MFF 2028–2034: egyetlen nemzeti terv váltja a pályázati rendszert
Egy 47 éves uniós pályázási hagyomány omlik össze 2028. január 1-jével. A magyar önkormányzatok, KKV-k és kutatóintézetek 2021–2027 között több tucat operatív programhoz (azaz tematikus, hétéves uniós pályázati kerethez) nyújthattak be kérelmet a palyazat.gov.hu portálon, a Széchenyi Terv Plusz pályázati felhívásaira reagálva. A Bizottság 2025. július 16-án letett javaslata ezt a rendszert 27 nemzeti és regionális partnerségi tervbe (NRPP) tömöríti, így a magyar pályázó a következő ciklusban egyetlen, kohéziós és agrárforrásokat egyaránt integráló terv prioritásaihoz igazítja majd projektjét. A változás nem egyszerűen adminisztratív: a lehívás a jövőben mérföldkövekhez kötött, teljesítmény- és reformalapú logikával működik, hasonlóan a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköznél (RRF) már megszokott modellhez.
A tét nem kisebb, mint a magyar pályázati ökoszisztéma 2028 utáni működési rendje. A 2000 milliárd eurós nagyságrendű hétéves keret (a Bizottság IP/25/1847 közleménye alapján, a GNI, az uniós bruttó nemzeti jövedelem, kb. 1,26%-a) intézményeit és projektcsatornáit 2026-ban és 2027-ben kell felépíteni, mert a tervezési kör pályázói oldala ekkor dől el. Aki most nem készít portfóliót (azaz előre rangsorolt, ütemezett projektlistát), nem jelöli meg a nemzeti terv prioritásait, és nem épít ki partnerségeket, az 2028-ban „Nem releváns projekt" minősítéssel zárhatja a ciklust. Ez a cikk azt mutatja be, hogyan kerülhet a magyar pályázó a tervezés nyertes oldalára a Helyreállítási Eszköznél (RRF) szigorúbb, de kiszámíthatóbb feltételek között.
A javaslat 27 nemzeti és regionális partnerségi tervbe (NRPP) vonná össze a jelenlegi több mint 500 uniós eszközt, és ezeken belül egységes, teljesítményalapú lehívási logikát írna elő. Magyar pályázóként ez azt jelenti, hogy 2028-tól kevesebb, de nagyobb, mérföldkövekhez kötött felhívásra kell számítani, és a projektötletet a nemzeti terv prioritásaihoz kell igazítani, nem fordítva.
A felkészülés már 2026-ban elindul: portfólióépítés, korai partnerségek és a nemzeti terv tervezetébe való bekapcsolódás a kulcslépések. Aki 2027 második félévéig nem kerül be a hazai egyeztetési folyamatba, az 2028-ban hátrányból indul a lehívásnál.
- Jogszabály-azonosító
- EC IP/25/1847 — 2025.07.16.
- Keretösszeg nagyságrendje
- kb. 2000 milliárd EUR (a GNI 1,26%-a) a javaslat szerint
- Tanácsi álláspont
- consilium.europa.eu — 2026.06.16.
- NRPP cél
- 27 nemzeti és regionális partnerségi terv, 500+ eszköz integrálásával
- Szektoriális csomag
- 2025.09.03 — szektorális részletszabályok
- Hazai alap
- 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet — a 2014–2020-as ciklus kedvezményezetti koordinációja
Mi az MFF, és miért most?
A többéves pénzügyi keret (MFF) az Európai Unió hétéves költségvetési tervezési ciklusa: egyszerre szabja meg a kiadási plafonokat és a szakpolitikai prioritásokat a 2028 és 2034 közötti időszakra. A Bizottság 2025. július 16-án tette le javaslatát (EC IP/25/1847), amelynek pénzügyi kerete a GNI mintegy 1,26%-ával, vagyis nagyságrendileg 2000 milliárd euróval számol a hétéves időszakra. Ez nem végleges szám: a végleges keretet a Tanács és a Parlament közösen, a szektoriális csomag 2025. szeptember 3-i megjelenése után tárgyalja.
A magyar pályázó számára a 2028-as indulás nem a számok nagyságáról szól, hanem a lehívási logika átalakulásáról. A jelenlegi ciklusban a Széchenyi Terv Plusz felhívásai tematikus operatív programokra (GINOP, TOP, KEHOP, VP stb.) épülnek, és a 272/201. (XI. 5.) Korm. rendelet szerinti kedvezményezetti koordináció szabályozza azokat. A javaslat ezeket egyetlen, integrált nemzeti tervbe rendezi, amelyben a kohéziós és agrártámogatások (KAP) együtt jelennek meg.
A Tanács 2026. június 16-i állásfoglalása a Versenyképességi Alapról már jelzi a tagállamok nyomásvonalait: a hangsúly a végrehajtási szabályokon van, nem az összkéreten. Egy magyar pályázó projektmenedzsere számára ez a momentum azt jelenti, hogy a 2026–2027-es tervezési párbeszédben kell bekapcsolódnia, mert a nemzeti tervek első tervezetét várhatóan 2027 első felében kell benyújtani a Bizottságnak.
A kormányzati intézményrendszer – a palyazat.gov.hu mögötti koordináció – szintén átalakul: a jelenlegi szétaprózott operatív programok helyett egységes kedvezményezetti koordinációra lesz szükség. Aki most portfóliót épít, az 2027-re kész ütemezéssel rendelkezik, és a nemzeti terv egyeztetési körébe is beléphet. Aki ezt 2028-ban kezdi, az a ciklus kétharmadánál csatlakozik, és csak maradványfelhívásokra számíthat.
Tehát az MFF nem egyszerűen költségvetési technika: ez a döntés arról szól, hogy Magyarország 2028 és 2034 között milyen projektekkel vesz részt az uniós belső piacon. A magyar érdek érvényesítése már most, a tervezési szakaszban dől el.
A 27 nemzeti partnerségi terv logikája
A nemzeti és regionális partnerségi terv (NRPP) a javaslat leglényegesebb strukturális újítása. Egyetlen tervben egyesíti a kohéziós (ERFA – Európai Regionális Fejlesztési Alap, ESZA+ – Európai Szociális Alap Plusz), agrár- (KAP – Közös Agrárpolitika) és halászati forrásokat, valamint a Versenyképességi Alap horizontalis, iparpolitikai és kutatási elemeit. A Bizottság logikája: kevesebb bürokratikus szilánk, nagyobb stratégiai koherencia. Ez egyben kevesebb, de nagyobb és átfogóbb felhívást jelent.
A magyar pályázónak ez a váltás a projektformálás szintjén is változást hoz. A jelenlegi operatív programokban egy-egy pályázat önálló logikai egység; az NRPP-ben a projektnek a nemzeti terv kiválasztott prioritásaihoz kell illeszkednie, mérhető outputokkal (konkrét, számszerűsíthető eredményekkel) és outcome-okkal (hosszabb távú hatásokkal). Aki most felépít egy projektötletet, annál a kulcskérdés: „Ez a projekt melyik nemzeti prioritást szolgálja, és hogyan mérik a hatását 2030-ban?"
A partnerségi terv tervezési ciklusa erősen kötött: a tagállamok 2026-ban indítják az első egyeztetéseket a Bizottsággal, 2027-ben nyújtják be a tervet, 2028-tól indul a végrehajtás. A 272/201. (XI. 5.) Korm. rendelet jelenlegi koordinációs mechanizmusait a kormány várhatóan átalakítja, hogy azok az NRPP-tervezéshez igazodjanak – ennek részletszabályait a közeljövőben kiadott kormányhatározatok jelölik majd ki.
Egy konkrét példa: egy közép-dunántúli KKV jelenleg a GINOP Plusz 1.2 prioritásra pályázik. Az új ciklusban ugyanez a fejlesztés valószínűleg a „Versenyképes ipar" nevű nemzeti prioritás alá kerül, és a pályázó attól függ, hogy az ő szektora (pl. akkumulátorgyártás, élelmiszer-feldolgozás) miként jelenik meg a tervben. Aki most jelzi az ágazatát a tervezésben, az befolyásolhatja, mely alprogramokra lehet majd 2028-ban benyújtani a kérelmet.
A partnerségi terv másik fontos eleme a regionális bontás. Az NRPP regionális fejezetei a jelenlegi operatív programok megyei és regionális dimenzióját próbálják megőrizni, de a végrehajtás egységes logikával működik. A regionális fejlesztési tanácsok és a megyei jogú városok ezért 2026-ban kulcsszereplők: az ő inputjaikon múlik, hogy a térségi fejlesztési igények megjelennek-e a tervezetben.
| Jelenlegi ciklus (2021–2027) | NRPP-ciklus (2028–2034) | Eltérés a magyar pályázóra |
|---|---|---|
| Több tucat operatív program (GINOP, TOP, KEHOP, VP) | Egy integrált nemzeti terv, regionalizált fejezetekkel | Kevesebb felhívás, de nagyobb, komplex projektek várhatók |
| Tematikus, önálló pályázatok | Projektek a nemzeti prioritásokhoz kötve | Előzetes illeszkedés-vizsgálat szükséges |
| Éves/négyéves ciklusú felhívások | Hétéves terv, köztes felülvizsgálattal | Hosszabb távú projekt-ütemezés kifizetődő |
| Számlaalapú elszámolás dominanciája | Teljesítmény- és mérföldkő-alapú lehívás | Részletes projekt-mérőrendszer kell |
A cikk téziseA 2028–2034-es MFF a pályázati rendszert 27 nemzeti tervbe tömöríti, és a magyar pályázó csak az nyeri el, aki 2026-ban a tervezésbe bekapcsolódik.
A teljesítmény- és mérföldkő-alapú lehívás
A lehívási logika a 2028–2034-es ciklus legfontosabb technológiai váltása. A javaslat az RRF (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) modelljét terjeszti ki: a kifizetések nem egyszerűen a benyújtott számlák alapján, hanem előre meghatározott mérföldkövek (kritikus teljesítési pontok) és célértékek (pl. ennyi új munkahely, ennyi kibocsátáscsökkentés) teljesítéséhez kötötten érkeznek. Ez gyökeresen eltér a jelenlegi, számlaalapú elszámolási gyakorlattól, és a magyar pályázók projekttervezési kultúráját is átalakítja.
A mérföldkő-alapú modell előnye, hogy csökkenti a szabálytalan visszafizetések kockázatát (az RRF e tekintetben az utóbbi években többször is vizsgálat tárgya volt), és gyorsabb kifizetést tesz lehetővé a jól teljesítő projekteknél. Hátránya: a projektnek az elejétől fogva mérhetőnek kell lennie, köztes indikátorokkal (az output mérésére szolgáló, előre definiált mutatók), amelyekhez a kedvezményezett köteles adatot szolgáltatni. Aki most nem fektet be monitoring- és értékelési rendszerbe, az 2028-ban csúszással és mérföldkő-kudarccal nézhet szembe.
A magyar intézményrendszer ezen a téren az RRF-ből már szerzett tapasztalatokat: a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (HET) végrehajtása során a mérföldkövek száma és azok teljesítettsége a magyar pályázókat is edzette. Az NRPP-ciklusban ugyanez a logika terjed ki a kohéziós és agrárprojektekre is, ami a kifizetési ritmus felgyorsulását ígéri a jól felkészített projekteknél.
A pályázati felkészülésben ez azt jelenti, hogy a projektötletet már a tervezéskor mérföldkövekre kell bontani. Egy zöldipari beruházásnál például nem elég „gyár épül" – „engedélyezett gyár 2029 Q2-re", „üzembe helyezett gyár 2030 Q4-re", „teljes foglalkoztatás elérése 2031 Q2-re" típusú mérföldkövek kellenek, előre rögzített indikátorokkal. Aki ezt most, 2026-ban papírra veti, az 2027-ben a tervezési egyeztetésre konkrét adatszolgáltatással érkezik, nem pedig vázlatokkal.
A lehívási logika átalakítása a visszaélési kockázatokat is csökkenti, de a projekt-előkészítés költségét növeli. Egy nagyberuházás monitoring- és jelentési rendszerének kiépítése akár a projekt értékének 3–5%-át is felemésztheti; ezt a mostani tervezésben kell kalkulálni, nem a projekt megvalósítása közben.
A Versenyképességi Alap mint iparpolitikai eszköz
A Versenyképességi Alap a javaslat politikai központi eleme: az iparpolitikát, a kutatás-fejlesztést és az innovációt egyetlen keretbe tömöríti, és ezzel a korábbi Horizont Európa és egyes kohóziós Ipari Források logikáját váltja fel. A Bizottság 2025. szeptember 3-i szektoriális csomagjában részletezi a keret összetevőit; a pontos számok ugyanakkor egyelőre a tárgyalási folyamat függvényei. A javaslat szerint a keret „jelentős, több száz milliárd eurós", de a végleges összeg a Tanács és a Parlament tárgyalásainak eredményeként alakul majd.
A magyar pályázó számára a Versenyképességi Alap nem egyszerűen újabb kutatási forrás. Az alap közvetlen iparpolitikai beavatkozásokat céloz: stratégiai technológiák (akkumulátorgyártás, félvezetők, tiszta energia, biotechnológia), ipari dekarbonizáció (az ipari folyamatok szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése) és a kulcsfontosságú ellátási láncok. Ezek a területek a magyar gazdaság kitörési pontjai: az elmúlt ciklusban a GINOP Plusz és a KFI (kutatás-fejlesztés és innováció) programok ezekbe áramlottak, és a mostani ciklusban a Versenyképességi Alapba koncentrálódnak.
A Tanács 2026. június 16-i állásfoglalása jelzi, hogy a tagállamok a végrehajtási szabályokra fókuszálnak. A magyar érdek itt a közvetlen brüsszeli hozzáférés: a Versenyképességi Alapból több közvetlen uniós felhívásra lehet számítani, amelyekhez az NRPP-nél gyorsabban, központilag lehet hozzáférni. Ez a magyar kutatóintézeteknek és nagyvállalatoknak kedvez, de a KKV-k és önkormányzatok számára a közvetlen brüsszeli pályázás magasabb adminisztrációs terheket jelent.
Egy mérnöki iroda projektvezetője a korábbi Horizont Európa keretében évente 1-2 pályázatot nyújtott be közvetlenül Brüsszelbe. A 2028-as ciklusban a Versenyképességi Alap ugyanígy közvetlenül elérhető lesz – de a kutatási és ipari klaszterek (az EU által kijelölt, tematikus együttműködési platformok) előnyt élveznek, ezért az egyéni pályázóknak konzorciumokba (projekttársulásokba) kell tömörülniük. A mostani együttműködés-formálás itt is döntő.
A Versenyképességi Alap és az NRPP közötti koordináció a 2026–2027-es tervezés kulcskérdése. Ha a magyar nemzeti terv prioritásai összhangban vannak az alap tematikus klasztereivel, a magyar pályázó mindkét csatornán egyszerre indulhat – és a mérföldkő-alapú logika egységesen alkalmazható. Ez stratégiai előnyt jelent a most tervező pályázóknak.
A kohézió és a KAP arány-vitája
A javaslat egyik legnagyobb politikai vitája a kohézió és a KAP jelenlegi arányának megtartása. 16 tagállam – köztük Magyarország – közös levélben tiltakozott a kohéziós és agrárforrások arányának csökkentése ellen, jelezve, hogy az átcsoportosítás a Versenyképességi Alap felé veszélyeztetné a regionális fejlesztéseket. A kormányzati kommunikáció 2025 negyedik negyedévétől kezdve ezt a nyomvonalat erősíti; a pontos százalékos arány ugyanakkor a javaslattól a Tanács tárgyalásáig több lépésben változhat.
A magyar szempontból a kohézió és a KAP együttes súlya a 2021–2027-es ciklusban hozzávetőleg az MFF 60%-át tette ki (a Bizottság költségvetési közleményei alapján). Ha a javaslat csökkentené ezt az arányt, a magyar pályázók legnagyobb forrása szűkülne. Ez a veszélyeztetettség magyarázza, hogy a magyar kormány a 16 tagállamot tömörítő koalíció aktív szereplője, és a 2026-os Tanács-álláspontig a kohéziós források védelmét prioritásként kezeli.
A tárgyalási folyamat kimenetele bizonytalan. A Bizottság javaslatának politikai egyensúlya a kohézió/KAP-csökkentés és a Versenyképességi Alap növelése között mozog; a 16 tagállam nyomása a kohéziós szint védelmét célozza. A magyar pályázó számára mindkét forgatókönyvre érdemes felkészülni: a kohéziós keret várhatóan szűkül, de a Versenyképességi Alap bővül, és az NRPP-n belüli átcsoportosítások a magyar prioritásokat is érinthetik.
A regionális politika szempontjából a vita élesen érinti a magyar megyéket. A kohéziós források csökkenése az Észak-Magyarországi, az Észak-Alföldi és a Dél-Dunántúli régiók projektportfólióját veszélyezteti, ahol a strukturális támogatások a helyi gazdaságfejlesztés fő forrásai. A Versenyképességi Alapból ezek a régiók csak korlátozottan részesednek, mivel az alap nagyvállalatokat és klasztereket céloz.
A magyar érdekérvényesítés 2026-ban kulcsfontosságú: a kormány a Tanács tárgyalásain az NRPP-regionális fejezetek megerősítéséért küzd, miközben a Versenyképességi Alapból is igyekszik minél nagyobb arányt hazacsatornázni. A pályázónak mostani portfólióépítésnél érdemes mindkét csatornára projektötletet előkészíteni, mert 2028-ban az egyik csatorna szűkülhet, a másik bővülhet.
| Forrástípus | 2021–2027-es ciklus (becslés) | 2028–2034-es javaslat (becslés) |
|---|---|---|
| Kohéziós alapok (ERFA/ESZA+) | jelentős, az MFF egyik fő eleme | a Tanács-nyomás függvényében védendő |
| KAP – agrártámogatások | a kohézióhoz hasonló arányban | a Tanács-tárgyalás függvénye |
| Versenyképességi Alap | korábban Horizont + ipari klaszterek | javaslat szerint több száz milliárd EUR |
| Helyreállítási Eszköz (RRF) | a 2021–2027-es cikluson kívül, de párhuzamosan | kivezetés alatt |
Mit jelent ez a magyar KKV-ra és önkormányzatra?
A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) többsége a 2021–2027-es ciklusban a GINOP Plusz és a VP (Vidékfejlesztési Program) felhívásain keresztül jutott uniós forrásokhoz. A 2028–2034-es ciklusban ez a két csatorna egységes NRPP-pályázatként jelenik meg, ami azt jelenti, hogy a GINOP logikáját ismerő KKV-nak is meg kell ismernie a kohéziós és agrárszempontokat is. A regionális partnerségi tervek regionális fejezetei a megyei és városi szintű igényeket is integrálják.
Az önkormányzatok számára az átállás különösen érzékeny. A 2021–2027-es ciklusban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP Plusz) adta a városi és várostérségi fejlesztések keretét, és a pályázatok a megyei jogú városok és a fővárosi kerületek között oszlottak el. Az NRPP-régiós fejezetében a TOP Plusz logikája várhatóan megmarad, de a pályázatok volumenében és ütemezésében változás várható: a ciklus eleji tervezés határozza meg, hogy a 2029-re, 2030-ra ütemezett fejlesztések milyen kerettel futhatnak.
A pályázónak 2026-ban három operatív lépést kell tennie. Az első a portfólióépítés: rangsorolt, ütemezett projektlista, mérföldkövekkel és indikátorokkal. A második a partnerség-formálás: klaszterekkel, kutatóintézetekkel, szakmai szövetségekkel való együttműködés. A harmadik a nemzeti tervbe való bekapcsolódás: a kormányzati egyeztetési folyamatban való részvétel 2026 második felétől.
Egy konkrét példa: egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gépipari KKV 2021–2027-ben a GINOP Plusz keretében valósított meg technológiai korszerűsítést. A 2028-as ciklusra a KKV most előkészíthet egy „stratégiai ipari technológia" projektet, amely a Versenyképességi Alap klaszter-logikájához és az NRPP „Versenyképes ipar" prioritásához is illeszkedik. Az előkészítés 2026-ban: klaszter-csatlakozás, mérföldkő-térkép, monitoring-rendszer. Ez 18 hónap, és most kell elkezdeni.
Az önkormányzati oldalon egy miskolci vagy debreceni városi projekt korábban TOP Plusz forrásból futott. Az NRPP-régiós fejezete ezt a városfejlesztési vonalat várhatóan megtartja, de a mérföldkő-alapú logika a városi projekteket is eléri: park-revitalizáció, okos város (smart city) beruházás, közlekedésfejlesztés – mind mérhető outputokkal és outcome-okkal. A városi pályázó most készítsen elő egy 2030-ig ütemezett projektet, mérföldkövekkel.
Teendők 2026–2027-ben a tervezési fázisban
A 2026-os és 2027-es év a magyar pályázó számára a tervezés éve. A Bizottság 2025. július 16-i javaslatát a Tanács 2026. június 16-i állásfoglalása követte, most a szektoriális szabályok pontosítása és a tagállami tervezés párhuzamosan zajlik. A magyar kormány 2026-ban indítja el az NRPP-tervezés hazai egyeztetési folyamatát, várhatóan a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Miniszterelnökség koordinációjával. Ebben a folyamatban a pályázói oldal 2026 második felétől aktív szereplő.
A portfólióépítés az első konkrét lépés. A magyar KKV, önkormányzat vagy kutatóintézet 2026-ban készítsen egy 5-10 projektből álló listát, ütemezéssel 2028–2034-re. Minden projekt tartalmazza: a nemzeti prioritáshoz való illeszkedést, a mérföldköveket, az indikátorokat, a várható költségvetést és a partnerséget. A lista a tervezési egyeztetés alapja, és a 2027-es benyújtáshoz is szükséges.
A partnerség-formálás a második lépés. A Versenyképességi Alap klaszter-logikája és a kohéziós projektek regionális jellege egyaránt klasztereket (ipari és innovációs együttműködési hálózatokat), konzorciumokat és határon átnyúló partnerségeket igényel. A magyar pályázó 2026-ban lépjen be ipari klaszterekbe, kutatóintézeti hálózatokba, szakmai szövetségekbe. A klaszter-tagság a 2028-as közvetlen brüsszeli pályázás előfeltétele.
A monitoring- és értékelési rendszer kiépítése a harmadik lépés. A mérföldkő-alapú lehívás miatt minden projektnek az elejétől mérhetőnek kell lennie. A magyar pályázó 2026-ban fektessen be egy monitoring-rendszerbe, amely képes adatot gyűjteni a projekt outputjairól és outcome-jairól. Ez ma még nem általános gyakorlat a hazai KKV-knál és önkormányzatoknál, de 2028-tól kötelező lesz.
Végül a kormányzati bekapcsolódás: a tervezési egyeztetés várhatóan 2026 negyedik negyedévétől aktív, 2027-ben csúcsosodik. A magyar pályázó szövetséges szervezetein (iparkamarák, szakmai szövetségek, önkormányzati szövetségek) keresztül befolyásolhatja a nemzeti terv prioritásait. Aki 2027 második félékére bekapcsolódik, az 2028-ban versenyelőnnyel indul. Aki kimarad, az a ciklus felénél csatlakozik hátrányos helyzetből.
A 2028–2034-es ciklus kulcsszámai egy pillantásra
A hétéves ciklus pénzügyi kerete a Bizottság javaslata szerint a GNI 1,26%-a, vagyis nagyságrendileg 2000 milliárd EUR. Ez a szám nem végleges: a Tanács, a Parlament és a Bizottság tárgyalásain 2026-ban és 2027-ben tovább pontosítják. A magyar pályázó számára a teljes összegnél fontosabb a források belső szerkezete: mekkora rész jut a kohézióra, a KAP-ra, a Versenyképességi Alapra, illetve a Horizont-szerű kutatási keretre.
A kohézió és a KAP arányát a 16 tagállam védi; a Versenyképességi Alap kerete a szektorális csomag függvényében alakul. A javaslat „jelentős, több száz milliárd eurós" keretet jelöl a Versenyképességi Alapnak – pontos számot a Tanács-álláspont és a Parlament egyeztetése határoz meg. A magyar pályázónak most mindkét fő csatornára érdemes projektet előkészítenie.
A 27 NRPP az 500+ jelenlegi uniós eszközt 27 egységes tervbe tömöríti. A csökkenés a bürokratikus terhek mérséklődését ígéri, de a pályázói oldalon a projekt-előkészítés igénye nő: egy 2021–2027-es GINOP-pályázat 20-30 oldalas volt, egy NRPP-projekt várhatóan 50-80 oldalas, mérföldkő-térképpel és indikátor-készlettel.
A mérföldkő-alapú lehívás a ciklus pénzügyi ütemezését is átalakítja. A jelenlegi ciklusban a kifizetések a projekt megvalósítása során, számlaalapú elszámolással érkeztek. Az NRPP-ciklusban a kifizetések a mérföldkövek teljesítéséhez kötöttek; ez gyorsabb kifizetést ígér a jól teljesítő projekteknél, de a mérföldkő-kudarc a projekt leállításához vezethet.
A ciklus 2028. január 1-jén indul, de a magyar pályázónak most, 2026-ban kell cselekednie. Aki 2027 második félékére nem készít portfóliót és nem lép be a tervezési egyeztetésbe, az 2028-ban „Nem releváns projekt" minősítéssel zárhatja az első felhívási kört. A hétéves ciklus derekán, 2031 környékén a köztes felülvizsgálat nyithat újabb ablakot – de csak korlátozott mértékben.
Kulcs-megállapítások
- 01
A 2028–2034-es MFF 27 nemzeti tervbe tömöríti a jelenlegi 500+ uniós eszközt, és a hazai pályázó csak a nemzeti terv prioritásaihoz illeszkedő projektekkel indulhat.
- 02
A mérföldkő-alapú lehívás a Helyreállítási Eszköz (RRF) logikáját terjeszti ki: a kifizetés a mérhető outputokhoz és outcome-okhoz kötött, nem a számlaalapú elszámoláshoz.
- 03
A Versenyképességi Alap a javaslat szerint „jelentős, több száz milliárd eurós" kerettel jön létre; a pontos szám a Tanács- és Parlament-tárgyalás alatt változik.
- 04
A 16 tagállam – köztük Magyarország – közös fellépése a kohézió és a KAP arányát védi; a magyar pályázónak mindkét csatornára érdemes projektet előkészítenie.
- 05
A 2026-os és 2027-es év a tervezés éve; a magyar pályázónak most portfóliót kell építenie, klaszterekbe kell belépnie és a nemzeti terv egyeztetésébe be kell kapcsolódnia.
- 06
Aki 2027 második félékére nem kerül be a hazai tervezési egyeztetésbe, az 2028-ban hátrányból indul, és csak a ciklus derekán, 2031 környékén nyíló köztes felülvizsgálati ablakban javíthat pozícióján.
Gyakori kérdések
Mi az MFF, és miért fontos a magyar pályázónak?
Az MFF a 2028 és 2034 közötti un hétéves költségvetési keret, amelyet a Bizottság 2025. július 16-án tett javaslatba (EC IP/25/1847). A keret nagyságrendileg 2000 milliárd EUR (a GNI 1,26%-a), és eldönti, hogy a magyar KKV-k, önkormányzatok és kutatóintézetek milyen feltételekkel juthatnak uniós forrásokhoz. A 2028-as indulás a hazai pályázási kultúra teljes átalakulását hozza: 27 nemzeti tervbe tömöríti a jelenlegi 500+ uniós eszközt.
Mi változik a pályázási rendszerben 2028-tól?
A jelenlegi tucatnyi operatív program (GINOP, TOP, KEHOP, VP stb.) helyett egyetlen, integrált nemzeti és regionális partnerségi terv (NRPP) lép életbe, amely a kohéziós, agrár- és iparpolitikai forrásokat egységes logikával kezeli. A lehívás mérföldkő-alapú, a Helyreállítási Eszköz (RRF) logikáját követi; kevesebb, de nagyobb felhívás várható.
Mit jelent a mérföldkő-alapú lehívás a gyakorlatban?
A kifizetések nem számla-, hanem teljesítményalapúak: előre meghatározott mérföldkövek (pl. üzembe helyezés, foglalkoztatás-bővülés) és célértékek teljesítéséhez kötöttek. A projektnek az elejétől mérhetőnek kell lennie, monitoring-rendszerrel és indikátor-készlettel. Aki nem fektet be monitoringba, az 2028-ban mérföldkő-kudarccal nézhet szembe.
Mennyire biztos a Versenyképességi Alap kerete?
A javaslat szerint „jelentős, több száz milliárd eurós" keret, de a pontos összeg a Tanács és a Parlament tárgyalásainak függvénye. A Tanács 2026. június 16-i állásfoglalása a végrehajtási szabályokat pontosítja, a pénzügyi keretet a későbbi tárgyalási fordulók határozzák meg. A magyar pályázónak érdemes a klaszter-logikához igazodni, nem egy konkrét számra alapozni a tervezést.
Miért tiltakozik 16 tagállam a kohézió/KAP aránya ellen?
A javaslat a Versenyképességi Alap javára csoportosítana át a kohéziós és agrárforrásokból. A 16 tagállam – köztük Magyarország – attól tart, hogy ez sérti a regionális fejlesztéseket és a vidéki gazdaságot. A magyar kormány 2026-ban a Tanács-tárgyaláson a kohéziós keret védelmét prioritásként kezeli, és ezzel párhuzamosan igyekszik a Versenyképességi Alapból is minél nagyobb arányt hazacsatornázni.
Mit tegyen most egy magyar KKV vagy önkormányzat?
Három lépést 2026-ban: portfólióépítés (5-10 projekt, ütemezéssel 2028–2034-re, mérföldkövekkel), partnerség-formálás (klaszterekbe, konzorciumokba belépés a Versenyképességi Alaphoz), monitoring-rendszer kiépítése (a mérhetőség érdekében). A kormányzati egyeztetésbe 2026 negyedik negyedévétől érdemes bekapcsolódni, klasztereken és szövetségeken keresztül.
Hogyan illeszkedik mindez a jelenlegi, 2021–2027-es ciklushoz?
A 2021–2027-es ciklus a Széchenyi Terv Plusz keretében a GINOP, TOP, KEHOP, VP és más operatív programokon keresztül működik. A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szabályozza a kedvezményezetti koordinációt. Ez a rendszer 2027. december 31-ig él, és az NRPP-be való átmenet 2028. január 1-jétől indul. A 2026–2027-es átmeneti időszakban a jelenlegi és az új rendszer párhuzamosan fut, de a tervezés már most az újra fókuszál.
Források és hivatkozási alap
- EC IP/25/1847 – Az MFF-javaslat és a szektoriális csomag fő kommunikációja https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_25_1847
- consilium.europa.eu – A Tanács 2026.06.16-i állásfoglalása a Versenyképességi Alapról https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2026/06/16/
- 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet – A 2014–2020-as ciklus kedvezményezetti koordinációjának jogi alapja https://njt.hu/jogszabaly/2014-272-00-00
- palyazat.gov.hu – A hazai pályázati portál operatív programokkal és felhívásokkal https://www.palyazat.gov.hu
- Széchenyi Terv Plusz – A 2021–2027-es hazai pályázati keretprogram https://www.szechenyitervplusz.hu
- Európai Bizottság – Kohéziós politika – Az ERFA/ESZA+ szabályozás és az NRPP-vita háttere https://ec.europa.eu/regional_policy/hu/
Kapcsolódó cikkek a Tudástárban
Több projekt szakmai vezetője. Az AZAR Menedzsment Consultingnál a szakértői és fejlesztői csapatért, valamint a projektmenedzsment-szolgáltatásokért felel: stratégiai tanácsadás, döntés-előkészítés, pályázatírás és pályázati előminősítés, folyamatirányítás, optimalizálás, ellenőrzés, érdekképviselet. Hozzá tartozik a teljes mesterségesintelligencia-kínálat is: AI-stratégia és AI-szoftverfejlesztés, az AZAR Digitális Kapacitás™ program, a digitális munkatársak, az AzarX Pro pályázati platform, valamint a marketingstratégia és a kampánytervezés.