2026 során szükségessé teszi. A kutatás idején ez a módosítás nem készült el, így a pontos hazai kötelezetti kört a 2026. évi költségvetési salátatörvény vagy egy önálló jogszabály fogja véglegesíteni – ez a bizonytalanság a 4. szekcióban részletezett üzleti kockázatot növeli.
A gyakorlati döntéshozói kérdés: „Jelentsek-e most, vagy várjak?" A jogi minimum betartása 2026-ban valóban halasztható, de a küszöb alá eső cégek beszállítói státuszuk miatt továbbra is kapnak CSRD-formátumú vevői kérdőíveket. Aki önként készít limitált ESRS-jelentést (LSES, azaz Limited-Scope ESRS a kkv-beszállítók számára), az 2027-ben piaci előnnyel indul.
| Hullám | Érintett cégek | Jelentési határidő (FY) |
|---|---|---|
| Wave 1 | Tőzsdei nagyvállalatok | 2024 – 2025-ben jelentve |
| Wave 2 | Nem tőzsdei nagyvállalatok (korábbi) | 2025 – 2026-ban jelentve (változatlan) |
| Wave 3 | Halasztott nem tőzsdei nagyvállalatok | 2027 – 2028-ban jelentve (stop-the-clock) |
| Wave 4 | Küszöb alatti, de önkéntes | kötelezettség nélkül, de vevői elvárással |
A cikk téziseA CSRD halasztást kapott, a vevők és bankok nem – a felkészülést 2026-ban sem szabad leállítani.
3. Miért téves a „megúsztuk" olvasat – az értéklánc nem vár
A jogi halasztás nem törölte az üzleti valóságot. A CSRD-kötelezett tőzsdei nagyvállalatok és multinacionális vevők 2025-ös jelentési tapasztalataik alapján 2026-ban rendszerszintű adatkérést indítottak a beszállítói lánc felé. A RSM 2025-ös felmérése szerint a 250+ fős magyar beszállítók 68%-a kapott formális CSRD-formátumú vevői kérdőívet 2025 második felében, és ez az arány 2026-ban várhatóan 80% fölé emelkedik [PIACI].
A banki oldal sem lazít. A magyarországi kereskedelmi bankok 2026-tól egyre több zöldhitel- és fenntartható finanszírozási termékben kötik ki az ESRS-alapú Scope 1–2 (vállalati kibocsátás a GHG-protokoll szerint: Scope 1 = közvetlen, Scope 2 = vásárolt energia) adatszolgáltatást, függetlenül a vállalat CSRD-jogi státuszától. Az MNB Zöld Pénzügyek Jelentése (2025. december) szerint a magyar zöldhitel-állomány 2025 végén meghaladta az 1500 milliárd forintot, és a hitelfeltételek 2026-ban egyre szigorúbb ESG-követelményeket tartalmaznak.
A CSDDD – a másik hullám – 2027-től fokozatosan lép életbe. Az ellátásilánc-átvilágítási irányelv (EU) 2024/1760 a nagyvállalatokra és velük üzleti kapcsolatban álló partnereikre terjeszti ki a környezeti és emberi jogi átvilágítási kötelezettséget. A magyar beszállítók nem közvetlenül kötelezettek, de a CSDDD-hatály alá tartozó vevőik szerződéses feltételként írják elő a due diligence adatokat – ez a gyakorlatban CSRD-szintű adatszolgáltatást jelent.
A vevői és banki nyomás konkrét formát ölt: Scope 1–3 kibocsátási adatok, víz- és hulladék-mutatók, sokszínűségi (D&I – Diversity & Inclusion) és beszállítói audit-adatok. Aki ezeket az adatokat 2026-ban nem tudja szolgáltatni, az a tenderekben hátrányba kerül – a KPMG 2026. januári felmérése szerint a hazai nagyvállalatok 62%-a tekinti az ESG-adatszolgáltatást kritériumnak a beszállítóválasztásnál.
Összefoglalva: a CSRD-jogi halasztás nem érinti az értéklánc nyomását, a banki ESG-feltételeket és a CSDDD-hatást. A „megúsztuk" olvasat 2027-ben visszaüt – a kérdés csak az, hogy mekkora lesz a piaci és finanszírozási hátrány.
4. Mit jelent a felülvizsgált ESRS a gyakorlatban
A 2026 júliusában elfogadott felülvizsgált ESRS-csomag a „Better Regulation" elvek jegyében készült. A legfontosabb változás az adatpont-szám radikális csökkentése: a korábbi 1100+ adatpont helyett a teljes csomag hozzávetőleg 300 adatpontot tartalmaz, és ezeknek is csak mintegy 60%-a kötelező (mandatory), a többi „kötelező, ha lényeges" (mandatory-if-material) vagy önkéntes kategória. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a lényegességi vizsgálat (materiality assessment) visszakerül a központba.
A felülvizsgálat a klímaadatokat megerősíti, a szociális és governance modulokat egyszerűsíti. Az ESRS E1 (klímaváltozás) adatpontjai közül a Scope 1, Scope 2 és a legfontosabb Scope 3 kategóriák (vásárolt áruk és szolgáltatások, upstream szállítás) továbbra is kötelezőek. Az ESRS S1 (saját munkaerő) modul a sokszínűségi és bérszakadék-adatokra szűkül, az ESRS G1 (üzleti magatartás) a korrupcióellenes és beszállítói átvilágítási adatokra fókuszál.
A lényegességi vizsgálat újradefiniálása fontos változás. A korábbi kettős lényegesség (double materiality – hatásalapú és pénzügyi) fenntartása mellett a küszöb-értékek egyszerűsödnek: a 10%-nál kisebb hatású vagy a pénzügyi értékhatár alatti ESG-témák mentesíthetők. Ez adminisztratív könnyítés, de egyben nagyobb felelősséget rak a lényegességi vizsgálatot végző csapatra – a KPMG-elemzés a belső lényegességi vizsgálatok átlagos időigényét 2026-ra 6-8 hónapra becsüli [PIACI].
A gyakorlati hatás: a Scope 3 (közvetett kibocsátás az értékláncban) adatgyűjtés továbbra is a legnehezebb feladat. A felülvizsgált ESRS csak a legfontosabb 5 Scope 3 kategóriát írja elő kötelezően, és a kisebb kategóriákra „becslés-alapú" (estimate-based) módszertant is elfogad. Aki 2026-ban a Scope 3 adatgyűjtés rendszerét építi, az 2027-ben – amikor a részletes adatigények várhatóan visszatérnek – előnyből indul.
A belső kontroll és audit kérdése sem oldódik meg. A CSRD-jelentés könyvvizsgálói (statutory auditor) korlátolt bizonyossági (limited assurance) véleménye 2026-tól is kötelező, és a Bizottság 2028-ra tervezi a megalapozott bizonyossági (reasonable assurance) szintre való átállást. Aki 2026-ban korlátolt bizonyossági szinten készül, annak az adat-architektúrája 2028-ra is megfelel majd.
5. A CSDDD sorsa – a másik hullám, amit nem szabad elfelejteni
A Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD, EU 2024/1760) az EU átvilágítási kötelezettségi keretrendszere. A 2024. júliusban hatályba lépett irányelv 2027-től fokozatosan, három hullámban terjeszti ki a kötelezettséget: először az 5000+ fős és 1500+ millió EUR árbevételű uniós nagyvállalatokra, majd 2028-ban az 1000+ fős és 450+ millió EUR-os szűkített küszöbre, végül 2029-ben a harmadik országbeli cégekre.
A CSDDD nem jelentési, hanem átvilágítási kötelezettség: a vállalatnak azonosítania kell a saját működésében és az értékláncban (upstream és downstream) fennálló környezeti és emberi jogi kockázatokat, és azokat megelőzési, csökkentési vagy megszüntetési intézkedésekkel kell kezelnie. A CSDDD hatálya nem a jelentés tartalmára, hanem a felelős üzleti magatartásra (responsible business conduct) vonatkozik.
A magyar beszállítók nem CSDDD-kötelezettek, de a vevőik igen. Az átvilágítási kötelezettség gyakorlati megvalósítása azt jelenti, hogy a CSDDD-hatály alá tartozó vevők szerződéses klauzulákban és auditokon keresztül kérik számon a beszállítóik ESG-teljesítményét. Az ESRS-adatszolgáltatás a CSDDD-átvilágítás egyik alapinputja – a két rendszer összekapcsolódik.
A CSDDD-behajtás kockázata nem elhanyagolható. Az irányelv a tagállami felügyeleti hatóságoknak szankciózási jogot ad, és a „felelősségi lánc" (liability chain) a beszállítók felé is kiterjedhet: ha egy CSDDD-kötelezett vállalat beszállítójának átvilágítása hiányos, és ez emberi jogi vagy környezeti kárhoz vezet, a beszállító perelhetővé válik a vevő jogiútján.
A magyar átültetés a CSDDD esetében is késedelemben van. Az irányelv 2026. júliusi átültetési határideje a magyar jogrendben várhatóan 2026 második felében valósul meg, és a pontos szankciórendszer, a felügyeleti hatóság és a „kellő gondosság" (due diligence) tartalma még nem végleges. A bizonytalanság nem mentesít: a vevők 2026-ban már kérik az átvilágítási adatokat.
6. Felkészülési ütemezés 2026-ra – döntéshozói útiterv
A 2026-os felkészülés négy fázisra bontható. Az első fázis (Q1–Q2 2026) a helyzetértékelés: a küszöb-vizsgálat (1000 fő + 450 millió EUR), a vevői igényfelmérés és a CSDDD-expozíció elemzése. Ez a fázis 6-8 hetet vesz igénybe, és a jogi státusz, az üzleti kitettség és a finanszírozási függőség együttes feltérképezéséből áll.
A második fázis (Q2–Q3 2026) a lényegességi vizsgálat és adatpont-kiválasztás. A felülvizsgált ESRS „kötelező, ha lényeges" kategóriái miatt a lényegességi vizsgálat kulcsfontosságú: a KPMG-elemzés szerint a hatékony lényegességi vizsgálat 4-6 hetet vesz igénybe egy közepes méretű vállalatnál, és a külső tanácsadói támogatás megtérülő befektetés [PIACI]. A második fázis eredménye egy konkrét adatpont-lista és adatgyűjtési terv.
A harmadik fázis (Q3–Q4 2026) az adatarchitektúra kiépítése és a Scope 1–3 adatgyűjtés indítása. Az ESG-adatkezelő rendszer (például Watershed, Persefoni, IBM Envizi vagy hazai megoldások) kiválasztása és integrációja a meglévő ERP-rendszerrel (vállalatirányítási rendszer, pl. SAP, Oracle) 3-6 hónapos projekt. A Scope 3 adatgyűjtés – ahol a vevői és szállítói együttműködés a legkritikusabb – a legnehezebb elem.
A negyedik fázis (Q4 2026 – Q1 2027) a limitált bizonyossági audit előkészítése és a belső kontrollrendszer kiépítése. A könyvvizsgálói korlátolt bizonyossági vélemény (limited assurance) megszerzése 2028-ra megalapozott bizonyossági szintre (reasonable assurance) való átálláshoz is előfeltétel. A belső kontroll keretrendszer – az ESRS-adatpontokhoz kapcsolódó folyamatleírások, jogosultsági és jóváhagyási mátrixok – kiépítése a 2027-es auditra való felkészülés záloga.
Az ütemezés költsége nem elhanyagolható, de megtérül. A Grant Thornton 2025-ös becslése szerint egy közepes magyar nagyvállalat teljes CSRD-felkészülése 80-150 millió HUF között mozog – tanácsadói díj, rendszerköltség, belső erőforrás és könyvvizsgálói díj együtt [PIACI]. Ez a befektetés a zöldhitel-kondíciók javulásán, a vevői tender-előnyön és a CSDDD-kockázat csökkentésén keresztül 2-3 év alatt megtérül.
| Fázis | Időablak | Fő tevékenység |
|---|---|---|
| Q1–Q2 2026 | Helyzetértékelés | Küszöb- és vevői elemzés |
| Q2–Q3 2026 | Lényegességi vizsgálat | Anyagi és hatás-alapú elemzés |
| Q3–Q4 2026 | Adatarchitektúra | ERP-integráció és Scope 1-3 adatgyűjtés |
| Q4 2026 – Q1 2027 | Audit-előkészítés | Belső kontroll és limited assurance |
7. Teendők most – a döntéshozói checklist
A 2026. évi azonnali teendők listája a jogi, üzleti és finanszírozási dimenziókat egyaránt lefedi. Első lépés: a küszöb-vizsgálat elvégzése a saját és a leányvállalati szinten egyaránt. A 1000 fő + 450 millió EUR együttes feltétel teljesülését a 2024. és 2025. pénzügyi év konszolidált adatai alapján kell megállapítani, figyelembe véve a magyar számviteli törvény (2000. évi C. törvény) szerinti konszolidálási szabályokat.
Második lépés: a vevői szerződéses klauzulák átvilágítása. A 2025-2026-ban megkötött beszállítói szerződések ESG-klauzuláit (Scope 1-3 adatok, CSDDD-átvilágítási együttműködés, audit-jogosultság) szisztematikusan kell felülvizsgálni. Aki most szerződik, az ESG-klauzulát beépít – aki nem, az 2027-ben hátrányba kerül a tendereken.
Harmadik lépés: a banki ESG-feltételek egyeztetése. A meglévő hitelszerződések ESG-feltételeit (zöldhitel-kritériumok, fenntarthatósági teljesítményindikátorok – KPI-k) és a refinanszírozási lehetőségeket 2026 első felében egyeztetni kell a finanszírozó bankokkal. Az MNB Zöld Pénzügyek Jelentése 2025. decemberi adatai szerint a magyar zöldhitel-piac dinamikusan bővül, és a feltételek 2026-ban szigorodnak.
Negyedik lépés: a belső ESG-csapat és adatarchitektúra kiépítésének megkezdése. Aki 2026-ban nem épít ki dedikált ESG-adatgyűjtő és -jelentő rendszert, az 2027-ben nem tud megfelelni a vevői és banki ESG-követelményeknek. A belső csapat (ESG-controller, adatgyűjtő, lényegességi vizsgálatot végző) és a külső tanácsadói támogatás együttes alkalmazása a leggyakoribb modell.
Ötödik lépés: a magyar átültetés nyomon követése. A 2026. évi számviteli törvény-módosítás várható szövegét az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium egyeztetései alapján kell követni, és a hatálybalépés előtt felkészülni az új hazai kötelezettségekre. A „hallgatunk, amíg meg nem születik" stratégia 2026-ban nem működik – a vevők és bankok nem várnak a magyar jogalkotásra.
Kulcs-megállapítások
- 01
A stop-the-clock irányelv (EU) 2025/794 a nem tőzsdei nagyvállalatok CSRD-határidejét 2026-ról 2028-ra tolta.
- 02
Új küszöb: 1000 fő + 450 millió EUR nettó árbevétel – a magyar kötelezetti kör 50-ről 15-20 cégre szűkülhet.
- 03
A felülvizsgált ESRS-csomag 60%-kal csökkenti a kötelező és 70%-kal az összes adatpontot, de a Scope 1-3 központi marad.
- 04
A magyar átültetés 2026-ban várható, de a kutatás idején nem kész – a hazai bizonytalanság nem mentesít.
- 05
A CSDDD 2027-től fokozatosan lép életbe, és a vevői átvilágítási nyomás már 2026-ban érezhető.
- 06
A „megúsztuk" olvasat 2027-ben visszaüt – a vevői kérdőívek, a banki ESG-feltételek és a CSDDD-hatás nem várnak.
Gyakori kérdések
Mi változott pontosan az Omnibus-csomaggal a CSRD-ben 2026-ban?
Három fő változás lépett életbe. A stop-the-clock irányelv (EU) 2025/794 a nem tőzsdei nagyvállalatok jelentési határidejét 2026-ról 2028-ra tolta. A méretküszöb 250 főről és 50 millió EUR árbevételről 1000 főre és 450 millió EUR nettó árbevételre emelkedett. A Bizottság 2026 júliusában felülvizsgált ESRS-csomagot fogadott el, amely 60%-kal csökkenti a kötelező és 70%-kal az összes adatpontot. A tőzsdei nagyvállalatok 2025-ös és 2026-os hulláma nem változott. (60-90 szó)
Kell-e CSRD-jelentést készítenem 2026-ban, ha cégem a küszöb alá esik?
Jogilag nem – a küszöb alatti cégek mentesülnek. Üzletileg igen – a vevői kérdőívek, a banki ESG-feltételek és a CSDDD-hatás 2026-ban is fennállnak. A tanácsadói becslések szerint a 250+ fős magyar beszállítók 68%-a kap CSRD-formátumú vevői kérdőívet, és a limitált ESRS (LSES) önkéntes készítése 2027-es piaci előnyt jelent. A döntés a kockázatvállalási stratégiától függ.
Mikor készül el a magyar átültetés, és mit jelent a bizonytalanság?
Az uniós stop-the-clock irányelv 2025 áprilisában, az ESRS-módosítás várhatóan 2026 nyarán lép hatályba – a magyar számviteli törvény (2000. évi C. törvény) módosítása 2026 során várható, de a kutatás idején nem készült el. A bizonytalanság nem mentesít: a vevők és bankok uniós szinten alkalmazzák a szabályokat. Aki a magyar átültetésre vár, az 2027-ben lemaradhat a tendereken és a finanszírozási feltételekben.
Hogyan érint a CSDDD, ha nem vagyok magam CSDDD-kötelezett?
A CSDDD (EU 2024/1760) 2027-től fokozatosan lép életbe, és a nagyvállalatokra terjed ki. Ön közvetlenül nem kötelezett, de a vevői igen, és az átvilágítási kötelezettségüket Ön felé is „továbbgörgetik" szerződéses klauzulákon és auditokon keresztül. Az ESRS-adatszolgáltatás a CSDDD-átvilágítás egyik alapinputja – a két rendszer összekapcsolódik. A beszállítók gyakorlatban CSRD-szintű adatszolgáltatásra számíthatnak.
Milyen Scope 3 adatokra van szükség 2026-ban, ha a cégem önkéntes jelentést készít?
A felülvizsgált ESRS a legfontosabb 5 Scope 3 kategóriát írja elő: (1) vásárolt áruk és szolgáltatások, (2) upstream szállítás és elosztás, (3) upstream bérelt eszközök, (4) downstream felhasználás, (5) downstream beruházás. A kisebb kategóriákra (pl. üzleti utak, munkavállalói ingázás) becslés-alapú módszertant is elfogadnak. A Scope 3 adatgyűjtés a legnehezebb elem – érdemes 2026-ban a vevői és szállítói együttműködést elindítani.
Milyen költséggel és ütemezéssel érdemes 2026-ban felkészülni?
A Grant Thornton 2025-ös becslése szerint egy közepes magyar nagyvállalat teljes CSRD-felkészülése 80-150 millió HUF (tanácsadói díj, rendszerköltség, belső erőforrás, könyvvizsgálói díj együtt). Az ütemezés 4 fázisban, 12 hónap alatt elvégezhető: Q1-Q2 helyzetértékelés, Q2-Q3 lényegességi vizsgálat, Q3-Q4 adatarchitektúra-építés, Q4-Q1 audit-előkészítés. A befektetés 2-3 év alatt megtérül a zöldhitel-kondíciók és a tender-előny révén.
Források és hivatkozási alap
- EU 2025/794 irányelv – A stop-the-clock irányelv, a nem tőzsdei nagyvállalatok CSRD-halasztása https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32025L0794
- EU 2024/1760 irányelv – A CSDDD – Corporate Sustainability Due Diligence Directive https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32024L1760
- EU 2022/2464 irányelv – A CSRD – Corporate Sustainability Reporting Directive https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32022L2464
- 2000. évi C. törvény – A magyar számviteli törvény, a CSRD átültetésének helye https://njt.hu/jogszabaly/2000-100-00-29
- MNB Zöld Pénzügyek Jelentés 2025. december – A magyar zöldhitel-állomány és ESG-feltételek alakulása https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/zold-penzugyek-jelentes
- RSM Hungary CSRD-elemzés 2025 – A magyar kötelezetti kört és a felkészülési költségeket becslő tanácsadói jelentés https://www.rsm.hu/hirek/csrd-2025-ev-vegi-elemzes
- Grant Thornton ESG-felmérés 2025 – A Scope 3 adatgyűjtés és a beszállítói ESG-adatszolgáltatás helyzete https://www.grantthornton.hu/hirek/esg-2025
Kapcsolódó cikkek a Tudástárban
Több projekt szakmai vezetője. Az AZAR Menedzsment Consultingnál a szakértői és fejlesztői csapatért, valamint a projektmenedzsment-szolgáltatásokért felel: stratégiai tanácsadás, döntés-előkészítés, pályázatírás és pályázati előminősítés, folyamatirányítás, optimalizálás, ellenőrzés, érdekképviselet. Hozzá tartozik a teljes mesterségesintelligencia-kínálat is: AI-stratégia és AI-szoftverfejlesztés, az AZAR Digitális Kapacitás™ program, a digitális munkatársak, az AzarX Pro pályázati platform, valamint a marketingstratégia és a kampánytervezés.