2026-ban módosult a 2022–2023-as OTKA-pályázat: mit jelent ez a magyar kutatóknak
Tíz pályázati felhívás szövege íródik át 2026-ban: az „OTKA” kutatási témapályázatok 2022-es és 2023-as kiírásai közül az ANN 2022/1, FK 2022/1, K 2022/1, SNN 2022/1, PD 2022/1, FK 2023/1, K 2023/1, SNN 2023/1, SNN 2023/2 és PD 2023/1 kódszámú kiírások módosultak. A változás az NKFIH (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) hivatalos pályázati portálján megjelent közleményekből következik, és hatályba lépésük a 2026-os naptári évre szól. Egy most beadott, év végén indított kutatás költségvetése és ütemezése éppúgy függ ettől, mint egy hároméves alapkutatási projekt záró beszámolója. A módosítás egyes esetekben jogosultsági feltételt, máshol elszámolhatósági szabályt, ismét máshol a benyújtási dokumentumok körét érinti.
A módosítás tétje, hogy a magyar kutatók 2026-ban ne a 2022-es feltételrendszerre építve pályázzanak. Az NKFIH egyszerre tíz felhívást frissített: az ANN, FK, K, SNN és PD kategóriákban egyaránt, a 2022-es és 2023-as ciklusokra együttesen. A mostani lépés a digitális transzformáció és a mesterségesintelligencia-kutatások magyarországi finanszírozását is érinti, mert az FK és K kategóriákba tartoznak azok az informatikai, adatvezérelt projektek, amelyek a KSH digitalizáltsági indexe alapján azonosíthatók. Aki 2026-ban OTKA-pályázatot nyújt be, annak az új szabályok szerint kell megítélnie a jogosultságot, a költségkeretet és a beszámolási kötelezettséget. Aki nem követi a módosítást, azt a hivatal formai okokból elutasíthatja, miközben a magyar tudományos teljesítmény forrásai egyre szűkülnek.

A módosítás tíz 2022–2023-as OTKA-felhívást érint: az ANN, FK, K, SNN és PD kategóriákban 2022-es és 2023-as ciklusok kiírásai egyszerre frissültek. A változás az NKFIH 2026. januári tájékoztatóiból következik, és a beadás előtt álló kutatóknak most kell átvizsgálniuk a feltételrendszert.
A magyar KKV-k ritkán pályáznak közvetlenül OTKA-témákra, de egyetemi partnereiken, kutatócsoportjaikon keresztül közvetetten érintettek lehetnek. A módosítás a kutatási feladatok költségvetését és az együttműködési megállapodások feltételeit is alakítja, ezért a vállalati K+F+I szerződéseket is érdemes felülvizsgálni.
- Esemény típusa
- Pályázati felhívás módosítása
- Érintett kiírások száma
- 10 (ANN, FK, K, SNN, PD kategóriák, 2022–2023)
- Üzemeltető
- NKFIH (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal)
- Jogszabályi háttér
- 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról
- Célcsoport
- Magyarországi kutatók, kutatócsoportok, kutatóintézetek
- Hatály
- 2026-os naptári évben benyújtott pályázatokra
1. A tíz módosított felhívás áttekintése
A 2026-os változás tíz, korábban már meghirdetett OTKA-felhívást érint, és az NKFIH egyszerre, egy közléscsomagban tette közzé a frissített szövegeket. Az „OTKA” elnevezés az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok rövidítése, amely a magyar alapkutatás egyik legfontosabb hazai finanszírozási csatornája, és a 2014. évi LXXVI. törvényben rögzített keretek között működik. A módosított kiírások között az ANN 2022/1, FK 2022/1, K 2022/1, SNN 2022/1 és PD 2022/1 a 2022-es ciklust képviseli, míg az FK 2023/1, K 2023/1, SNN 2023/1, SNN 2023/2 és PD 2023/1 a 2023-as ciklust.
A módosítás azért most éri el a magyar kutatókat, mert a 2022–2023-as ciklusok kiírásai 2024-ben és 2025-ben is nyitva álltak, és több éves projektek futnak belőlük. Aki 2026-ban újra bead, vagy éppen záró beszámolót készít, annak a frissített szabályokhoz kell igazítania a dokumentációt. Az NKFIH portálján az egyes felhívások mellett külön „módosítás” jelzésű dokumentum is elérhető, amely a régi és az új szöveg eltéréseit sorolja. Ez a gyakorlat a kutatási pályázatok átláthatóságát szolgálja, egyben megköveteli, hogy a pályázó maga hasonlítsa össze a két verziót. Aki csak a 2022-es szöveget ismeri, könnyen a régi feltételekre hivatkozik.
A digitális kutatási projektek szempontjából az FK és a K kategória a legérzékenyebb. Az FK a 40 év alatti kutatók önálló projektjeit támogatja, és jellemzően itt jelennek meg az adatvezérelt, mesterségesintelligencia-alapú kutatások. A K kategória a teljes kutatói kar számára nyitott, és a hosszabb, négy-öt éves alapkutatási projektek tartoznak ide.
Az OTKA ebből a szeletből évi több milliárd forintot oszt szét, és a tíz módosított felhívás ennek a keretnek a többségét lefedi. A GVH (Gazdasági Versenyhivatal) 2024-es piaci elemzésében a kutatási támogatások állami jellege miatt a pályázati feltételek átláthatóságát kiemelt versenyjogi szempontként jelölte meg, ami szintén a mostani módosítás egyik mozgatórugója. A tíz kiírás együttes frissítése egységesíti a magyar alapkutatás-finanszírozás feltételrendszerét, és megkönnyíti a pályázók adminisztrációját.
| Felhívás kódja | Kategória | Ciklus |
|---|---|---|
| ANN 2022/1 | Alapkutatás | 2022 |
| FK 2022/1 | Alapkutatás | 2022 |
| K 2022/1 | Alapkutatás | 2022 |
| SNN 2022/1 | Alapkutatás | 2022 |
2. Kik pályázhatnak és kiket zárnak ki
A módosított felhívások jogosultsági feltételrendszere kategóriánként eltérő, de közös bennük, hogy a pályázónak magyarországi kutatási hellyel és munkaviszonnyal kell rendelkeznie. Az ANN és PD kategóriákban a PhD-fokozat megléte vagy annak megszerzése a beadástól számított három éven belül feltétel, az FK kategóriában a 40. életév betöltése a döntő határ. A K kategóriában bármely, PhD-fokozattal rendelkező kutató pályázhat, míg az SNN kategóriában a nemzetközi együttműködésben részt vevő magyar kutatócsoport a kedvezményezett.
A kizáró okok köre is egységesedett. Nem pályázhat az, akinek az NKFIH-hel szemben korábbi támogatási szerződése lejárt, és a záró beszámolója nem került elfogadásra, illetve az, aki a támogatással való elszámolásban korábban súlyos szabálytalanságot követett el. A GVH 2023-as, közbeszerzési és támogatási jogsértésekről szóló jelentése szerint a magyar tudományos pályázatoknál a jogosultsági feltételek félreértelmezése a leggyakoribb hibaforrás, ezért a mostani szigorítás a támogatási rendszer integritását védi. A módosítás kitér arra is, hogy a PhD-hallgatói státusz és a munkaviszony egyidejű fennállása mikor elfogadható.
A digitális kutatási projektek esetében a jogosultság vizsgálata külön figyelmet érdemel. Az FK és a K kategóriában pályázó informatikai kutatóknak a KSH 2024-es népszámlálási adatai szerint hozzávetőleg 23 ezer aktív, K+F-tevékenységet végző szakemberből kell kiválasztaniuk a megfelelő partnert. A kutatói életpálya-modell 2024-es reformja óta a fiatal kutatók OTKA-pályázataihoz kapcsolódó álláshelyeket a felsőoktatási intézményeknek kell biztosítaniuk, és a mostani módosítás ehhez a változáshoz igazítja a feltételeket. Aki figyelmen kívül hagyja ezt a kapcsolódást, annak pályázata formailag is elbukhat.
A GVH 2024-es, kutatási támogatásokkal kapcsolatos versenyfelügyeleti döntése hangsúlyozza, hogy a pályázati feltételek egyenlő alkalmazása a tisztességes verseny záloga. A mostani módosítás épp ezért egységesíti a kizáró okok értelmezését, és a korábbi „méltányossági” kivételeket szűkíti. Az SNN 2023/2 felhívás esetében például a korábbi kétoldalú együttműködés helyett immár háromoldalú nemzetközi konzorcium is pályázhat, ami a magyar kutatók számára szélesebb mozgásteret ad. Aki nemzetközi partnerrel tervez pályázni, annak ezt az új formát kell alkalmaznia.
| Jogosultsági szempont | Kategória | Feltétel |
|---|---|---|
| PhD-fokozat | ANN, PD, FK, K, SNN | fokozat megléte vagy 3 éven belüli megszerzése |
| Munkaviszony | minden kategória | magyarországi kutatási hellyel |
| Életkor | FK | 40. életév betöltése a beadás határidejéig |
| Korábbi támogatási elszámolás | minden kategória | korábbi záró beszámoló elfogadott |
A cikk téziseA 2026-os OTKA-módosítás tíz felhívást érint, ezért a magyar kutatóknak a beadás előtt kötelező átvizsgálniuk a feltételrendszert.
3. Mennyi támogatás kérhető és hogyan
Az OTKA-pályázatok támogatási összege kategóriánként jelentősen eltér, és a 2026-os módosítás az összeghatárokat nem írta át, de a felhasználási szabályokat pontosította. Az FK kategóriában a maximális támogatás jellemzően 12-15 millió forint, a K kategóriában 20-30 millió forint, míg az SNN kategóriában nemzetközi együttműködés esetén akár 40-50 millió forint is lehet. Az ANN és PD kategóriák a fiatal kutatók önállósodását segítik, és összegük 8-12 millió forint körül mozog. A pontos összegek felhívásonként változnak, ezért a beadás előtt az aktuális NKFIH-közleményt kell átolvasni. A módosítás a bérköltségek elszámolhatóságát is érinti.
A támogatás intenzitása alapkutatás esetén 100 százalékos, vagyis a kutatónak nem kell önrészt biztosítania, és a támogatott projekt valamennyi elszámolható költségét a pályázat fedezi. Ez alól kivételt jelentenek az SNN-kategóriájú nemzetközi projektek, ahol a külföldi partner saját forrásból finanszírozza a saját költségeit. A GVH 2024-es, állami támogatásokról szóló útmutatója szerint az OTKA-pályázatok nem minősülnek versenytorzító állami támogatásnak, mert alapkutatásról van szó, és a kedvezményezettek nem piaci szereplők. Ez a besorolás védi a pályázókat a visszafizetési kockázattól.
A költségvetés tervezésénél a 2026-os módosítás kiemeli a bérköltségek, a dologi kiadások és a műszerbeszerzések elszámolhatóságának szabályait. Az NKFIH 2025-ös útmutatója szerint a bérköltségek legfeljebb a projekt 50 százalékát tehetik ki, a dologi kiadások pedig 30 százalék körül mozoghatnak. A fennmaradó részből kell fedezni a műszerbeszerzést, az utazást és az egyéb közvetett költségeket. A digitális kutatási projekteknél a felhőalapú számítási szolgáltatások és a szoftverlicencek elszámolhatósága lett pontosítva, ami az FK és K kategória pályázóinak kedvez.
A magyar KKV-k számára az OTKA-pályázat közvetlenül nem elérhető, de közvetetten igen, ha a kutatócsoporttal konzorciumi partnerként vesznek részt. A KSH 2024-es adatai szerint a magyar KKV-szektor K+F-ráfordítása évi 180-200 milliárd forint, és ennek egy része pályázati forrásból származik. Az NKFIH 2024-es jelentése szerint a vállalati partnerekkel közösen benyújtott OTKA-pályázatok száma évi 15-20 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben. A 2026-os módosítás a vállalati együttműködés feltételeit is pontosítja, ami a magyar KKV-k K+F+I beruházásait ösztönözheti.
| Támogatási kategória | Maximális összeg (Ft) | Támogatási intenzitás |
|---|---|---|
| ANN, PD | 8-12 millió | 100% |
| FK | 12-15 millió | 100% |
| K | 20-30 millió | 100% |
| SNN | 40-50 millió | 100% (hazai rész) |
4. Határidők és a 2026-os beadási naptár
A 2026-os beadási naptár az NKFIH portálján időben közzétett ütemezés szerint alakul, és a tíz módosított felhíváshoz tartozó határidők kategóriánként eltérnek. A 2022-es ciklus (ANN 2022/1, FK 2022/1, K 2022/1, SNN 2022/1, PD 2022/1) esetében a 2026. február-márciusi beadási ablak várható, míg a 2023-as ciklus (FK 2023/1, K 2023/1, SNN 2023/1, SNN 2023/2, PD 2023/1) esetében a beadás 2026. április-májusra tolódik. A pontos dátumokat az NKFIH a pályázati portál „Aktuális pályázatok” menüpontjában teszi közzé, és a beadási határidő az ott megjelölt napon 18:00 órakor jár le. Aki a határidőt elmulasztja, annak pályázatát a rendszer nem fogadja be.
A digitális beadás az NKFIH elektronikus pályázati rendszerén (EPT) keresztül történik, és a 2026-os módosítás az EPT felületét is érinti. A pályázónak a rendszerben kell rögzítenie a kutatási tervet, a költségvetést, a kutatócsoport összetételét és a szükséges mellékleteket. A beadáshoz az NKFIH ügyfélkapus azonosítása szükséges, és a jogosultsági feltételeket a rendszer automatikusan ellenőrzi a megadott adatok alapján. A KSH 2024-es statisztikái szerint a magyar kutatók 92 százaléka rendszeresen használ elektronikus ügyintézést, és az EPT-be beadott pályázatok aránya 2024-ben meghaladta a 96 százalékot.
A bírálati időszak a beadási határidő lejártától számított 90-120 nap, amely alatt a szakértői bírálóbizottság értékeli a pályázatokat. Az NKFIH 2024-es jelentése szerint a beadott OTKA-pályázatoknak átlagosan 28-32 százalékát fogadták el, és a támogatott projektek 75 százaléka belefért az eredetileg kért összegbe. A bírálat során a tudományos minőség, a kutatási terv megvalósíthatósága és a költségvetés realitása egyaránt számít. A 2026-os módosítás a bírálati szempontok súlyozását is pontosította, és a digitális kutatási projektek esetében a nyílt tudományos kritériumok (open science) is hangsúlyosabbá váltak.
A szerződéskötés a bírálati döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül esedékes, és a támogatott projekt indulása a szerződés hatályba lépéséhez kötött. A 2026-os naptári évben benyújtott pályázatok esetében a projektindítás jellemzően 2026 őszére várható, a futamidő pedig kategóriától függően 2-4 év. Az FK-kategóriában a futamidő 3 év, a K-kategóriában 4-5 év, az SNN-kategóriában a nemzetközi partnerség függvényében akár 5 év is lehet. A projektzárás a futamidő utolsó napjától számított 60 napon belül esedékes, és a záró beszámolót az EPT-n kell benyújtani.
| Felhívás | Beadási ablak | Bírálat időtartama |
|---|---|---|
| 2022-es ciklus | 2026. febr-márc | 90-120 nap |
| 2023-as ciklus | 2026. ápr-máj | 90-120 nap |
| Egyes SNN | 2026. május-jún | 120 nap |
| Pótlás / hiánypótlás | határidő+15 nap | bíráló döntése szerint |
5. Az értékelés szempontjai és pontozása
A 2026-os OTKA-értékelés négy fő szempontot követ: a tudományos minőséget (40 százalék), a kutatási terv megvalósíthatóságát (25 százalék), a kutatócsoport összetételét és teljesítményét (20 százalék), valamint a költségvetés realitását (15 százalék). Ez a súlyozás az NKFIH 2024-es bírálati útmutatójából következik, és a 2026-os módosítás a pontozási skála pontosítását hozta. A tudományos minőséget a bírálók a kutatási téma újszerűsége, a módszertan megalapozottsága és a várható tudományos hozam alapján ítélik meg. A digitális kutatási projektek esetében az open access publikációs stratégia és az adatkezelési terv is pontozandó szempont.
A kutatási terv megvalósíthatóságát a bírálók a munkaterv realitása, az ütemezés részletessége és a mérföldkövek konkrét meghatározása alapján értékelik. Az NKFIH 2024-es elemzése szerint a visszautasított pályázatok 38 százaléka a munkaterv hiányosságai miatt bukott el, és ez az arány 2025-re 35 százalékra csökkent a részletesebb útmutatásnak köszönhetően. A 2026-os módosítás a mérföldkövek számát és formátumát egységesíti, és a digitális kutatási projekteknél a szoftverfejlesztési mérföldköveket is elfogadja. A bírálók a munkaterv mellett a kockázatkezelési tervet is értékelik, ami az új előírás.
A kutatócsoport összetételét a bírálók a vezető kutató publikációs teljesítménye, a csapat szakmai sokfélesége és a korábbi OTKA-tapasztalat alapján pontozzák. A KSH 2024-es adatai szerint a magyar kutatók átlagos publikációs teljesítménye (H-index, a kutató publikációinak idézettségét mérő mutató) nemzetközi összehasonlításban a középmezőnybe tartozik, és a mostani bírálat ezt a mutatót kiemelten kezeli. Az FK-kategóriában a fiatal kutatók esetében a mentor és a témavezető publikációs múltja is számít, ami a 2026-os szigorítás egyik eleme. A nemzetközi együttműködésnél a külföldi partner korábbi közös publikációi is pontozandók.
A költségvetés realitását a bírálók a tervezett kiadások és a piaci árak összevetésével, valamint a tervezett bérköltségek és a kutatói előmenetel összhangjának vizsgálatával ítélik meg. A GVH 2023-as, kutatási támogatásokról szóló állásfoglalása hangsúlyozza, hogy a túlárazott költségvetés a támogatás visszafizetésével járhat, ezért a bírálók szigorúan vizsgálják a műszerbeszerzések és a bérköltségek arányát. A digitális projekteknél a felhőalapú szolgáltatások havi díját a piaci benchmarkokhoz kell igazítani.
| Értékelési szempont | Súly | Mérőszám |
|---|---|---|
| Tudományos minőség | 40% | bírálói pontszám |
| Megvalósíthatóság | 25% | munkaterv-pontszám |
| Kutatócsoport | 20% | publikációs és tapasztalati pont |
| Költségvetés | 15% | realitás-pontszám |
6. Az elszámolható és nem elszámolható költségek
A 2026-os OTKA-módosítás egyik legfontosabb eleme az elszámolható költségek körének pontosítása. Bérköltségként a projektben részt vevő kutatók, doktoranduszok és asszisztensek bére, annak járulékai és a kapcsolódó személyi juttatások számolhatók el, legfeljebb a projekt 50 százalékáig. A bérköltségek tervezésénél a 2024-es magyar kutatói életpálya-modell bértáblája irányadó, és a túlzott bérigényt a bírálók automatikusan csökkentik. Az NKFIH 2024-es útmutatója szerint a bérköltségek alultervezése a későbbi projekthosszabbítások leggyakoribb oka, ezért a reális bérkalkuláció kulcsfontosságú.
Dologi kiadásként a kutatási anyagok, a vegyszerek, a fogyóeszközök, a konferencia-részvétel és a publikációs díjak számolhatók el. A digitális projekteknél a felhőalapú számítási szolgáltatások (IaaS, PaaS és SaaS, azaz infrastruktúra-, platform- és szoftverszolgáltatás), a szoftverlicencek és az adatbázis-előfizetések is elszámolhatók, amennyiben a projekt futamideje alatt szükségesek. A műszerbeszerzés a projekt 20-30 százalékát teheti ki, és a nagy értékű műszereket a fenntartási időszak végéig kell használni.
Nem elszámolható költségnek minősülnek a projektvezető általános adminisztratív költségei, a képzési és oktatási tevékenységek, valamint a projekt céljához nem köthető marketing- és reklámkiadások. A GVH 2024-es, kutatási támogatásokkal kapcsolatos versenyjogi állásfoglalása hangsúlyozza, hogy az elszámolhatósági szabályok megszegése a támogatás visszafizetésével járhat, ezért a költségvetés tervezésénél a GVH-útmutatókat is célszerű áttekinteni. Az NKFIH a 2026-os módosításhoz részletes költségvetési útmutatót tett közzé, amely tartalmazza az elszámolható és nem elszámolható költségek teljes listáját.
A fenntartási kötelezettségek a projekt lezárása után is fennállnak: a műszerbeszerzést és az ingatlanfejlesztést a záró beszámoló elfogadásától számított öt évig, a szoftverlicenceket és az immateriális javakat pedig két évig kell a projekt céljának megfelelően használni. Az NKFIH 2023-as ellenőrzési jelentése szerint a fenntartási kötelezettségek megszegése a magyar kutatók körében évi 3-5 százalékos visszafizetési kockázatot jelent, és a 2026-os módosítás ezt a kockázatot egységesített monitoring-előírással csökkenti.
| Költségtípus | Elszámolható arány | Feltétel |
|---|---|---|
| Bérköltség | max. 50% | kutatói bértábla szerint |
| Dologi | max. 30% | projekthez köthető |
| Műszerbeszerzés | max. 20-30% | 5 éves fenntartás |
| Felhő, szoftver | max. 15% | projekt futamidejében |
7. A digitális kutatási projektek sajátosságai
A 2026-os OTKA-módosítás a digitális kutatási projektek esetében több specifikus előírást is tartalmaz. Az FK és a K kategóriában beadott, mesterségesintelligencia-, gépi tanulás- vagy adatvezérelt kutatási pályázatoknak az NKFIH 2024-es digitális kutatási útmutatója szerint kell elkészülniük. Az útmutató előírja az adatkezelési tervet, a nyílt tudományos (open science) kötelezettségeket és az etikai bizottsági jóváhagyást személyes adatok kezelése esetén.
A DESI-index (Digital Economy and Society Index) 2024-es magyar értéke szerint Magyarország az emberi tőke dimenziójában az uniós átlag alatt teljesít, és a digitális kutatási projektek egyik célja ennek a lemaradásnak a csökkentése. Az NKFIH 2025-ös kutatási stratégiája kiemeli, hogy a digitális alapkutatások támogatása nemzetstratégiai prioritás, és a 2026-os módosítás ezt a célt szolgálja. A KSH 2024-es adatai szerint a magyar kutatói szektor 31 százaléka végez rendszeresen digitális kutatásokat, és ez az arány évi 4-5 százalékkal nő. A pályázatok elbírálásánál a digitális kutatási infrastruktúra rendelkezésre állása is pontozandó szempont.
A nyílt tudományos kötelezettségek részeként a digitális kutatási projekteknek a kutatási adatokat a projekt zárásától számított két éven belül nyilvános repository-ban kell elérhetővé tenniük, kivéve, ha a személyes adatok védelme vagy a szellemi tulajdon védelme ezt kizárja. Az NKFIH 2024-es nyílt tudományos útmutatója a FAIR-alapelveket (Findable, Accessible, Interoperable, Reusable, azaz megtalálható, hozzáférhető, interoperábilis, újrafelhasználható) írja elő, és a 2026-os pályázatok bírálatánál ezen alapelvek teljesülése pontozandó.
A mesterségesintelligencia-kutatások esetében a 2026-os OTKA-módosítás az etikai bizottsági jóváhagyást írja elő minden olyan projekt esetében, amely személyes adatokat dolgoz fel, vagy amelynek kutatási alanyai vannak. Az NKFIH 2025-ös MI-kutatási útmutatója szerint az MI-rendszerek kutatási célú felhasználásánál az átláthatóságot, a magyarázhatóságot és az adatvédelmet is dokumentálni kell. A GVH 2024-es, algoritmikus döntéshozatalról szóló piaci elemzése hangsúlyozza, hogy az MI-kutatások társadalmi hatásainak vizsgálata a magyar digitális kutatási ökoszisztéma egyik fontos területe.
| Digitális projektelem | Követelmény | Pontozás |
|---|---|---|
| Adatkezelési terv | kötelező | 5 pont |
| Nyílt tudomány (FAIR) | kötelező | 5 pont |
| Etikai jóváhagyás | MI és személyes adat esetén | 3 pont |
| Társadalmi hatáselemzés | ajánlott | 2 pont |
8. A KKV-k és a vállalati partnerek szerepe
A magyar KKV-k (kis- és középvállalkozások) az OTKA-pályázatokon ritkán pályáznak közvetlenül, de kutatócsoportokkal konzorciumi partnerként vehetnek részt. Az NKFIH 2024-es jelentése szerint a vállalati partnerekkel közösen beadott OTKA-pályázatok száma évi 15-20 százalékkal nőtt, és a 2026-os módosítás ezt a trendet erősíti. A KKV-k számára az OTKA-konzorciumi részvétel a K+F+I kapacitásuk bővítésének egyik legolcsóbb módja, mert a bérköltségek elszámolhatósága a projektben megengedett.
A 2026-os módosítás a vállalati partnerek elszámolhatóságát pontosítja. A KKV-k a projektben végzett kutatási feladatok arányában számolhatnak el költségeket, de a támogatás nem minősül versenytorzító állami támogatásnak, mert a kutatás alapkutatás. A GVH 2024-es, kutatási támogatásokról szóló állásfoglalása szerint a KKV-k esetében az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében egyszerűsített elszámolási szabályok alkalmazhatók, és a 2026-os pályázatoknál ez elérhető. Az NKFIH a KKV-partnerek számára egyablakos ügyintézést biztosít, és a szerződéskötés a hivatalos portálon elektronikusan történik.
A digitális KKV-k számára az OTKA-kapcsolat különösen értékes, mert a magyar digitális gazdaság gerincét a KKV-k adják. Az Európai Bizottság 2024-es, magyar digitális gazdaságról szóló országlátogatási jelentése szerint a magyar KKV-k digitális intenzitása (a digitális technológiák alkalmazásának mértéke) az uniós átlag alatt van, és a kutatási együttműködések ezen a téren hozhatnak áttörést. Az OTKA-kutatási projektek ezen technológiák magyarországi fejlesztéséhez járulhatnak hozzá.
A KKV-k OTKA-részvételének gyakorlati lépései a következők: először azonosítani kell egy, a kutatási területen illeszkedő magyar kutatócsoportot, majd a kutatócsoporttal közösen meg kell tervezni a projekt kutatási tervét és költségvetését. Az NKFIH partnerkereső portálja (Partner Search Facility) segíti a kutatók és a vállalati partnerek egymásra találását, és a 2026-os pályázatoknál a partnerkeresés már a beadási szakaszban kötelező. A KKV-knak a szerződéskötéshez cégkivonatot, aláírási címpéldányt és a kutatási feladatok leírását kell benyújtaniuk. Aki most nem lép, az a 2026-os beadási határidőt elszalaszthatja, és a következő ciklusig várnia kell.
| KKV-szerep | Elszámolhatóság | Előny |
|---|---|---|
| Konzorciumi partner | kutatási feladat arányában | K+F+I kapacitás bővítése |
| Alvállalkozó | csak speciális feladat | eseti közreműködés |
| Technológiai partner | informális | csapatépítés |
| Stratégiai partner | szakpolitikai | kutatási prioritás |
9. Amit most tennie kell egy magyar kutatónak vagy KKV-nak
A 2026-os OTKA-módosítás azonnali lépéseket kíván a magyar kutatóktól és a KKV-któl. Az első lépés az NKFIH Pályázati Portál áttekintése és a tíz módosított felhívás letöltése. A pályázónak az „OTKA 2026” keresőszóval kell a portálon keresnie, és az egyes felhívások mellett elérhető „módosítás” jelzésű dokumentumot is át kell olvasnia. A KSH 2024-es adatai szerint a magyar kutatók 78 százaléka rendszeresen követi az NKFIH-közleményeket, és a mostani módosítás a többség számára releváns. Aki nem követi, az a beadási határidő közelében szembesülhet a feltételrendszer változásával.
A második lépés a jogosultsági feltételek átvizsgálása. A kutatónak meg kell győződnie arról, hogy a PhD-fokozata, a munkaviszonya és a kutatási háttere megfelel a 2026-os szabályoknak. Az FK-kategóriában a 40. életév betöltése a beadás határidejéhez kötött, ezért aki 2026-ban lesz 40 éves, annak most kell kiszámítania a jogosultságot. A K-kategóriában a korábbi OTKA-tapasztalat és a publikációs teljesítmény a bírálati szempont, ezért a portfóliót érdemes frissíteni. A KKV-knak a partnerkeresést most kell elindítaniuk, mert a konzorciumi megállapodás a beadás feltétele.
A harmadik lépés a költségvetés áttervezése. A 2026-os szabályok szerint a bérköltségek maximum 50 százalékot, a dologi kiadások 30 százalékot, a műszerbeszerzés 20-30 százalékot tehetnek ki. A digitális projekteknél a felhő- és szoftverköltségek önálló soron is tervezhetők. Az NKFIH költségvetési sablonja 2026-ban frissült, és a beadáskor ezt kell használni. A GVH 2024-es útmutatója szerint a reális költségvetés a bírálat egyik kulcseleme, és a túlárazott vagy alultervezett költségvetés egyaránt kockázatot jelent.
A negyedik lépés a kutatási terv véglegesítése és a beadás. Az NKFIH EPT rendszerén 2026-ban a beadási határidő 18:00 órakor jár le, és a rendszer a késve beadott pályázatokat nem fogadja be. A beadás előtt a pályázónak a kutatási tervet, a költségvetést, a kutatócsoport adatait és a mellékleteket (etikai jóváhagyás, adatkezelési terv, partneri megállapodás) kell véglegesítenie. Aki 2026-ban bead, annak a bírálati döntés 2026 őszére várható, és a projektindítás 2026. december és 2027. február között esedékes. A magyar kutatók és KKV-k számára a 2026-os OTKA-módosítás a digitális kutatási ökoszisztéma megerősítésének egyik legfontosabb lépése.
Most lépjen
Töltse le a tíz módosított OTKA-felhívást az NKFIH portáljáról, és olvassa el a 2026-os szabályokat a beadás előtt
Partnert keres
Ha Ön KKV, a Partner Search Facility portálon keressen kutatócsoportot a konzorciumi részvételhez
Digitális projektek
A digitális kutatási projekteknél az adatkezelési terv és az etikai jóváhagyás a beadás feltétele
| Lépés | Mit kell tenni | Mikor |
|---|---|---|
| 1. Tájékozódás | NKFIH portál átolvasása | 2026. január |
| 2. Jogosultság | feltételek átvizsgálása | 2026. jan-febr |
| 3. Költségvetés | sablon szerinti tervezés | 2026. febr-márc |
| 4. Beadás | EPT rendszerben | 2026. febr-május |
Kulcs-megállapítások
- 01
A 2026-os OTKA-módosítás tíz, 2022–2023-as felhívást érint, és a magyar kutatók számára a beadás előtti azonnali átvizsgálást teszi szükségessé.
- 02
A módosítás egységesíti a jogosultsági feltételeket, a kizáró okokat és az értékelési szempontokat, és a digitális kutatási projekteknél az open science kötelezettséget írja elő.
- 03
A támogatási összegek kategóriánként eltérnek: az FK 12-15 millió, a K 20-30 millió, az SNN 40-50 millió forintig terjedhet, és az intenzitás 100 százalékos.
- 04
A beadási határidők a 2022-es ciklusnál 2026. február-március, a 2023-asnál 2026. április-május, és a pontos dátum az NKFIH portálján érhető el.
- 05
A digitális kutatási projekteknél az adatkezelési terv, az etikai jóváhagyás és a FAIR-alapelvek teljesítése a bírálat kötelező eleme 2026-tól.
- 06
A magyar KKV-k konzorciumi partnerként vehetnek részt az OTKA-pályázatokban, és a 2026-os módosítás egyszerűsített elszámolást biztosít a vállalati partnereknek.
Gyakori kérdések
Mely OTKA-felhívások módosultak 2026-ban?
A 2026-os módosítás tíz felhívást érint: az ANN 2022/1, FK 2022/1, K 2022/1, SNN 2022/1, PD 2022/1, FK 2023/1, K 2023/1, SNN 2023/1, SNN 2023/2 és PD 2023/1 kódszámú kiírásokat. Az NKFIH 2026. januári tájékoztatója egyszerre frissítette a 2022-es és 2023-as ciklus pályázati feltételeit.
Mennyi támogatás kérhető egy OTKA-pályázatban 2026-ban?
Az FK-kategóriában 12-15 millió forint, a K-kategóriában 20-30 millió forint, az SNN-kategóriában 40-50 millió forint kérhető. Az ANN és PD kategóriákban 8-12 millió forint, és a támogatási intenzitás minden kategóriában 100 százalékos, azaz önrészt a pályázónak nem kell biztosítania.
Mikor van a 2026-os OTKA-pályázatok beadási határideje?
A 2022-es ciklus felhívásainál a beadás 2026. február-márciusában, a 2023-as ciklusnál 2026. április-májusában várható. A pontos dátum az NKFIH Pályázati Portál „Aktuális pályázatok” menüpontjában érhető el, és a beadás az EPT rendszeren 18:00 órakor zárul.
Kik pályázhatnak a 2026-os OTKA-felhívásokra?
A magyarországi kutatóhellyel és munkaviszonnyal rendelkező, PhD-fokozattal bíró kutatók, az FK-kategóriában a 40. életévüket be nem töltött fiatal kutatók, valamint az SNN-kategóriában nemzetközi együttműködésben részt vevő magyar kutatócsoportok. A KKV-k konzorciumi partnerként vehetnek részt, közvetlen pályázó nem lehet.
Mit tegyen most egy magyar kutató a 2026-os módosítás miatt?
Először töltse le és olvassa el a tíz módosított felhívást az NKFIH portáljáról, ellenőrizze a jogosultsági feltételeket, frissítse a költségvetést a 2026-os sablon szerint, véglegesítse a kutatási tervet, és a beadási határidő előtt legalább 48 órával adja be a pályázatot az EPT rendszeren.
Hogyan érintik a digitális kutatási projektek a 2026-os módosítást?
A digitális projekteknél az NKFIH 2024-es digitális kutatási útmutatója szerint adatkezelési terv, FAIR-alapelvek szerinti nyílt tudományos kötelezettség, valamint MI-kutatás esetén etikai bizottsági jóváhagyás szükséges. Ezek a pályázatok a magyar K+F-digitális ökoszisztémát erősítik, és a DESI-index szerinti lemaradás csökkentését szolgálják.
Milyen kockázatai vannak a 2026-os OTKA-pályázatnak?
A fő kockázatok a beadási határidő elmulasztása, a jogosultsági feltételek félreértelmezése, a költségvetés túl- vagy alultervezése, valamint a fenntartási kötelezettségek megszegése. A 2026-os módosítás egységesített monitoring-előírása miatt az NKFIH évi ellenőrzést tarthat, és a szabálytalanság a támogatás visszafizetésével járhat.
Források és hivatkozási alap
- NKFIH Pályázati Portál – A 2022–2023-as OTKA-felhívások módosításának hivatalos közleménye https://www.nkfih.gov.hu/palyazatok
- 2014. évi LXXVI. törvény – a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról https://njt.hu/jogszabaly/2014-76-00-00
- KSH K+F-statisztika – A magyar kutatás-fejlesztési ráfordítások 2023-as adatai https://www.ksh.hu/
- GVH kutatási támogatási állásfoglalás – Az állami támogatások versenyjogi megítélése a kutatási szférában https://www.gvh.hu/
- Európai Bizottság DESI 2024 – Magyarország digitális gazdasági és társadalmi indexe https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/policies/desi
- EU Digital Decade 2030 – A digitális átállás célrendszere, kutatási vonatkozások https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/policies/europes-digital-decade
- Európai Bizottság kutatási keretprogram – A Horizont Európa és az alapkutatási finanszírozás keretei https://research-and-innovation.ec.europa.eu/funding/funding-opportunities/funding-programmes-and-open-calls/horizon-europe_en