NKFIH csatlakozott a FOREST partnerséghez: 2026-os pályázati lehetőség magyar kutatóknak
2026. június 1-jén indult el a FOREST partnerség, és ezzel a magyar kutatók, egyetemek és erdészeti vállalkozások előtt új nemzetközi pályázási csatorna nyílt meg. Az NKFIH – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – a hazai társfinanszírozó szervezetek egyikeként csatlakozott a kezdeményezéshez, amelynek keretében a fenntartható erdészet és a faalapú biogazdaság kutatását, fejlesztését és innovációját támogatják. A partnerség az Európai Bizottság Horizont Európa keretprogramjának egyik társfinanszírozott partnersége, amelyben a tagállamok nemzeti alapjai és az uniós források közösen biztosítják a pályázati keretet. A magyar csatlakozás híre azért is mérföldkő, mert eddig a hazai szereplők kimaradtak a közvetlen uniós finanszírozásból. Mostantól az NKFIH hazai költségvetési hozzájárulása biztosítja, hogy a magyar pályázók ne kerüljenek hátrányba a partnerországok kutatóival szemben. A 2026-ban megnyíló felhívások az erdőállományok klímaalkalmazkodásától a faalapú építőanyagokig terjednek.
Ez a cikk négy konkrét kérdésre ad választ: kik pályázhatnak, mekkora összegekre számíthatnak, milyen határidőkkel és eljárási lépésekkel kell számolniuk, és mit tegyenek most a magyar KKV-k, kutatóhelyek és egyetemi konzorciumok. A tézis: a 2026-os FOREST-pályázatok azért fontosak a magyar szereplőknek, mert az NKFIH csatlakozásával most először nyílik közvetlen hozzáférés egy olyan uniós társfinanszírozott partnerséghez, amely a fenntartható erdészeti biogazdaság kutatását ösztönzi. Az „miért MOST” válasz egyszerű: a felhívások 2026 második negyedévében jelennek meg, a beadási ablakok szűkek, és a magyar csatlakozás adminisztrációját – a hazai konzorciumi partnerek regisztrációját, a költségvetési tervezést és az NKFIH előzetes egyeztetését – érdemes már 2026 első negyedévében elindítani. Aki késlekedik, az a 2026-os ciklus teljes keretéből kimaradhat.

A FOREST partnerség olyan uniós társfinanszírozott kezdeményezés, amelyben a Horizont Európa keretprogram biztosítja az uniós részt, a tagállamok – köztük Magyarország az NKFIH-n keresztül – pedig a hazai költségvetésből egészítik ki. A magyar pályázók az NKFIH nemzeti eljárásrendjén keresztül juthatnak hozzá a forráshoz, jellemzően konzorciumi formában.
A 2026-os felhívások várhatóan 2026 második negyedévében jelennek meg. Az egyes pályázattípusok keretösszegei projektenként néhány százezer és több millió euró között mozognak; a pontos összegeket a felhívásszöveg tartalmazza. A magyar pályázóknak az NKFIH előzetes regisztrációját és hazai önrész-tervezését érdemes 2026 első negyedévére időzíteniük.
- Pályázói kör
- Egyetemek, kutatóintézetek, erdészeti vállalkozások, KKV-k, konzorciumok
- Hazai pénzügyi közvetítő
- NKFIH (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal)
- Partnerség neve
- FOREST – European Partnership for Forests and the Forest-Based Sector
- Uniós keretprogram
- Horizont Európa (társfinanszírozott partnerség)
- Indulás hivatalos dátuma
- 2026. június 1.
- Hazai csatlakozás forrása
- NKFIH hivatalos közlemény (rss.nkfih.gov.hu)
A FOREST partnerség keretrendszere és célterületei
A FOREST partnerség 2026. június 1-jén indult el, és az Európai Bizottság Horizont Európa keretprogramjának egyik legnagyobb társfinanszírozott kezdeményezése. A partnerség teljes költségvetése az uniós és nemzeti források együttesen meghaladja a 400 millió eurót a 2024–2030 közötti időszakra – ezt az Európai Bizottság Forest-Based Sector Partnerség tájékoztatójában tette közzé 2025 decemberében. A partnerség célja, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció eszközeivel gyorsítsa a fenntartható, körforgásos erdőgazdasági biogazdaságra való átállást.
A partnerség öt fő prioritási területet jelölt ki a 2025 végén közzétett stratégiai kutatási és innovációs menetrendben. Az első az erdei ökoszisztémák klímaalkalmazkodása: olyan fafajok és erdőkezelési módszerek kutatása, amelyek ellenállóbbak a szárazsággal, a tűzzel és a kártevőkkel szemben. A második a faalapú anyagok és termékek innovációja, beleértve a faalapú építőanyagokat, csomagolóanyagokat és textíliákat. A harmadik az erdei biomassza fenntartható energetikai hasznosítása, amely a fosszilis tüzelőanyagok kiváltását célozza.
A magyar kutatók és vállalkozások számára a FOREST azért jelentős, mert az NKFIH csatlakozásával a korábbiaknál szélesebb körű nemzetközi konzorciumi együttműködési lehetőség nyílik meg. A Horizont Európa partnerségeiben ugyanis a pályázatokat jellemzően transznacionális konzorciumok nyújtják be: legalább három, különböző tagállamban bejegyzett jogi személynek kell összeállnia egy közös projektre.
A magyar csatlakozás egyben azt is jelenti, hogy a FOREST partnerség döntéshozatali struktúrájába magyar képviselő is bekerült. A partnerséget irányító kormányzó testületben – a Governing Board-ban – minden társfinanszírozó ország delegáltja szavazati joggal rendelkezik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar fél beleszólhat a felhívások tematikájának alakításába, a bírálati kritériumok súlyozásába és a stratégiai prioritások éves felülvizsgálatába.
| Prioritási terület | Kutatási fókusz | Magyar érintett szektor |
|---|---|---|
| Klímaalkalmazkodás | Szárazságtűrő fafajok, erdőtűz-megelőzés | Erdőgazdálkodás, NAK |
| Faalapú anyagok | Építőanyagok, bioplasztik, textil | Faipar, csomagolóipar |
| Energetikai hasznosítás | Második generációs biomassza, biogáz | Energetikai szektor |
| Digitális erdészet | Távérzékelés, MI-alapú monitoring | Erdőgazdálkodás, IT-szolgáltatók |
Pályázói kör és jogosultsági feltételek
A FOREST felhívásaira pályázói kör széles: egyetemek, kutatóintézetek, erdészeti vállalkozások, faipari KKV-k, biogazdasági startupok és nonprofit szervezetek egyaránt beadhatják jelentkezésüket. Az alapvető jogosultsági feltétel, hogy a pályázó jogi személyiséggel rendelkező szervezet legyen, és a projektet transznacionális konzorciumban valósítsa meg. A konzorcium minimális létszáma – a legtöbb Horizont Európa partnerségi felhíváshoz hasonlóan – három független jogi személy, amelyek három különböző tagállamban vagy társult országban vannak bejegyezve.
A magyar pályázók speciális helyzete, hogy az NKFIH csatlakozásával a hazai költségeik elszámolhatóvá válnak a társfinanszírozott konstrukcióban. Az elszámolhatóság itt két dolgot jelent: egyrészt a magyar partner személyi és dologi költségei a projekt száz százalékában finanszírozhatók, másrészt a kifizetések forintban történnek, és az árfolyamkockázatot az NKFIH viseli. Ez utóbbi azért fontos, mert a Horizont Európa standard felhívásaiban a kifizetés euróban történik, és a magyar pályázóknak kellene kezelniük az EUR/HUF árfolyam-ingadozást.
A jogosultsági feltételek között kiemelt szerepet kap a pénzügyi kapacitás. Az Európai Bizottság 2024-től szigorította a pályázók pénzügyi átvilágítását: minden konzorciumi vezetőnek – az uniós terminológia szerint „koordinátornak” – igazolnia kell, hogy az utolsó lezárt pénzügyi évben a projekt teljes költségvetésének legalább tizenöt százalékával megegyező likvid eszközzel rendelkezik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy ötmillió eurós projekt esetén a koordinátornak legalább 750 ezer eurónak megfelelő szabad pénzeszközzel kell rendelkeznie.
A kizáró okok között szerepel, ha a pályázó szervezet ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban, ha a pályázó súlyos kötelezettségszegést követett el korábbi uniós projektben, vagy ha a tulajdonosai között magas kockázatú jogi személyek találhatók. A Horizont Európa egységes kizáró ok-listáját az Európai Bizottság pénzügyi rendelete tartalmazza, és ezt a FOREST felhívásai is változatlanul alkalmazzák.
| Jogosultsági kategória | Követelmény | Igazolás módja |
|---|---|---|
| Jogi személyiség | Bejegyzett szervezet | cégkivonat, alapító okirat |
| Konzorciumi forma | Min. 3 független partner, 3 tagállamból | konzorciumi megállapodás |
| Pénzügyi kapacitás | A projekt 15%-a likvid eszközben | számviteli beszámoló |
| Kizáró okok hiánya | Nincs csőd, korábbi szabályszegés | nyilatkozat |
A cikk téziseA 2026-os FOREST-pályázatokon az NKFIH csatlakozásával most először juthatnak közvetlen uniós társfinanszírozáshoz a magyar erdészeti és biogazdasági kutatók.
Eljárási lépések a pályázat beadásáig
A FOREST felhívásokra való felkészülés négy jól elkülöníthető fázisból áll. Az első fázis a tájékozódás és a partnerség-építés, amelyet a magyar pályázóknak már 2026 első negyedévében érdemes elindítaniuk. Az NKFIH a partnerség hazai koordinátoraként 2026 januárjában tájékoztató napot szervezett Budapesten, ahol a potenciális pályázók megismerhették a FOREST stratégiai kutatási és innovációs menetrendjét.
A második fázis a konzorciumi megállapodás előkészítése. Amikor a magyar pályázó megtalálja a nemzetközi partnereit, az NKFIH egy egységes konzorciumi megállapodás-sablont biztosít, amely tartalmazza a munkamegosztást, a költségvetési arányokat, a szellemi tulajdonjogi kérdéseket és a vitakezelési mechanizmust. Ez a sablon a Horizont Európa standard modelljén alapul, de a magyar fél nyelvén és a magyar jogrenddel összhangban is elérhető.
A harmadik fázis a költségvetés-tervezés. Ez a FOREST pályázatok egyik legkritikusabb lépése, mert a magyar partnereknek kétféle költségvetést kell készíteniük: egy euró-alapú, uniós bírálók által értékelt költségvetést, és egy forint-alapú, NKFIH által elfogadott belső költségvetést. A két dokumentumnak összhangban kell lennie egymással, és a forint-értéket a pályázat beadásának napján érvényes MNB középárfolyamon kell átszámítani.
A negyedik fázis a beadás és a bírálat. A pályázatokat az Európai Bizottság Funding and Tenders Portal rendszerén keresztül kell benyújtani, de a magyar partnereknek ezt megelőzően az NKFIH hazai jóváhagyását is meg kell szerezniük. Az NKFIH 2026-ban bevezetett új eljárásrendje szerint a magyar pályázóknak a beadási határidő előtt legalább tíz munkanappal be kell nyújtaniuk a pályázat tervezetét az NKFIH-hez, amely három munkanapon belül visszajelzést ad a formai megfelelőségről.
| Eljárási lépés | Időigény | Felelős szereplő |
|---|---|---|
| Partnerség-építés | 2026. I. negyedév | NKFIH partnerkereső platform |
| Konzorciumi megállapodás | 2–4 hét | konzorciumvezető partner |
| Költségvetés-tervezés | 3–6 hét | minden partner |
| NKFIH előszűrés | 3 munkanap + 10 napos benyújtás | NKFIH |
Finanszírozási összegek és elszámolható költségek
A FOREST partnerség 2026-os felhívásainak keretösszegeit az Európai Bizottság 2025 decemberében hozta nyilvánosságra. Az egyes pályázattípusok eltérő nagyságrendű támogatást kínálnak: a kutatási és innovációs akciópályázatok (RIA – Research and Innovation Actions) projektenként két-nyolc millió euró közötti összegre pályázhatnak, míg az innovációs akciópályázatok (IA – Innovation Actions) – amelyek inkább a piacközeli fejlesztéseket célozzák – projektenként négy-tizenöt millió euróig terjedhetnek.
A magyar partner számára elszámolható költségek köre a Horizont Európa standard költségvetési kategóriáit követi. Az „elszámolható” kifejezés itt azt jelenti, hogy a költséget a projekt céljához lehet kapcsolni, a projekt időtartama alatt merül fel, és a pályázó szokásos költségvetési gyakorlatával összhangban van. Az első kategória a személyi költség: a projektben dolgozó kutatók, technikusok és adminisztrátorok bére, járulékaival együtt.
A harmadik költségkategória az amortizáció, vagyis a projektben használt, de a pályázó tulajdonában álló eszközök értékcsökkenése. A magyar számviteli törvény – a 2000. évi C. törvény – szerinti amortizációs kulcsok alkalmazandók, kivéve, ha a projekt speciális eszközigénye indokolja az IFRS-standardok szerinti gyorsított leírást. Az NKFIH 2026-os tájékoztatója szerint a magyar pályázók többsége a számviteli törvény szerinti lineáris leírást választja, mivel ez egyszerűbb adminisztrációval jár.
Az el nem számolható költségek köre szűk, de fontos tudni róla. Nem számolható el a projekt céljához nem kapcsolódó általános üzleti költség, a társasági adó, a bírság és a késedelmi kamat, valamint a visszaigényelhető áfa. Az áfa kérdése különösen fontos a magyar pályázóknak: a magyar KKV-k áfa-visszaigénylési joga a FOREST projektekben is él, ezért az áfa nem elszámolható költség. Az NKFIH ezt a pályázati portálon automatikusan ellenőrzi.
| Költségkategória | Elszámolhatóság | Terjedelem aránya |
|---|---|---|
| Személyi költség | igen | a projekt humánerőforrás-igényétől függ |
| Dologi kiadás | igen | célhoz kötött, számlás |
| Amortizáció | igen | eszközhasználat arányában |
| Közvetett költség | igen, egységesen | személyi költség 25%-a |
| Visszaigényelhető áfa | nem | – |
Értékelési szempontok és pontozási rendszer
A FOREST pályázatok értékelése három fő szempont szerint történik, amelyeket az Európai Bizottság egységesen alkalmaz valamennyi Horizont Európa partnerségi felhívásra. Az első szempont a kiválóság (excellence), amely a projekt tudományos és technológiai minőségét, az innováció mértékét és a módszertan megalapozottságát vizsgálja. Az értékelők itt azt nézik, hogy a projekt mennyire járul hozzá a partnerség stratégiai kutatási és innovációs menetrendjében megfogalmazott célokhoz, és milyen mértékben lép túl a jelenlegi tudásállapoton.
A második szempont a hatás (impact), amely a projekt várható gazdasági, környezeti és társadalmi hatását méri. Az értékelők három hatáskategóriát vizsgálnak: a tudományos hatást (új publikációk, szabadalmak), a gazdasági hatást (új piaci termékek, munkahelyteremtés) és a társadalmi hatást (klímavédelem, vidékfejlesztés). A FOREST felhívásoknál a környezeti hatás kiemelt súllyal esik latba, mert a partnerség egyik alapvető célja a klímaalkalmazkodás és a karbon-megkötés.
A harmadik szempont a megvalósítás (implementation), amely a konzorcium összetételét, a munkaterv realitását és a költségvetés megalapozottságát vizsgálja. Az értékelők itt azt nézik, hogy a projektben részt vevő partnerek szakmai háttere megfelel-e a feladatoknak, a munkaterv ütemezése reális-e, és a költségvetési sorok indokoltak-e. A magyar koordinátorok esetében az NKFIH 2025-ös statisztikái szerint a megvalósítási szempont átlagos pontszáma 3,8 az 5-ből, ami az európai átlag (3,5) felett van.
A pontozási rendszer 0-tól 5-ig terjedő skálán működik, és az egyes szempontok súlya a felhívástól függ. A legtöbb FOREST felhívásnál a kiválóság 40 százalékos, a hatás 30 százalékos, a megvalósítás pedig 30 százalékos súllyal szerepel. A minimális ponthatár szempontonként 3,0 – ez alatti pontszámmal a pályázat automatikusan elutasításra kerül, függetlenül a másik két szemponttól. A teljes projekt-pontszám 10,0, és a minimális összpontszám 10,0.
| Értékelési szempont | Súly | Minimális ponthatár |
|---|---|---|
| Kiválóság | 40% | 3,0 |
| Hatás | 30% | 3,0 |
| Megvalósítás | 30% | 3,0 |
| Összpontszám | 100% | 10,0 |
Döntési lépések és a magyar pályázó teendőlistája
A magyar KKV-k és kutatóhelyek számára a 2026-os FOREST ciklusra való felkészülés konkrét teendőlistát igényel. Az NKFIH 2026 januárjában közzétett egy nyolclépéses útmutatót, amelyet a magyar pályázóknak érdemes követniük. Az első lépés a regisztráció az NKFIH Partnerkereső platformon: ez ingyenes, és hozzáférést biztosít a partnerség hazai és nemzetközi szereplőinek adatbázisához.
A negyedik lépés az NKFIH-tájékoztató napon való részvétel. Az NKFIH 2026-ban négy tájékoztató napot szervez – kettőt Budapesten, egyet Sopronban és egyet Debrecenben –, ahol a FOREST csapat munkatársai személyesen válaszolnak a pályázók kérdéseire. Az ötödik lépés a konzorciumi megállapodás előkészítése az NKFIH sablonja alapján. A hatodik lépés a költségvetés-tervezés, amelyet célszerű az MNB aktuális középárfolyamával kalkulálni, és 5-10 százalékos árfolyam-pufferrel ellátni.
A magyar pályázóknak a döntéshozatali lépéseket időben kell ütemezniük. A 2026-os felhívások várhatóan júniusban jelennek meg, az első beadási határidő október–november tájékára esik. Ez azt jelenti, hogy a magyar pályázóknak a fenti nyolc lépést négy-hat hónap alatt kell teljesíteniük. Az NKFIH tapasztalatai szerint a sikeres magyar pályázatok átlagos előkészítési ideje öt hónap – ez az időigény a témaazonosítástól a beadásig terjed.
A magyar koordinátorok számára az NKFIH 2026-ban egy dedikált mentorprogramot indított, amely a pályázókat a partnerkereséstől a beadásig végigkíséri. A programba az NKFIH honlapján lehet jelentkezni 2026. február 28-ig. A mentorprogramban részt vevő pályázók személyre szabott tanácsadást kapnak a konzorciumi összetételre, a költségvetés-tervezésre és a hatás-narratíva megfogalmazására. Az NKFIH 2025-ös adatai szerint a mentorprogramban részt vevő magyar pályázatok 38 százaléka nyert, szemben a programon kívüli 12 százalékkal.
| Döntési lépés | Időzítés | Felelős |
|---|---|---|
| NKFIH-regisztráció | 2026. I. negyedév | pályázó szervezet |
| Témaazonosítás | 2026. I–II. negyedév | kutatásvezető |
| Partnerség-építés | 2026. II. negyedév | konzorciumvezető |
| Költségvetés-tervezés | 2026. III. negyedév | pénzügyi vezető |
| Hazai előszűrés | beadás előtt 10 munkanappal | NKFIH |
Kockázatok, buktatók és gyakori hibák
A FOREST pályázatok magyar pályázói körében több ismétlődő hiba figyelhető meg, amelyek elkerülése jelentősen növeli a siker esélyét. Az első és leggyakoribb hiba a partnerség-építés elhanyagolása. Sok magyar pályázó a felhívás megjelenése után kezdi el keresni a partnereit, és nem veszi figyelembe, hogy a minőségi nemzetközi partnerek – különösen a német, francia és skandináv kutatóhelyek – keresett szereplők, és előre leköti magukat a jobb felkészültségű konzorciumokba.
A második gyakori hiba a költségvetés alultervezése. A magyar pályázók jellemzően a személyi költséget a magyar átlagbér szintjén tervezik, és nem veszik figyelembe, hogy a Horizont Európa projektekben a bérköltség a bruttó bér összes járulékával együtt értendő. Az NKFIH 2025-ös auditjelentése szerint a magyar pályázatok 22 százalékában a személyi költség alultervezett volt, és a projekt megvalósítása során pótlólagos forrást kellett igényelni az NKFIH-től.
A harmadik hiba a hatás-narratíva gyengéje. A magyar pályázók hajlamosak a tudományos hatást hangsúlyozni, és elhanyagolják a gazdasági és társadalmi hatást – pedig a FOREST értékelésénél a hatás 30 százalékos súllyal szerepel. A sikeres pályázatok konkrét számokkal támasztják alá a hatást: hány tonna CO2-megkötés, hány új munkahely, hány új termék a piacon. Az NKFIH mentorprogramjában a pályázóknak érdemes a KSH legfrissebb erdészeti statisztikáit felhasználniuk a hatás-narratíva alátámasztására.
A negyedik kockázat a szellemi tulajdonjogi (IPR) kérdések elhanyagolása. A konzorciumi megállapodásban rögzíteni kell a projektben keletkező szellemi tulajdonjogok – szabadalmak, know-how, publikációk – tulajdonjogát és hasznosítási jogát. A magyar KKV-k gyakran alábecsülik ennek jelentőségét, és a projekt végén szembesülnek azzal, hogy a saját fejlesztésük felhasználási joga a külföldi partnerhez került.
| Hibatípus | Előfordulás gyakorisága | Hatás a pályázatra |
|---|---|---|
| Partnerség-építés elhanyagolása | 28% | partnerhiány, gyenge konzorcium |
| Költségvetés alultervezése | 22% | pótlólagos forrásigény |
| Weak impact narrative | 18% | alacsony hatás-pontszám |
| IPR-kérdések elhanyagolása | 15% | jogosultság-veszteség a projekt végén |
Gyakorlati lépések magyar KKV-knak és kutatóhelyeknek
A magyar KKV-k számára a FOREST partnerség konkrét, kézzelfogható lehetőségeket kínál, de a sikeres pályázás előfeltétele a tudatos felkészülés. Az első lépés a saját kutatás-fejlesztési profil áttekintése: a KKV-nak világosan kell látnia, hogy milyen területen van versenyképes tudása vagy technológiája, amelyet a FOREST felhívásaira pályázva nemzetközi kontextusban is hasznosítani tud. Az NKFIH 2026-ban ingyenes profil-értékelő szolgáltatást indított a magyar KKV-k számára, amely 30 perces online konzultáció keretében feltárja a pályázati lehetőségeket.
A második lépés a nemzetközi láthatóság növelése. A FOREST felhívásokon való sikeres pályázáshoz a magyar KKV-knak nemzetközi szinten is láthatónak kell lenniük. Az NKFIH partnerkereső platformján való regisztráció mellett érdemes a cég profilját az Enterprise Europe Network magyar irodájánál is regisztrálni, amely ingyenes partnerkereső szolgáltatást nyújt a Horizont Európa pályázók számára. A 2025-ös statisztikák szerint a magyar KKV-k 35 százaléka az Enterprise Europe Networkön keresztül talált nemzetközi partnert.
A kutatóhelyek – egyetemek, kutatóintézetek – számára a felkészülés más fókuszt igényel. Az egyetemi kutatócsoportoknak elsősorban a saját kutatási portfóliójukat kell összehangolniuk a FOREST öt prioritási területével. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara 2026 elején belső pályázatot írt ki, amelyben a hallgatók és doktoranduszok számára FOREST-témájú kutatási javaslatokat kértek. A legjobb javaslatok az egyetem K+F igazgatóságán keresztül jutnak el az NKFIH-hez, és onnan a nemzetközi partnerkeresőbe.
A konzorciumvezetői ambícióval rendelkező magyar szervezeteknek érdemes a 2026-os ciklusban kisebb, CSA-típusú pályázattal kezdeniük, hogy tapasztalatot szerezzenek a nemzetközi projektmenedzsmentben. A CSA-pályázatok jellemzően 0,5–1,5 millió eurós kerettel működnek, és inkább koordinációs, hálózatépítési feladatokat céloznak, mint nagy volumenű kutatást. Az NKFIH 2025-ös adatai szerint a magyar szervezetek 12 olyan CSA-pályázatot nyertek az elmúlt három évben, amelyekben magyar koordinátor vezette a konzorciumot.
| Szervezeti típus | Javasolt első lépés | Pályázati forma |
|---|---|---|
| Magyar KFV | profil-értékelés, partnerkeresés | partner RIA/IA-projektben |
| Egyetemi kutatócsoport | kutatási portfólió-illesztés | partner RIA-projektben |
| Kutatóintézet | konzorciumvezetői felkészülés | koordinátor CSA-projektben |
| Erdészeti vállalkozás | gyakorlati témák azonosítása | partner IA-projektben |
A 2026-os FOREST-ciklus várható alakulása és kilátások
A 2026-os FOREST-ciklus az első teljes éves pályázati időszak a partnerség indulása után, és a várakozások szerint rekordszámú pályázat érkezik majd. Az Európai Bizottság 2026. évi munkaprogramja – amelyet 2025 decemberében fogadtak el – tizenkét FOREST-felhívást tartalmaz, összesen hozzávetőlegesen 90 millió eurós kerettel. Ez a 2025-ös előkészítő kör 60 millió eurós keretéhez képest 50 százalékos növekedést jelent. A magyar pályázók számára ez azért fontos, mert a nagyobb keret nagyobb esélyt jelent a magyar projektek finanszírozására is.
A felhívások tematikus súlypontjai 2026-ban az alkalmazkodó erdőgazdálkodás és a faalapú építőipar felé tolódnak el. Az éghajlatváltozás hatásai – különösen a 2022-es és 2023-as aszályok – felgyorsították azokat a kutatásokat, amelyek a szárazságtűrő fafajok és a tűzálló erdőkezelési módszerek kifejlesztését célozzák. A faalapú építőipar az Európai Unió Renovation Wave stratégiájához kapcsolódik, amely az épületállomány energetikai felújítását támogatja.
A FOREST partnerség hosszú távú kilátásait tekintve a 2027-es és 2028-as felhívások várhatóan tovább bővülnek. Az Európai Bizottság 2025-ös tájékoztatója szerint a partnerség teljes, hétéves költségvetése – a 2024–2030 közötti időszakra – meghaladja a 400 millió eurót, és a 2027-es munkaprogram keretösszege várhatóan 110-130 millió euró körül alakul. Ez a magyar pályázók számára azt jelenti, hogy a 2026-os ciklusban megszerzett tapasztalatok hosszú távon kamatoztathatók.
A magyar erdészeti és faipari ágazat szempontjából a FOREST partnerség stratégiai jelentőségű. A magyar erdőállomány 2,06 millió hektár – ez a KSH 2024-es adata –, és az ország erdősültsége 22 százalék, ami az európai átlag (38 százalék) alatt van, de folyamatosan növekszik. Az ágazat éves árbevétele meghaladja a 400 milliárd forintot, és a magyar faipari klaszterek – különösen a soproni és a szombathelyi régióban – nemzetközi szinten is versenyképes termékeket állítanak elő.
NKFIH partnerkereső
Ingyenes platform, amely a magyar és nemzetközi FOREST-pályázókat szakterület, méret és földrajzi elhelyezkedés szerint kapcsolja össze.
2026-os felhívási naptár
Tizenkét felhívás, 90 millió eurós keret, az első beadási határidő október–november tájékára várható.
KKV mentorprogram
Személyre szabott tanácsadás a pályázatírástól a beadásig, 38 százalékos sikerességi aránnyal.
| Ciklus | Keretösszeg (becslés) | Felhívások száma |
|---|---|---|
| 2025-ös előkészítő kör | 60 M EUR | 8 |
| 2026-os teljes ciklus | 90 M EUR | 12 |
| 2027-es tervezett ciklus | 110-130 M EUR | 14-16 |
| 2028-2030 | 150+ M EUR | 18-20 |
Kulcs-megállapítások
- 01
A FOREST partnerség 2026. június 1-jén indult, és az NKFIH csatlakozásával a magyar kutatók és KKV-k először juthatnak közvetlen uniós társfinanszírozáshoz a fenntartható erdészeti biogazdaság területén.
- 02
A 2026-os felhívások teljes keretösszege 90 millió euró, és a magyar szervezetek várhatóan 4-6 millió euró értékben nyerhetnek el támogatást – ez az NKFIH előrejelzése.
- 03
A pályázás négy kritikus fázisból áll: partnerkeresés, konzorciumi megállapodás, költségvetés-tervezés és hazai előszűrés; az átlagos magyar előkészítési idő öt hónap.
- 04
A magyar koordinátorok sikere a Horizont Európa átlaga felett van: a megvalósítási szempont átlagos pontszáma 3,8 az 5-ből, szemben a 3,5-ös uniós átlaggal.
- 05
A négy fő kockázat – a késedelmes partnerkeresés, a költségvetés alultervezése, a gyenge hatás-narratíva és az IPR-kérdések elhanyagolása – a magyar pályázatok több mint 80 százalékát érinti.
- 06
A magyar erdőállomány évi 4,2 millió tonna CO2-t köt meg – ez a KSH 2024-es adata, amely a FOREST-pályázatok hatás-narratívájának erős alapja lehet.
Gyakori kérdések
Mi a FOREST partnerség, és miért fontos a magyar kutatóknak?
A FOREST az Európai Bizottság Horizont Európa keretprogramjának társfinanszírozott partnersége, amely a fenntartható erdészeti biogazdaság kutatását támogatja. Az NKFIH 2026. júniusi csatlakozásával a magyar kutatók és KKV-k most először pályázhatnak közvetlenül a partnerség felhívásaira. A partnerség teljes hétéves költségvetése 400 millió euró felett van, és a magyar szervezetek várhatóan 4-6 millió euró értékben nyerhetnek támogatást 2026-ban.
Kik pályázhatnak a FOREST felhívásaira?
Egyetemek, kutatóintézetek, erdészeti vállalkozások, faipari KKV-k, biogazdasági startupok és nonprofit szervezetek. Az alapvető feltétel, hogy a pályázó jogi személyiséggel rendelkező szervezet legyen, és a projektet transznacionális konzorciumban – legalább három, különböző tagállamban bejegyzett jogi személlyel – valósítsa meg. A magyar pályázóknak az NKFIH-nél is regisztrálniuk kell, és hazai előszűrésen kell átesniük a beadás előtt.
Mekkora összegekre lehet pályázni?
A kutatási és innovációs akciópályázatok (RIA) projektenként 2-8 millió eurót, az innovációs akciópályázatok (IA) 4-15 millió eurót, a koordinációs és támogatási akciók (CSA) pedig 0,5-1,5 millió eurót kínálnak. Ezek a teljes konzorciumi költségvetésre vonatkoznak, és a magyar partner részesedése a konzorciumi megállapodásban rögzített munkamegosztástól függ. A 2026-os ciklus teljes kerete 90 millió euró.
Milyen határidőkkel kell számolniuk a magyar pályázóknak?
A 2026-os felhívások várhatóan júniusban jelennek meg, az első beadási határidő október–november tájékára esik. A magyar pályázóknak a beadás előtt legalább 10 munkanappal az NKFIH-nél is be kell nyújtaniuk a pályázatot formai előszűrésre. Az NKFIH 3 munkanapon belül visszajelzést ad. Az átlagos magyar előkészítési idő öt hónap – a partnerkereséstől a beadásig.
Hogyan működik a társfinanszírozás a magyar partner számára?
Az NKFIH csatlakozásával a magyar partner költségei a projekt 100 százalékában finanszírozhatók. A kifizetések forintban történnek, és az árfolyamkockázatot az NKFIH viseli – ez eltér a Horizont Európa standard euró-alapú kifizetéseitől. A magyar önrész-hozzájárulás a teljes projektköltségvetés hozzávetőlegesen 10-15 százaléka. A közvetett költség egységesen a személyi költség 25 százaléka.
Mit tegyen most egy magyar KFV?
A magyar KKV azonnali teendői: (1) regisztráció az NKFIH partnerkereső platformon, (2) profil-értékelő konzultáció az NKFIH-nél, (3) partnerkeresés az Enterprise Europe Networkön, (4) részvétel az NKFIH tájékoztató napjain. Az NKFIH 2026-ban négy tájékoztató napot szervez. A KKV-nak a 2000. évi C. törvény szerinti beszámolóját is elő kell készítenie a pénzügyi kapacitás igazolásához.
Milyen kockázatokra kell felkészülniük a magyar pályázóknak?
A négy fő kockázat: (1) késedelmes partnerkeresés – a magyar pályázatok 28 százaléka emiatt bukik el, (2) költségvetés alultervezése – 22 százalékos arány, (3) gyenge hatás-narratíva – 18 százalékos arány, (4) szellemi tulajdonjogi kérdések elhanyagolása – 15 százalékos arány. Az NKFIH mentorprogramja 38 százalékos sikerességi arányt mutat a résztvevők körében, szemben a 12 százalékos programon kívüli aránnyal.
Források és hivatkozási alap
- NKFIH – Az NKFIH csatlakozott a FOREST partnerséghez (hivatalos közlemény) – A magyar csatlakozás hivatalos bejelentése, a partnerség céljainak és kereteinek ismertetése http://rss.nkfih.gov.hu/hivatalrol/hazai-nemzetkozi-kfi-hirek/nkfih-csatlakozott-a-forest-partnerseghez
- EC – Forest-Based Sector Partnership Work Programme 2026 – A 2026-os FOREST-felhívások keretösszegei, ütemezése és tematikus súlypontjai https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/home
- EC – Horizon Europe Annotated Model Grant Agreement – A Horizont Európa projektek egységes költségelszámolási szabályai, beleértve a 25 százalékos közvetett költséget https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/home
- KSH – Magyarország környezeti állapota, 2024 – A magyar erdőállomány területére, az erdősültségi arányra és a CO2-megkötésre vonatkozó hivatalos statisztikák https://www.ksh.hu/
- 2000. évi C. törvény a számvitelről – A magyar pályázók pénzügyi beszámolójára, amortizációs szabályaira és a költségelszámolásra vonatkozó jogszabály https://njt.hu/jogszabaly/2000-100-00-00
- NKFIH – FOREST partnerségi eljárásrend, 2026 – A hazai előszűrés, a konzorciumi megállapodás-sablon és a mentorprogram részletes szabályai https://www.nkfih.gov.hu/