A KKP_22 2026-os útmutatója törölte a személyi költségek felső korlátját
2026. január 14-én a palyazat.gov.hu oldalon megjelent a módosítás: az Élvonal – Kutatási Kiválósági Program KKP_22-es felhívásának 5. melléklete mostantól nem tartalmazza a teljes és a részmunkaidős alkalmazottak személyi költségeire vonatkozó felső határokat. A változás nem a keretösszeget, nem a jogosultsági feltételeket és nem a benyújtási határidőt érinti – kizárólag azt a 2021 óta változatlan belső korlátot vette le a rendszer, amely eddig megakadályozta, hogy egy tapasztalt kutató bruttó bérét a pályázatból a piaci szintig finanszírozzák. Az Élvonal-program egyébként a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) legrangosabb, egyéni kutatói kiválóságot célzó pályázata: a keret a 2024-es kiírásban 6 milliárd forint volt, és a 2026-os körben is hasonló nagyságrendre lehet számítani. A mostani pontosítás ezért nem eljárási apróság, hanem a nyertesek bérstratégiáját gyökeresen átrajzoló szabály. Aki eddig azért nem adta be a pályázatot, mert a saját piaci fizetését a projekt nem fedezte volna, most újraszámolhatja a modellt – a felső határ eltörlése ugyanis a bruttó bér és a járulékok teljes elszámolhatóságát hozza vissza a játékba, feltéve, hogy a kategóriára vonatkozó többi feltétel (munkaszerződés, foglalkoztatási jogviszony, kutatói státusz) változatlanul teljesül.
2026. január 14-én a palyazat.gov.hu oldalon közzétették az Élvonal – Kutatási Kiválósági Program KKP_22-es felhívásának módosítását, és a változás lényege világos: a pályázati útmutató 5. mellékletében a „Személyi jellegű ráfordítások” fejezetből eltűntek a felső határok mind a teljes, mind a részmunkaidős foglalkoztatásra. A módosítás nem önálló jogszabály, hanem a már futó felhívás adminisztratív korrekciója – ezért a keretösszeg, a jogosultsági feltételek és a benyújtási határidő változatlanok. Az NKFIH azzal a gyakorlati céllal nyúlt a szöveghez, hogy a tapasztalt, piacképes fizetésű kutatók bérigényét a projektből lehessen finanszírozni, és ne az intézménynek kelljen a különbözetet saját forrásból kiegészítenie. Aki tehát eddig a bérplafon miatt tartotta vissza a beadást, most újraszámolhatja a költségvetést; aki viszont már benyújtotta, annak a pályázatát a benyújtás pillanatában érvényes szabályok szerint bírálják el, és utólag a kedvezőbb szabály csak korlátozottan érvényesíthető. A pontos, gyakorlatra átültetett hatás ezért a következő napok és hetek döntésén múlik: érdemes a saját projekthez tartozó bérköltség-árat újrakalkulálni, és ahol szükséges, a tervezetet a mostani szabállyal összhangban átírni.

A pályázati útmutató 5. melléklete szabályozza, hogy a KKP_22 keretében milyen bérköltségek számolhatók el. A módosítás a teljes és a részmunkaidős alkalmazottakra egyaránt kiterjed, és kizárólag a felső összeghatárt törölte el, az egyéb – kategóriára vonatkozó – feltételeket változatlanul hagyta. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy a bruttó bér és a munkáltatói járulékok teljes mértékben elszámolhatók, amennyiben a munkaszerződés, a foglalkoztatási jogviszony és a kutatói státusz megfelel a pályázati feltételeknek.
A módosítás kizárólag az 5. melléklet személyi jellegű ráfordításaira vonatkozik, így a pályázati keret, a jogosultsági feltételek és a benyújtási határidő nem változott. Aki a módosítás előtt adta be a pályázatát, annak a pályázatát a beadáskor hatályos szabályok szerint bírálják el; a kedvezőbb szabály a beadás utáni kiegészítésnél csak korlátozottan érvényesíthető. Aki viszont most készíti a pályázatot, annak a költségvetést az új szabály alapján kell összeállítania – a bérplafon eltörlése a tapasztalt kutatók bérigényét teljes mértékben elszámolhatóvá teszi a projektből.
- Pályázat kódszáma
- KKP_22 (Élvonal – Kutatási Kiválósági Program)
- Módosítás dátuma
- 2026. január 14.
- Érintett melléklet
- 5. melléklet – Személyi jellegű ráfordítások
- Érintett szabály
- A teljes és részmunkaidejű foglalkoztatás felső bérkorlátja
- Típus
- Adminisztratív útmutató-módosítás (a felhívás szövegének frissítése)
- Hatás
- Minden jövőbeni beadásra és a függőben lévő pályázatok egy részére
A bérplafon eltörlésének háttere
2021-ben a Széchenyi 2020 program megújításakor az NKFIH a KKP_22 útmutató 5. mellékletében egységes felső határokat vezetett be a teljes és a részmunkaidős alkalmazottak bruttó bérére és a munkáltatói járulékokra. A cél akkor az volt, hogy a pályázat ne váljon „bérfinanszírozási” eszközzé, és a támogatás valóban a kutatási tevékenységre, ne pedig a fenntartási költségekre csoportosuljon.
2026. január 14-én a palyazat.gov.hu oldalon megjelent az útmutató módosítása, amely a „Személyi jellegű ráfordítások” szakaszból kikerülte a felső összeghatárokat mind a teljes, mind a részmunkaidős foglalkoztatás esetére. A döntés hátterében a 2024-es pályázati körök tapasztalatai álltak: a pályázók jelezték, hogy a magyar akadémiai szférában a bruttó bérek mára meghaladták a 2021-es plafont, és a kutatási kiválóság fenntartása a tapasztalt szakemberek piaci szintű megfizetése nélkül nem biztosítható.
A módosítás hatálya alól nem esnek ki a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet általános szabályai: az elszámolhatóság továbbra is a tényleges foglalkoztatáshoz, a munkaszerződésben rögzített jogviszonyhoz és a kutatói státusz igazolásához kötött. A bérplafon eltörlése nem jelent automatikus jóváhagyást: minden egyes költségtételt a projektben vállalt munkaidő-ráfordítással és a kutatási feladattervvel összhangban kell igazolni, és az NKFIH utólagos ellenőrzés keretében vizsgálhatja a bérköltségek megalapozottságát.
A bérplafon eltörlése közvetlen hatással van a magyar K+F szektor munkaerőpiacára: a tapasztalt kutatók mostantól a projektből teljes mértékben finanszírozhatók, ami csökkenti az intézmények bérkiegészítési terheit, és növeli a magyar kutatói pálya vonzerejét a nemzetközi munkaerőpiacon. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 2026-os beadási időszakban a pályázók bátrabban tervezhetnek piaci szintű bérköltséget, és a kutatási projekt fenntarthatósága nem függ az intézmény kiegészítő forrásaitól.
| Foglalkoztatási forma | Régi szabály (2021–2025) | Új szabály (2026. 01. 14-től) |
|---|---|---|
| Teljes munkaidős kutató | Bruttó bérre felső összeghatár vonatkozott | Nincs felső összeghatár, bruttó bér teljes elszámolható |
| Részmunkaidős kutató | Bruttó bérre felső összeghatár vonatkozott | Bér időarányosan, felső határ nélkül elszámolható |
| Munkáltatói járulék | A bruttó bér plafonjához kötve | Teljes mértékben elszámolható, a bruttó bér mértékéig |
| Egyéb feltételek | Munkaszerződés, foglalkoztatási jogviszony, kutatói státusz | Változatlanul kötelező |
Mire terjed ki a módosítás – és mire nem
A módosítás szövegszerű hatálya pontosan körülhatárolt: a pályázati útmutató 5. mellékletének „Személyi jellegű ráfordítások” alpontja érintett. A szakasz két fő elemet tartalmazott: a teljes munkaidős és a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó bruttó bér-, valamint a munkáltatói járulék-felső határokat. A 2026. január 14-i szövegváltozat ezeket a számokat – mint önálló korlátot – törölte, és a bruttó bér teljes összegének elszámolhatóságát írta elő, az egyéb kategóriafeltételek változatlanul hagyása mellett.
Ami a módosítás hatályán kívül esik, az a pályázat teljes költségvetési struktúrája. A KKP_22-ben a személyi jellegű ráfordítások továbbra is a teljes költségvetés meghatározott arányát képezik, és a dologi kiadások, a beruházások, az alvállalkozói költségek és a közvetett költségek elszámolhatósága nem változott. A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 7. §-a szerinti általános elszámolhatósági szabályok, így a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelménye változatlanul érvényesülnek.
A módosítás nem terjed ki a posztdoktori és a PhD-hallgatói ösztöndíjak szabályozására sem: ezek a kategóriák az 5. mellékletben önálló alpontok, és a felső határaikat a mostani változtatás nem érintette. Az ösztöndíjak mértékét továbbra is a vonatkozó kormányrendelet és a pályázati útmutató rögzíti, és az ösztöndíj-kifizetések a bruttó bérre vonatkozó szabályoktól eltérő logikát követnek. Aki a pályázatában ösztöndíjas és alkalmazotti kategóriát egyaránt tervez, annak a költségvetést külön kell vezetnie a két kategóriára.
A módosítás további fontos határvonala az időbeli hatály: a változás a 2026. január 14. után benyújtott pályázatokra automatikusan vonatkozik, a korábban benyújtottakra pedig a beadáskor hatályos szabályokat kell alkalmazni. Aki tehát a módosítás előtt adta be a pályázatát, és utólag szeretné módosítani a költségvetést, annak a pályázat-kiegészítés szabályait kell alkalmaznia, és a kedvezőbb bérszabály csak akkor érvényesíthető, ha a projekt keretei ezt még lehetővé teszik.
| Költségkategória | Szabály 2026. 01. 14. előtt | Szabály 2026. 01. 14. után |
|---|---|---|
| Brutttó bér (teljes munkaidő) | Felső összeghatár alkalmazandó | Felső határ törölve, teljes bruttó bér elszámolható |
| Brutttó bér (részmunkaidő) | Felső összeghatár alkalmazandó | Időarányos bér felső határ nélkül |
| Munkáltatói járulék | A bérplafonhoz kötve | Bruttó bér teljes összegéig elszámolható |
| Posztdoktori ösztöndíj | Saját kategória, saját felső határ | Saját kategória, változatlan szabály |
A cikk téziseA KKP_22 2026-os módosítása eltörölte a kutatói bérek felső határát, így a piacképes fizetés mostantól teljes egészében elszámolható a projektben.
A jogosultsági feltételek nem változtak
A KKP_22-es pályázat jogosultsági feltételrendszere 2026. január 14-én nem módosult. A felhívás továbbra is az NKFIH „Élvonal” programjának célkitűzéseit követi: olyan tapasztalt, nemzetközileg elismert magyar kutatók támogatását, akik saját kutatási csoporttal rendelkeznek, és akiknek projektje a magyar tudományos kiválóságot nemzetközi szinten is reprezentálja. A jogosultság megállapításához a pályázónak igazolnia kell a tudományos előéletet, a publikációs listát, a kutatási terv megalapozottságát és a befogadó intézmény akkreditációját.
A befogadó intézmények köre sem változott: a pályázatot magyar egyetemek, kutatóintézetek, közfinanszírozású kutatóhelyek és akkreditált kutatócsoportok nyújthatják be. Az intézménynek továbbra is biztosítania kell a kutatási infrastruktúrát, a működési hátteret és a projekt adminisztrációját, és a bérköltség-finanszírozás a befogadó intézményen keresztül történik. A módosítás közvetett hatása, hogy a bérplafon eltörlésével csökken az intézmények kiegészítő forrásigénye, de a befogadói szerep és felelősség nem változott.
A kutatói státusz megőrzése és a munkaszerződéses foglalkoztatás a pályázat egyik legfontosabb jogalapja. A bérplafon eltörlése nem mentesít a foglalkoztatási jogviszony igazolása alól: a pályázónak a projekt teljes időtartamára munkaszerződéssel kell rendelkeznie a befogadó intézménynél, és a munkaidő-ráfordítást a kutatási tervben vállalt feladatokhoz kell igazítani. A részmunkaidős foglalkoztatás a teljes munkaidős alkalmazás alternatívája, és a bér időarányosan, a ledolgozott óraszámmal összhangban számolható el – felső határ nélkül.
A jogosultsági feltételek között kiemelt helyet foglal el a tudományos kiválóság igazolása. Az NKFIH a beadott pályázatokat független szakértői bírálattal rangsorolja, és a tudományos előélet, a kutatási terv újszerűsége, a várható hatás és a megvalósíthatóság együttesen határozza meg a nyertességet. A bérköltség a rangsorolásban közvetlenül nem értékelt szempont, de a költségvetés realitása és a bérköltségek megalapozottsága a projekt értékelésének része.
| Jogosultsági feltétel | Követelmény | Igazolás módja |
|---|---|---|
| Tudományos előélet | Nemzetközileg elismert publikációs lista | Publikációs lista, hivatkozások |
| Kutatási terv | Eredeti, újszerű, megvalósítható | Kutatási terv és munkaterv |
| Befogadó intézmény | Akkreditált magyar kutatóhely | Intézményi akkreditáció |
| Munkaszerződés | Projekt teljes időtartamára | Munkaszerződés és munkaidő-nyilatkozat |
A költségvetés újraszámolásának gyakorlata
A bérplafon eltörlésének legfontosabb gyakorlati következménye, hogy a 2026-os pályázati ciklusban beadott költségvetések személyi jellegű sorait újra kell tervezni. A pályázónak mostantól a bruttó bér teljes összegével és a munkáltatói járulékok teljes körével számolhat, amennyiben az adott kutatási pozícióhoz tartozó piaci bér meghaladja a korábbi, 2021-es plafont.
A költségvetés átalakításának egyik legfontosabb lépése a bruttó bér és a járulékok szétválasztása. A KKP_22-es pályázatban a bruttó bér és a munkáltatói járulék két önálló költségsor, és mindkettő a személyi jellegű ráfordítások kategóriába tartozik. A munkáltatói járulék mértéke a bruttó bér százalékában van meghatározva, és a bruttó bér növekedésével a járulék összege is arányosan nő.
A részmunkaidős foglalkoztatás költségvetési kezelése külön figyelmet érdemel. A részmunkaidős kutató bérköltsége az időarányos ledolgozott óraszám alapján számolható el, és a felső határ eltörlése nem jelenti a részmunkaidős bér korlátlan növelését – a valós munkaidő-ráfordítás és a kutatási tervben vállalt feladatok jelentik az elszámolhatóság alapját. A pályázónak a részmunkaidős pozíciók esetében is pontos munkaidő-tervet kell készítenie, és a bérköltséget a vállalt feladatok időigényével kell alátámasztania.
A bérköltség újraszámolása során a pályázónak érdemes a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 7. §-ának általános elszámolhatósági szabályait is alkalmaznia: a költségek gazdaságosságát, hatékonyságát és szükségességét a projekt céljához kell igazolni. A bérplafon eltörlése megnöveli a szabadságot, de a pályázónak továbbra is indokolnia kell, hogy az adott kutató miért kapja a piaci szintű bért, és hogy a bérköltség hogyan kapcsolódik a kutatási feladatokhoz.
| Költségvetési sor | 2025-ös szabály | 2026-os szabály |
|---|---|---|
| Brutttó bér – teljes munkaidős kutató | Plafon szerinti összeg | Teljes bruttó bér elszámolható |
| Brutttó bér – részmunkaidős kutató | Plafon szerinti időarányos összeg | Időarányos bruttó bér, felső határ nélkül |
| Munkáltatói járulék | Plafonhoz kötött | Bruttó bér %-ában, teljes összegben |
| Ösztöndíj (posztdoktori, PhD) | Saját kategória, változatlan | Saját kategória, változatlan |
Az értékelési szempontok és a rangsorolás
A KKP_22-es pályázat értékelése többpilléres rendszerben történik: az NKFIH a beadott pályázatokat tudományos, szakmai és pénzügyi szempontból egyaránt vizsgálja. A tudományos értékelés a kutatási terv újszerűségére, a várható tudományos hatásra és a kutatócsoport felkészültségére fókuszál; a szakmai értékelés a projekt megvalósíthatóságát, a munkaterv realitását és a nemzetközi beágyazottságot vizsgálja; a pénzügyi értékelés pedig a költségvetés megalapozottságát, a bérköltségek indokoltságát és a gazdaságosságot értékeli.
A tudományos kiválóság értékelésében a publikációs lista, a nemzetközi együttműködések és a kutatási projektek korábbi eredményei játsszák a főszerepet. Az NKFIH független szakértői bírálók bevonásával rangsorolja a pályázatokat, és a döntést az NKFIH elnöke által felkért Bizottság hozza meg. A rangsorolásban a tudományos minősítés a meghatározó, és a pénzügyi szempontok csak akkor válnak döntővé, ha a tudományos értékelésben két pályázat azonos szinten áll.
A bírálati folyamat átláthatósága és a pályázók számára biztosított visszajelzés fontos eleme a KKP_22-es rendszernek. A pályázók a bírálat után írásos értékelést kapnak, és az NKFIH lehetőséget biztosít a pályázat szakmai pontosítására, mielőtt a végleges döntés megszületik. Ez a mechanizmus a mostani módosítással összefüggésben is kulcsfontosságú: ha a pályázó a bérköltséget a korábbi plafon szerint tervezte, és a pályázat még bírálat alatt áll, a pályázat-kiegészítés során kérheti a bérköltség-terv frissítését az új szabály alapján.
A bírálati szempontok között kiemelt helyet foglal el a költségvetési fenntarthatóság. A bírálók vizsgálják, hogy a tervezett bérköltség összhangban van-e a kutató tudományos előéletével, tapasztalatával és a projektben vállalt szerepével. A bérplafon eltörlése nem jelenti, hogy a bírálók ne kérdeznének rá a magas bérköltség indokoltságára – a piaci szintű bér mostantól elszámolható, de a bírálók továbbra is elvárják a megalapozott indoklást. A jól előkészített bérköltség-terv ezért mostantól a pályázat egyik erőssége lehet, nem pedig gyengesége.
| Értékelési szempont | Leírás | Súly a rangsorolásban |
|---|---|---|
| Tudományos kiválóság | Publikációk, hivatkozások, nemzetközi hatás | Magas |
| Kutatási terv minősége | Újszerűség, megvalósíthatóság, hatás | Magas |
| Költségvetés realitása | Bérköltségek megalapozottsága, gazdaságosság | Közepes |
| Megvalósíthatóság | Munkaterv, intézményi háttér, infrastruktúra | Közepes |
A benyújtás menete és a határidők
A KKP_22-es pályázat benyújtása online, a palyazat.gov.hu elektronikus felületén történik. A pályázónak a beadás előtt regisztrálnia kell a felületen, és a pályázati dokumentációt – útmutató, mellékletek, kutatási terv, költségvetés, befogadó intézményi nyilatkozat – elektronikusan kell feltöltenie. A beadás a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet és a pályázati útmutató által előírt formai és tartalmi követelmények együttes teljesítésével érvényes.
A benyújtási határidő a 2026-os pályázati ciklusban a pályázati útmutatóban meghirdetett időpont, és a módosítás ezt nem érintette. A KKP_22-es pályázatok beadási időszaka általában több hónapos, és a beadás a keret kimerüléséig vagy a határidő lejártáig tart. A magyar K+F pályázatok körében a 2024-es és 2025-ös tapasztalatok alapján a beadási időszak a keret kimerülése miatt gyakran a meghirdetett határidő előtt lezárul, ezért a pályázóknak érdemes a dokumentáció előkészítését nem a határidő utolsó napjaira hagyniuk.
A benyújtáshoz szükséges dokumentumok köre 2026-ban is tartalmazza a kutatási tervet, a munka- és költségtervet, a befogadó intézményi nyilatkozatot, a kutatói önéletrajzot és publikációs listát, valamint a munkaszerződés és a foglalkoztatási jogviszony igazolását. A bérplafon eltörlése nem változtatja meg a dokumentumlistát, de a bérköltség-terv részletezettsége várhatóan nő: a pályázónak a bruttó bér és a járulékok összegét, valamint az elszámolás jogcímét mostantól részletesebben kell bemutatnia.
A benyújtás utáni szakasz a bírálati időszak, amely általában 60–90 nap. A bírálók szakmai értékelése és a pénzügyi vizsgálat párhuzamosan zajlik, és az NKFIH a döntést követően írásban értesíti a pályázót. A nyertes pályázókkal az NKFIH támogatási szerződést köt, amely rögzíti a projekt költségvetését, a mérföldköveket és a monitoring-kötelezettségeket.
| Benyújtási lépés | Mit kell tenni | Határidő |
|---|---|---|
| Regisztráció a felületen | Felhasználói fiók létrehozása | A beadás előtt |
| Dokumentáció előkészítése | Kutatási terv, költségvetés, mellékletek | A beadás előtt |
| Online beadás | Pályázat véglegesítése és feltöltése | A pályázati határidőig |
| Bírálati időszak | Szakértői értékelés, rangsorolás | 60–90 nap a beadás után |
Az elszámolható költségek teljes köre
A KKP_22-es pályázatban elszámolható költségek köre a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet és a pályázati útmutató alapján széles: a személyi jellegű ráfordítások mellett a dologi kiadások, a beruházások, az alvállalkozói költségek és a közvetett költségek egyaránt elszámolhatók.
A bruttó bér és a munkáltatói járulék elszámolása a mostani módosítással vált teljesebbé. A teljes munkaidős kutató bruttó bére mostantól felső határ nélkül, a munkaszerződésben rögzített összegben számolható el, és a munkáltatói járulék a bruttó bér teljes összegére vetítve érvényesíthető. A részmunkaidős kutató bére az időarányos ledolgozott óraszám alapján, szintén felső határ nélkül elszámolható, feltéve, hogy a munkaidő-ráfordítás és a kutatási feladatok összhangban vannak.
A dologi kiadások és a beruházások elszámolása nem változott a módosítással. A kutatási anyagok, a fogyóeszközök, a kutatási szolgáltatások és a kis értékű eszközök a dologi kiadások között, a nagy értékű műszerek és berendezések pedig a beruházások között számolhatók el. A KKP-22 keretében a kutatási infrastruktúra fejlesztése fontos szempont, és a beruházási költségek a projekt fenntarthatóságát is erősítik.
A közvetett költségek a projekt-adminisztráció általános költségeit fedezik, és a teljes projekt-költségvetés meghatározott százalékában számolhatók el. A közvetett költségek nem igényelnek tételes elszámolást, de a projekt-költségvetésben szerepeltetni kell őket. A bérplafon eltörlése közvetetten a közvetett költségek arányát is érintheti, mert a magasabb bérköltség a teljes projekt-költségvetést növeli, és a közvetett költségek ezen az új bázison számolódnak. A pályázónak ezért a közvetett költségek tervezésénél is figyelembe kell vennie a bérköltség változását.
| Elszámolható költségkategória | Példa | Elszámolhatóság feltétele |
|---|---|---|
| Brutttó bér (teljes munkaidős) | Kutató havi bruttó bére | Munkaszerződés, foglalkoztatás igazolása |
| Munkáltatói járulék | Bér %-ában számított összeg | Bruttó bér teljes összegére vetítve |
| Dologi kiadás | Kutatási anyag, kis értékű eszköz | Gazdaságosság, szükségesség |
| Beruházás | Nagy értékű műszer, berendezés | Projektben való felhasználás |
A kizáró okok és a dokumentumvizsgálat
A KKP_22-es pályázat kizáró okainak rendszere 2026-ban sem változott. A pályázó akkor zárható ki a pályázati eljárásból, ha nem felel meg a jogosultsági feltételeknek, ha a pályázati dokumentáció hiányos vagy formailag hibás, ha a pályázatban valótlan adatot közöl, vagy ha a pályázó jogszabályba ütköző magatartást tanúsít. A kizáró okok fennállását az NKFIH a beadáskor és a bírálat során egyaránt vizsgálja, és a kizárásról szóló döntés ellen jogorvoslattal lehet élni. A bérplafon eltörlése a kizáró okok rendszerét nem érintette.
A hiánypótlás és a pályázat-kiegészítés a pályázati eljárás fontos eleme. Ha a beadott pályázat formailag vagy tartalmilag hiányos, az NKFIH hiánypótlási felhívást küld, és a pályázónak a megadott határidőn belül kell pótolnia a hiányosságokat. A bérplafon eltörlésével összefüggésben a hiánypótlás keretében lehetőség nyílik a bérköltség-terv frissítésére is, feltéve, hogy a pályázat még bírálat alatt áll, és a projekt keretei ezt lehetővé teszik.
A dokumentumvizsgálat a pályázat beadásakor és a bírálat során egyaránt megtörténik. A beadáskori vizsgálat a formai követelmények teljesítésére fókuszál: a dokumentumok meglétére, a formai előírások betartására és a kötelező mellékletek csatolására. A bírálat során a tartalmi vizsgálat a kutatási terv minőségére, a költségvetés realitására és a projekt megvalósíthatóságára terjed ki. A bérplafon eltörlése a dokumentumvizsgálatot nem változtatja meg, de a bérköltség-terv részletezettsége a bírálati szempontok között hangsúlyosabbá válhat.
A pályázóknak érdemes figyelniük a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerinti általános elszámolhatósági szabályokra is. A kizáró okok között nemcsak a pályázó jogsértő magatartása, hanem a költségvetés valótlansága is szerepelhet: ha a bérköltség-tervben a pályázó szándékosan eltúlzott vagy megalapozatlan összegeket tüntet fel, az a pályázat elutasítását és a támogatási szerződés felbontását is maga után vonhatja.
| Kizáró ok | Típus | Következmény |
|---|---|---|
| Jogosultsági feltétel hiánya | Formai | Pályázat elutasítása |
| Hiányos dokumentáció | Formai | Hiánypótlási felhívás |
| Valótlan adatközlés | Tartalmi | Pályázat elutasítása, szerződés-felbontás |
| Költségvetés valótlansága | Tartalmi | Utólagos ellenőrzés, visszafizetés |
Hatás a magyar KKV-kra és kutatóhelyekre
A bérplafon eltörlésének közvetlen hatása a magyar K+F szektorra a tapasztalt kutatók megtartása és a nemzetközi versenyképesség erősítése. A magyar egyetemek és kutatóintézetek a 2021-es plafon miatt egyre nehezebben tudták a piaci szintű béreket a pályázatból finanszírozni, és a bérkiegészítést az intézményeknek saját forrásból kellett állniuk. A mostani módosítás ezt a terhet csökkenti, és a kutatói pálya vonzerejét növeli a nemzetközi munkaerőpiacon.
A magyar KKV-k számára a KKP_22-es pályázat nem közvetlen pályázati csatorna, de a KKP-projektekben részt vevő kutatócsoportok együttműködési lehetőséget kínálnak a vállalkozásoknak. A KKV-k a kutatási projektben ipari partnerként vehetnek részt, és a kutatási eredmények hasznosítása a vállalati innováció erősítését szolgálja. A bérplafon eltörlése közvetetten a KKV-k számára is kedvező: a magasabb színvonalú kutatói bázis vonzóbb partnerré teszi a magyar kutatócsoportokat, és az ipari együttműködések minősége javulhat.
A magyar kutatóhelyek – egyetemek, kutatóintézetek, akkreditált kutatócsoportok – számára a módosítás közvetlen anyagi hatással jár: a bérkiegészítési kötelezettség csökken, és a projekt-költségvetés realitása nő. A befogadó intézményeknek a módosítással összefüggésben érdemes áttekinteniük a pályázati költségvetési politikájukat, és a bérköltség-tervezést a mostani szabályhoz igazítaniuk. Az intézményi adminisztráció számára a változás nem jelent plusz terhet, de a bérköltség-terv részletezettsége az intézményi jóváhagyásnál is hangsúlyosabbá válhat.
A magyar tudományos közösség számára a bérplafon eltörlése szimbolikus jelentőséggel is bír: a döntés azt üzeni, hogy a magyar kormány és az NKFIH a kutatási kiválóságot a kutatók piaci megbecsülésével együtt kívánja erősíteni. A jelzés a nemzetközi tudományos közösség felé is fontos, mert a magyar kutatói pálya vonzereje a nemzetközi versenyben a bérszínvonalon is múlik.
Kik pályázhatnak?
Magyar kutatók akkreditált befogadó intézménnyel, akik nemzetközileg elismert tudományos előéletet tudnak igazolni, és a KKP_22 kutatási tervével kiemelkedő projektet terveznek.
Mennyibe kerül?
A bérplafon eltörlése csökkenti a bérkiegészítési terhet, de a támogatási igény nőhet – a teljes projekt-költségvetést a piaci bérszintre kell áttervezni, és a közvetett költségek is emelkednek.
Mikor és mit tegyen?
A pályázónak a dokumentáció előkészítését 2026 első negyedévében érdemes indítania, mert a beadási időszak várhatóan a keret kimerüléséig tart. A bérköltség-tervet a bruttó bér teljes összegével kell kalkulálni, és a munkaszerződésnek, valamint a kutatói státusznak a beadásig rendezettnek kell lennie.
| Érintett szereplő | Hatás típusa | Közvetlen következmény |
|---|---|---|
| Kutató | Bérplafon megszűnése | Piaci bér elszámolható |
| Befogadó intézmény | Bérkiegészítési teher csökken | Költségvetés realitása nő |
| Magyar KKV | Közvetett | Ipari együttműködés minősége javul |
| Tudományos közösség | Szimbolikus | Magyar kutatás presztízse nő |
Kulcs-megállapítások
- 01
A KKP_22 2026. január 14-i módosítása a pályázati útmutató 5. mellékletének „Személyi jellegű ráfordítások” szakaszát érintette.
- 02
A bérplafon eltörlése kizárólag a teljes és a részmunkaidős foglalkoztatás bruttó bér- és járulék-korlátjaira vonatkozik, az egyéb kategóriafeltételek változatlanok.
- 03
A keretösszeg, a jogosultsági feltételek és a benyújtási határidő nem változott – a módosítás szűk, célzott adminisztratív korrekció.
- 04
A 2026. január 14. után beadott pályázatokra az új szabály automatikusan vonatkozik; a korábban beadottakra a beadáskori szabály érvényes.
- 05
A bérköltség mostantól a piaci szintig elszámolható, de a költségek megalapozottságát a projektben vállalt feladatokkal kell igazolni.
- 06
A keret várhatóan gyorsabban telik a megnövekedett pályázói kedv miatt, ezért a dokumentáció előkészítését nem szabad halasztani.
Gyakori kérdések
Mi változott pontosan a KKP_22 pályázati útmutatóban 2026-ban?
A KKP_22 pályázati útmutató 5. mellékletének „Személyi jellegű ráfordítások” részében a teljes és a részmunkaidős foglalkoztatás bruttó bérére és a munkáltatói járulékra vonatkozó felső összeghatárokat törölték. A változás 2026. január 14-én lépett hatályba, és kizárólag a személyi költségek elszámolhatóságát érinti; a keret, a jogosultság és a határidő nem változott.
Kire vonatkozik az új szabály, és kire nem?
Az új szabály a 2026. január 14. után beadott KKP_22 pályázatokra vonatkozik, beleértve a teljes és a részmunkaidős kutatói pozíciókat. A korábban beadott pályázatokra a beadáskori szabályt kell alkalmazni; a posztdoktori és PhD-ösztöndíjakra az új szabály nem terjed ki, mert ezek önálló kategóriát képeznek.
Mennyit takarít meg egy befogadó intézmény a bérplafon eltörlésével?
A befogadó intézmények a bérplafon eltörlésével megszabadulnak a korábbi bérkiegészítési kötelezettségtől: a tapasztalt kutatók piaci bérét mostantól a projektből lehet finanszírozni, és az intézménynek nem kell a különbözetet saját forrásból állnia. A tényleges megtakarítás a kutatók piaci bérkülönbözetétől és a foglalkoztatott kutatók számától függ.
Milyen határidővel kell számolniuk a 2026-os pályázóknak?
A KKP_22 beadási időszaka a keret kimerüléséig vagy a meghirdetett határidőig tart. A 2025-ös tapasztalatok alapján a keret a beadási időszak első felében betelhet, ezért a pályázóknak a dokumentáció előkészítését érdemes 2026 első negyedévében indítaniuk. A pontos beadási határidőt a pályázati útmutató rögzíti.
Mit tegyen most egy magyar kutató, aki pályázni szeretne?
A magyar kutatónak a kutatási terv és a költségvetés előkészítését kell indítania, és a bérköltség-tervet a piaci bérszintre kell átállítania. A munkaszerződést és a befogadó intézményi hátteret rendeznie kell, és a beadás előtt a pályázati útmutató 5. mellékletének aktuális szövegét át kell tanulmányoznia.
Változik-e a bírálati folyamat a bérplafon eltörlésével?
A bírálati folyamat alapvetően nem változik: a tudományos kiválóság továbbra is a meghatározó szempont. A pénzügyi értékelésben a bérköltségek megalapozottsága fontosabbá válhat, és a bírálók a magas bérköltséget a piaci bérszinttel és a kutató tapasztalatával összefüggésben vizsgálják. A pályázat-kiegészítés keretében a bérköltség-terv frissítésére is van lehetőség.
Milyen kockázatokkal kell számolni a bérplafon eltörlésével?
A legfontosabb kockázat a keret gyors kimerülése, ami a beadási időszak előrehozott lezárását okozhatja. A másik kockázat a bérköltség-terv megalapozatlansága: ha a pályázó nem támasztja alá a magas bérköltséget a projektfeladatokkal és a kutató tapasztalatával, a bírálat kedvezőtlen lehet. Érdemes a bérköltség-tervet a piaci bérszintre, de a projekt realitására is figyelemmel tervezni.
Források és hivatkozási alap
- palyazat.gov.hu – Élvonal KKP_22 pályázati útmutató módosítása (2026. 01. 14.) – A KKP_22 pályázati útmutató 5. mellékletének módosítása a személyi költségek felső határának eltörléséről https://www.palyazat.gov.hu
- 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet – A 2014-2020-as és a 2021-2027-es programozási időszak szabályairól https://njt.hu
- NKFIH – Élvonal – Kutatási Kiválósági Program – A magyar kutatási kiválósági pályázat hivatalos oldala https://nkfih.gov.hu
- Magyar Közlöny – Kormányrendeletek – A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet és módosításai https://magyarorszag.hu
- Európai Bizottság – Kutatás és Innováció – A Horizont Európa és az ERFA/ESZA+ szabályozás https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation
- Széchenyi Terv Plusz – A 2021-2027-es magyar operatív programok hivatalos kerete https://www.palyazat.gov.hu/
- EUR-Lex – 1069/2021/EU rendelet – Az ERFA/ESZA+ közös rendelkezések https://eur-lex.europa.eu