Az AI Act 2027–2028-as csúszása: a magyar vállalatok kapott két évet

A 2025. novemberi Digital Omnibus megállapodás nem egyenlő mértékben módosítja az AI Act ütemezését. Két érintett kategória különül el, és a magyar döntéshozóknak pontosan kell látniuk, melyikbe esik a saját rendszerük. Az első kategória a szabályozott termékekbe (például orvostechnikai eszköz, játék, gépjármű) ágyazott magas kockázatú MI, amelynek alkalmazási határideje 2027. december 31-ére tolódik. A második, tágabb kategória — amelybe a tisztán szoftveres magyar fejlesztések túlnyomó többsége tartozik — 2028. augusztus 2-ig kap haladékot. A különbség nem technikai: a szabályozott termékek esetében a termékbiztonsági keretirányelvek (például az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet) saját megfelelőségi útja határozza meg az időzítést. A szoftveres rendszereknél viszont kizárólag az AI Act mér.

A harmadik kategória a már hatályban lévő réteg, és ez a legfontosabb a magyar piacon, mert ezt sokan félreértik. A tiltott gyakorlatok — például a társadalmi pontozás, a manipulatív célú érzelemfelismerés a munkahelyen és az oktatásban — 2025. február 2. óta tilosak. Az MI-műveltségi kötelezettség (a munkavállalók alapvető MI-ismereteinek biztosítása) szintén 2025 februárjától él, és a legtöbb magyar vállalat ezt máig nem teljesítette. Az általános célú MI (GPAI) szolgáltatókra vonatkozó átláthatósági és szerzői jogi kötelezettségek 2025. augusztus 2. óta kötelezők. Ez azt jelenti, hogy a magyar fejlesztő, aki GPAI-modellt hosztol vagy finomhangol, már most is az AI Act hatálya alatt áll, és a halasztás rá nézve irreleváns.

A negyedik, könnyen félreértelmezhető elem a „mentesség” kommunikációja. A Digital Omnibus szövege kifejezetten kimondja, hogy a halasztás kizárólag az alkalmazási határidőre vonatkozik, az anyagi jogi kötelezettségek továbbra is hatályosak. Más szóval: 2028. augusztus 2. után nem az AI Act új szabályai lépnek életbe, hanem a már most is létező, de halasztott kötelezettségek válnak végrehajthatóvá. Aki a halasztást mentességként kezeli, 2028-ban nem halasztásra, hanem mulasztásra fog hivatkozni, és a bírság (legfeljebb 35 millió EUR vagy az éves világpiaci árbevétel 7%-a) nem a halasztáshoz, hanem a mulasztáshoz kapcsolódik. Ez a csúszás jogi természete.

A magyar szakpolitikai diskurzus a csúszást gyakran „enyhítésként” vagy „a Bizottság engedményeként” tálalja. Ez a keretezés téves, és kifejezetten káros a magyar vállalatok felkészülése szempontjából. A Digital Omnibus célja ugyanis nem a szabályozás gyengítése, hanem a tagállami felügyeleti kapacitások (még nem minden tagállamban működik kijelölt hatóság) és a szabványosítási folyamat (CEN/CENELEC, vagyis az európai szabványügyi testületek munkája) összehangolása. A magyar vállalat számára az egyetlen racionális olvasat: a 2027–2028-as ablak nem lazít, hanem halaszt, és a kötelezettségek pontosan ugyanazok maradnak, mint 2024-es hatályba lépéskor.

A magyar MI-stratégia (2025–2030) három nemzeti pillért rögzít, és ezek egyike sem mond ellent az AI Act halasztásának, de egyik sem használja ki automatikusan a felkészülési ablakot. Az első pillér a kutatás-fejlesztés és az MI-infrastruktúra (szuperszámítógép-kapacitás, adatközpontok). A második a vállalati alkalmazás és a digitalizáció, ideértve a magyar kkv-k MI-bevezetését. A harmadik a szabályozási környezet és a készségfejlesztés. A stratégia 2025-ös indulásakor még az AI Act eredeti, 2026 augusztusi ütemezéséhez igazodott, ezért a 2027–2028-as halasztás frissítést igényel a magyar végrehajtási tervekben is. A magyar kormány 2025 végéig nem adott ki frissített ütemezést a nemzeti MI-stratégia végrehajtásához.

A magyar energiaágazat számára a kritikus infrastruktúra-pillér különösen fontos. A VET (a villamosenergia-törvény) és a MEKH-rendeletek (például a hálózati engedélyezési és a megfelelőségi eljárásokról szóló jogszabályok) együtt határozzák meg a MAVIR és az elosztóhálózati engedélyesek kötelezettségeit. Amennyiben ezek a szereplők MI-alapú döntéstámogató rendszert alkalmaznak a hálózatirányításban, a terheléselosztásban vagy a kereslet-előrejelzésben, a rendszer magas kockázatú, és 2028 augusztusáig kell megfelelnie az AI Actnak. A MEKH felügyeleti szerepe itt összeér az AI Act szerinti nemzeti hatósági koordinációval, és a magyar vállalatnak mindkét jogszabályi rétegnek egyszerre kell megfelelnie.

A magyar MI-stratégia második pillére, a vállalati alkalmazás és a digitalizáció, a felkészülési ablak legkonkrétabb terepe. Az Európai Bizottság digitális stratégiai portfóliója (digital-strategy.ec.europa.eu) szerint a magyar kkv-k az uniós átlag alatt digitalizáltak, és az MI-bevezetésben is a tagállami rangsor alsó harmadában helyezkednek el. Ez azt jelenti, hogy a 24 hónapos pluszidő nem luxus, hanem a magyar vállalatok számára a felzárkózás egyetlen esélye. Aki 2026-ban kezdi a felkészülést, 2028 augusztusára lesz kész; aki 2027-ben kezdi, 2028-ban bírságot kockáztat. A magyar MI-stratégia ezt a tempót nem kodifikálja, és ez a stratégia legnagyobb hiányossága.

A harmadik pillér, a szabályozási környezet és a készségfejlesztés, közvetlenül kapcsolódik a felkészülési ablak kérdéséhez. A magyar MI-stratégia 2025–2030-as dokumentuma kiemeli, hogy a magyar munkaerő MI-műveltsége (már az AI Act 2025 februárjától hatályos kötelezettsége) elmarad az uniós átlagtól. A Digital Omnibus halasztása ezt a kötelezettséget nem érinti, tehát a magyar vállalatnak a 24 hónapos ablakban nem csupán a magas kockázatú auditra kell készülnie, hanem egyidejűleg az MI-műveltségi képzési tervet is be kell vezetnie. A kettő együttes végrehajtása a reális felkészülés, nem pedig a magas kockázatú audit önálló, szűk értelmezése.

Az AZAR a 2027–2028-as felkészülési ablak három szakaszához illeszti szolgáltatásait. Az első szakasz (2026 első fele) az MI-megfelelőségi felmérés, amely a magyar vállalat rendszer-portfólióját az AI Act III. és IV. melléklete szerint osztályozza, és azonosítja a magas kockázatú, a korlátozott kockázatú és a tiltott kategóriába eső komponenseket. Ez a felmérés nem sablonos: a magyar vállalat iparágát, méretét és a rendszer jogi kontextusát egyaránt vizsgálja, és a kimenete egy konkrét rangsorolt beavatkozási lista. A felmérés átfutási ideje 4–6 hét, és a magyar energetikai, HR-tech és pénzügyi szektorban egyaránt alkalmazható.

A második szakasz a kockázati besorolás pontosítása és a belső szabályozási keret kiépítése. Az AZAR ebben a szakaszban támogatja a kockázatkezelési rendszer, az adatirányítási szabályzat, az emberi felügyeleti eljárásrend és az átláthatósági tájékoztatók elkészítését. Ezek a dokumentumok az ISO/IEC 42001 szabvány és a CEN/CENELEC tervezetek alapján készülnek, és a magyar kijelölt hatóság várható audit-elvárásaihoz igazodnak. A magyar energiaipari partnereknél a MEKH-felügyeleti logikával való összeillesztés is része a szolgáltatásnak, ami a kritikus infrastruktúra-pillérnél elengedhetetlen.

A harmadik szakasz a pályázati forrásszerzés és a digitalizációs pályázatok benyújtása. A magyar MI-stratégia és az EU Digitális Európa program (a digital-strategy.ec.europa.eu által koordinált finanszírozási keret) egyaránt kínál vissza nem térítendő forrásokat a magyar kkv-knak az MI-bevezetésre és a megfelelőségi felkészítésre. Az AZAR a hazai pályázati rendszerben (GINOP, DIMOP, illetve a 2025 utáni Operatív Programok) és az uniós közvetlen pályázatokban egyaránt segít. A magyar kkv-k jellemzően 40–60%-os intenzitású (a pályázat által fedezett költséghányad) vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, és a felkészülési ablak utolsó 12 hónapjában ezek a források döntik el, hogy a megfelelőségi beruházás finanszírozható-e külső forrásból.

Az AZAR négy szolgáltatáscsomagja (MI-megfelelőségi felmérés, kockázati besorolás, MI-fejlesztési tanácsadás, digitalizációs pályázati tanácsadás) a 24 hónapos ablakban egymásra épül, és nem helyettesíti egymást. A magyar vállalatvezetőnek a döntése nem az, hogy „használja-e” az AZAR-t, hanem az, hogy a 2026 elején induló felkészülést házon belül vagy külső támogatással végzi-e. A magyar energetikai és pénzügyi szektorban az eddigi tapasztalatok szerint a házon belüli felkészülés 2028 augusztusára jellemzően nem elégséges, és a külső támogatás nem luxus, hanem a határidő betartásának reális útja.

A 24 hónapos felkészülési ablak nem egyenletes, és a magyar vállalatvezető számára a 2026 első negyedéve a kritikus. Aki 2026 márciusáig nem indítja el az MI-rendszer-portfólió leltárt és a kockázati besorolást, az a 2028 augusztusi határidő előtti 12 hónapban jellemzően már nem tudja befejezni az adatirányítási és emberi felügyeleti rendszerek bevezetését. Ez a magyar energetikai és pénzügyi szektorban 2024–2025-ös projekt-tapasztalatok alapján becsült átfutási idő. Aki 2026-ban lép, 2028-ra kész; aki 2027-ben lép, 2028-ban bírságra számíthat. Ez a tempó a magyar MI-stratégia eddigi végrehajtási ütemezéséből nem olvasható ki, de a matematikája egyszerű.

A magyar vállalatvezetőnek öt konkrét lépést kell megtennie 2026 első félévében. Az első a rendszerleltár: minden MI-alapú komponenst azonosítani kell a HR-ben, a pénzügyekben, az ügyfélkapcsolat-kezelésben, a termelésben és a kritikus infrastruktúra-üzemeltetésben. A második a kockázati besorolás: minden komponenst az AI Act III. és IV. melléklete szerint kell osztályozni. A harmadik a felelősségi térkép: a saját és a szállítói felelősséget írásban kell rögzíteni, hogy a 2027–2028-as határidő közeledtével ne legyen vita. A negyedik az MI-műveltségi képzési terv beindítása (ez 2025 februárjától hatályos, és a legtöbb magyar vállalatnál máig nem teljesített). Az ötödik a kijelölt magyar hatósággal való kapcsolatfelvétel és a bejelentési eljárásrend előzetes egyeztetése.

A magyar energetikai szektorban a MEKH és a MAVIR számára a felkészülési ablak további speciális feladatot jelent. A villamosenergia-törvény (VET) és a kapcsolódó MEKH-rendeletek alapján a hálózati engedélyeseknek 2028 augusztusáig kell az AI Act szerinti megfelelőséget is igazolniuk, amennyiben MI-alapú döntéstámogató rendszereket alkalmaznak. Az ENTSO-E koordinációs keretrendszere (az európai villamosenergia-rendszerüzemeltetők szövetségének együttműködési mechanizmusa) és a magyar hálózatüzemeltetési gyakorlat összeillesztése a felkészülés egyik legkonkrétabb terepe. A MAVIR által üzemeltetett rendszerek MI-komponenseit 2026-ban kell azonosítani, 2027-ben kell megfelelőségi pályára állítani, 2028-ban kell bejelenteni.

A magyar döntéshozói szintű olvasat nemzetgazdasági. A magyar MI-stratégia (2025–2030) célul tűzi ki, hogy a magyar MI-iparág (a magyar MI-fejlesztő és -alkalmazó vállalatok összessége) az uniós rangsorban az alsó harmadból a középmezőnybe kerüljön. Ez a cél a 2027–2028-as halasztás nélkül nem lenne reális, de a halasztás önmagában nem elégséges: a magyar vállalatok felkészülése a befektetés és a szakértelem oldaláról is forrást igényel. A magyar kormányzati pályázati rendszer (GINOP, DIMOP és a jövőbeli Operatív Programok) 40–60%-os intenzitású támogatást kínál, de a források korlátosak, és a 2027-ben induló pályázati ciklusban a keretek gyorsan kimerülnek. Aki 2026-ban készíti elő a pályázatot, a keretből részesül; aki 2027-ben, jellemzően lemarad.