Elvonal KKP_22: eltörölték a bérplafont
Pályázat · Döntés-előkészítés AZAR szakmai tudástár

A KKP_22 2026-os útmutatója törölte a személyi költségek felső korlátját

2026. január 14-én a palyazat.gov.hu oldalon megjelent a módosítás: az Élvonal – Kutatási Kiválósági Program KKP_22-es felhívásának 5. melléklete mostantól nem tartalmazza a teljes és a részmunkaidős alkalmazottak személyi költségeire vonatkozó felső határokat. A változás nem a keretösszeget, nem a jogosultsági feltételeket és nem a benyújtási határidőt érinti – kizárólag azt a 2021 óta változatlan belső korlátot vette le a rendszer, amely eddig megakadályozta, hogy egy tapasztalt kutató bruttó bérét a pályázatból a piaci szintig finanszírozzák. Az Élvonal-program egyébként a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) legrangosabb, egyéni kutatói kiválóságot célzó pályázata: a keret a 2024-es kiírásban 6 milliárd forint volt, és a 2026-os körben is hasonló nagyságrendre lehet számítani. A mostani pontosítás ezért nem eljárási apróság, hanem a nyertesek bérstratégiáját gyökeresen átrajzoló szabály. Aki eddig azért nem adta be a pályázatot, mert a saját piaci fizetését a projekt nem fedezte volna, most újraszámolhatja a modellt – a felső határ eltörlése ugyanis a bruttó bér és a járulékok teljes elszámolhatóságát hozza vissza a játékba, feltéve, hogy a kategóriára vonatkozó többi feltétel (munkaszerződés, foglalkoztatási jogviszony, kutatói státusz) változatlanul teljesül.

2026. január 14-én a palyazat.gov.hu oldalon közzétették az Élvonal – Kutatási Kiválósági Program KKP_22-es felhívásának módosítását, és a változás lényege világos: a pályázati útmutató 5. mellékletében a „Személyi jellegű ráfordítások” fejezetből eltűntek a felső határok mind a teljes, mind a részmunkaidős foglalkoztatásra. A módosítás nem önálló jogszabály, hanem a már futó felhívás adminisztratív korrekciója – ezért a keretösszeg, a jogosultsági feltételek és a benyújtási határidő változatlanok. Az NKFIH azzal a gyakorlati céllal nyúlt a szöveghez, hogy a tapasztalt, piacképes fizetésű kutatók bérigényét a projektből lehessen finanszírozni, és ne az intézménynek kelljen a különbözetet saját forrásból kiegészítenie. Aki tehát eddig a bérplafon miatt tartotta vissza a beadást, most újraszámolhatja a költségvetést; aki viszont már benyújtotta, annak a pályázatát a benyújtás pillanatában érvényes szabályok szerint bírálják el, és utólag a kedvezőbb szabály csak korlátozottan érvényesíthető. A pontos, gyakorlatra átültetett hatás ezért a következő napok és hetek döntésén múlik: érdemes a saját projekthez tartozó bérköltség-árat újrakalkulálni, és ahol szükséges, a tervezetet a mostani szabállyal összhangban átírni.

A KKP_22 2026-os útmutatója törölte a személyi költségek felső korlátját – illusztráció
Illusztráció · Fotó: Mikhail Nilov / Pexels
Frissítve
2026. szeptember 17.
Olvasási idő
kb. 12 perc
Életciklus-fázis
döntés-előkészítés
Módszertan
minden állítás forrásolva
Rövid válasz

A pályázati útmutató 5. melléklete szabályozza, hogy a KKP_22 keretében milyen bérköltségek számolhatók el. A módosítás a teljes és a részmunkaidős alkalmazottakra egyaránt kiterjed, és kizárólag a felső összeghatárt törölte el, az egyéb – kategóriára vonatkozó – feltételeket változatlanul hagyta. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy a bruttó bér és a munkáltatói járulékok teljes mértékben elszámolhatók, amennyiben a munkaszerződés, a foglalkoztatási jogviszony és a kutatói státusz megfelel a pályázati feltételeknek.

A módosítás kizárólag az 5. melléklet személyi jellegű ráfordításaira vonatkozik, így a pályázati keret, a jogosultsági feltételek és a benyújtási határidő nem változott. Aki a módosítás előtt adta be a pályázatát, annak a pályázatát a beadáskor hatályos szabályok szerint bírálják el; a kedvezőbb szabály a beadás utáni kiegészítésnél csak korlátozottan érvényesíthető. Aki viszont most készíti a pályázatot, annak a költségvetést az új szabály alapján kell összeállítania – a bérplafon eltörlése a tapasztalt kutatók bérigényét teljes mértékben elszámolhatóvá teszi a projektből.

Pályázat kódszáma
KKP_22 (Élvonal – Kutatási Kiválósági Program)
Módosítás dátuma
2026. január 14.
Érintett melléklet
5. melléklet – Személyi jellegű ráfordítások
Érintett szabály
A teljes és részmunkaidejű foglalkoztatás felső bérkorlátja
Típus
Adminisztratív útmutató-módosítás (a felhívás szövegének frissítése)
Hatás
Minden jövőbeni beadásra és a függőben lévő pályázatok egy részére
6 Mrd Ft az Élvonal-program 2024-es keretösszege NKFIH / palyazat.gov.hu
2026. 01. 14. a KKP_22 pályázati útmutató módosításának dátuma palyazat.gov.hu
5. melléklet az érintett pályázati dokumentum fejezete NKFIH útmutató
272/2014. (XI. 5.) a vonatkozó kormányrendelet száma Magyar Közlöny
01

A bérplafon eltörlésének háttere

2021-ben a Széchenyi 2020 program megújításakor az NKFIH a KKP_22 útmutató 5. mellékletében egységes felső határokat vezetett be a teljes és a részmunkaidős alkalmazottak bruttó bérére és a munkáltatói járulékokra. A cél akkor az volt, hogy a pályázat ne váljon „bérfinanszírozási” eszközzé, és a támogatás valóban a kutatási tevékenységre, ne pedig a fenntartási költségekre csoportosuljon.

2026. január 14-én a palyazat.gov.hu oldalon megjelent az útmutató módosítása, amely a „Személyi jellegű ráfordítások” szakaszból kikerülte a felső összeghatárokat mind a teljes, mind a részmunkaidős foglalkoztatás esetére. A döntés hátterében a 2024-es pályázati körök tapasztalatai álltak: a pályázók jelezték, hogy a magyar akadémiai szférában a bruttó bérek mára meghaladták a 2021-es plafont, és a kutatási kiválóság fenntartása a tapasztalt szakemberek piaci szintű megfizetése nélkül nem biztosítható.

A módosítás hatálya alól nem esnek ki a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet általános szabályai: az elszámolhatóság továbbra is a tényleges foglalkoztatáshoz, a munkaszerződésben rögzített jogviszonyhoz és a kutatói státusz igazolásához kötött. A bérplafon eltörlése nem jelent automatikus jóváhagyást: minden egyes költségtételt a projektben vállalt munkaidő-ráfordítással és a kutatási feladattervvel összhangban kell igazolni, és az NKFIH utólagos ellenőrzés keretében vizsgálhatja a bérköltségek megalapozottságát.

A bérplafon eltörlése közvetlen hatással van a magyar K+F szektor munkaerőpiacára: a tapasztalt kutatók mostantól a projektből teljes mértékben finanszírozhatók, ami csökkenti az intézmények bérkiegészítési terheit, és növeli a magyar kutatói pálya vonzerejét a nemzetközi munkaerőpiacon. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 2026-os beadási időszakban a pályázók bátrabban tervezhetnek piaci szintű bérköltséget, és a kutatási projekt fenntarthatósága nem függ az intézmény kiegészítő forrásaitól.

magyar kutató mikroszkóppal a KKP_22 projekt laborjában
2021az eredeti bérplafon bevezetésének éveNKFIH
2026. 01. 14.az útmutató-módosítás hatálybalépésének dátumapalyazat.gov.hu
magyar kutató mikroszkóppal a KKP_22 projekt laborjában Mikhail Nilov / Pexels
Foglalkoztatási formaRégi szabály (2021–2025)Új szabály (2026. 01. 14-től)
Teljes munkaidős kutatóBruttó bérre felső összeghatár vonatkozottNincs felső összeghatár, bruttó bér teljes elszámolható
Részmunkaidős kutatóBruttó bérre felső összeghatár vonatkozottBér időarányosan, felső határ nélkül elszámolható
Munkáltatói járulékA bruttó bér plafonjához kötveTeljes mértékben elszámolható, a bruttó bér mértékéig
Egyéb feltételekMunkaszerződés, foglalkoztatási jogviszony, kutatói státuszVáltozatlanul kötelező
02

Mire terjed ki a módosítás – és mire nem

A módosítás szövegszerű hatálya pontosan körülhatárolt: a pályázati útmutató 5. mellékletének „Személyi jellegű ráfordítások” alpontja érintett. A szakasz két fő elemet tartalmazott: a teljes munkaidős és a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó bruttó bér-, valamint a munkáltatói járulék-felső határokat. A 2026. január 14-i szövegváltozat ezeket a számokat – mint önálló korlátot – törölte, és a bruttó bér teljes összegének elszámolhatóságát írta elő, az egyéb kategóriafeltételek változatlanul hagyása mellett.

Ami a módosítás hatályán kívül esik, az a pályázat teljes költségvetési struktúrája. A KKP_22-ben a személyi jellegű ráfordítások továbbra is a teljes költségvetés meghatározott arányát képezik, és a dologi kiadások, a beruházások, az alvállalkozói költségek és a közvetett költségek elszámolhatósága nem változott. A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 7. §-a szerinti általános elszámolhatósági szabályok, így a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelménye változatlanul érvényesülnek.

A módosítás nem terjed ki a posztdoktori és a PhD-hallgatói ösztöndíjak szabályozására sem: ezek a kategóriák az 5. mellékletben önálló alpontok, és a felső határaikat a mostani változtatás nem érintette. Az ösztöndíjak mértékét továbbra is a vonatkozó kormányrendelet és a pályázati útmutató rögzíti, és az ösztöndíj-kifizetések a bruttó bérre vonatkozó szabályoktól eltérő logikát követnek. Aki a pályázatában ösztöndíjas és alkalmazotti kategóriát egyaránt tervez, annak a költségvetést külön kell vezetnie a két kategóriára.

A módosítás további fontos határvonala az időbeli hatály: a változás a 2026. január 14. után benyújtott pályázatokra automatikusan vonatkozik, a korábban benyújtottakra pedig a beadáskor hatályos szabályokat kell alkalmazni. Aki tehát a módosítás előtt adta be a pályázatát, és utólag szeretné módosítani a költségvetést, annak a pályázat-kiegészítés szabályait kell alkalmaznia, és a kedvezőbb bérszabály csak akkor érvényesíthető, ha a projekt keretei ezt még lehetővé teszik.

bérköltség-kalkuláció irodai környezetben, KKP_22 költségvetés
272/2014. (XI. 5.)a 7. § szerinti elszámolhatósági szabályMagyar Közlöny
5. mellékletaz érintett útmutató-melléklet azonosítójaNKFIH
bérköltség-kalkuláció irodai környezetben, KKP_22 költségvetés Tima Miroshnichenko / Pexels
KöltségkategóriaSzabály 2026. 01. 14. előttSzabály 2026. 01. 14. után
Brutttó bér (teljes munkaidő)Felső összeghatár alkalmazandóFelső határ törölve, teljes bruttó bér elszámolható
Brutttó bér (részmunkaidő)Felső összeghatár alkalmazandóIdőarányos bér felső határ nélkül
Munkáltatói járulékA bérplafonhoz kötveBruttó bér teljes összegéig elszámolható
Posztdoktori ösztöndíjSaját kategória, saját felső határSaját kategória, változatlan szabály
A cikk tézise

A KKP_22 2026-os módosítása eltörölte a kutatói bérek felső határát, így a piacképes fizetés mostantól teljes egészében elszámolható a projektben.

03

A jogosultsági feltételek nem változtak

A KKP_22-es pályázat jogosultsági feltételrendszere 2026. január 14-én nem módosult. A felhívás továbbra is az NKFIH „Élvonal” programjának célkitűzéseit követi: olyan tapasztalt, nemzetközileg elismert magyar kutatók támogatását, akik saját kutatási csoporttal rendelkeznek, és akiknek projektje a magyar tudományos kiválóságot nemzetközi szinten is reprezentálja. A jogosultság megállapításához a pályázónak igazolnia kell a tudományos előéletet, a publikációs listát, a kutatási terv megalapozottságát és a befogadó intézmény akkreditációját.

A befogadó intézmények köre sem változott: a pályázatot magyar egyetemek, kutatóintézetek, közfinanszírozású kutatóhelyek és akkreditált kutatócsoportok nyújthatják be. Az intézménynek továbbra is biztosítania kell a kutatási infrastruktúrát, a működési hátteret és a projekt adminisztrációját, és a bérköltség-finanszírozás a befogadó intézményen keresztül történik. A módosítás közvetett hatása, hogy a bérplafon eltörlésével csökken az intézmények kiegészítő forrásigénye, de a befogadói szerep és felelősség nem változott.

A kutatói státusz megőrzése és a munkaszerződéses foglalkoztatás a pályázat egyik legfontosabb jogalapja. A bérplafon eltörlése nem mentesít a foglalkoztatási jogviszony igazolása alól: a pályázónak a projekt teljes időtartamára munkaszerződéssel kell rendelkeznie a befogadó intézménynél, és a munkaidő-ráfordítást a kutatási tervben vállalt feladatokhoz kell igazítani. A részmunkaidős foglalkoztatás a teljes munkaidős alkalmazás alternatívája, és a bér időarányosan, a ledolgozott óraszámmal összhangban számolható el – felső határ nélkül.

A jogosultsági feltételek között kiemelt helyet foglal el a tudományos kiválóság igazolása. Az NKFIH a beadott pályázatokat független szakértői bírálattal rangsorolja, és a tudományos előélet, a kutatási terv újszerűsége, a várható hatás és a megvalósíthatóság együttesen határozza meg a nyertességet. A bérköltség a rangsorolásban közvetlenül nem értékelt szempont, de a költségvetés realitása és a bérköltségek megalapozottsága a projekt értékelésének része.

magyar kutatók egyetemi előadóteremben, KKP_22 bírálati folyamat
6 Mrd Ftaz Élvonal-program 2024-es kereteNKFIH
272/2014. (XI. 5.)az elszámolhatóság jogi alapjaMagyar Közlöny
magyar kutatók egyetemi előadóteremben, KKP_22 bírálati folyamat J MAD / Pexels
Jogosultsági feltételKövetelményIgazolás módja
Tudományos előéletNemzetközileg elismert publikációs listaPublikációs lista, hivatkozások
Kutatási tervEredeti, újszerű, megvalósíthatóKutatási terv és munkaterv
Befogadó intézményAkkreditált magyar kutatóhelyIntézményi akkreditáció
MunkaszerződésProjekt teljes időtartamáraMunkaszerződés és munkaidő-nyilatkozat
04

A költségvetés újraszámolásának gyakorlata

A bérplafon eltörlésének legfontosabb gyakorlati következménye, hogy a 2026-os pályázati ciklusban beadott költségvetések személyi jellegű sorait újra kell tervezni. A pályázónak mostantól a bruttó bér teljes összegével és a munkáltatói járulékok teljes körével számolhat, amennyiben az adott kutatási pozícióhoz tartozó piaci bér meghaladja a korábbi, 2021-es plafont.

A költségvetés átalakításának egyik legfontosabb lépése a bruttó bér és a járulékok szétválasztása. A KKP_22-es pályázatban a bruttó bér és a munkáltatói járulék két önálló költségsor, és mindkettő a személyi jellegű ráfordítások kategóriába tartozik. A munkáltatói járulék mértéke a bruttó bér százalékában van meghatározva, és a bruttó bér növekedésével a járulék összege is arányosan nő.

A részmunkaidős foglalkoztatás költségvetési kezelése külön figyelmet érdemel. A részmunkaidős kutató bérköltsége az időarányos ledolgozott óraszám alapján számolható el, és a felső határ eltörlése nem jelenti a részmunkaidős bér korlátlan növelését – a valós munkaidő-ráfordítás és a kutatási tervben vállalt feladatok jelentik az elszámolhatóság alapját. A pályázónak a részmunkaidős pozíciók esetében is pontos munkaidő-tervet kell készítenie, és a bérköltséget a vállalt feladatok időigényével kell alátámasztania.

A bérköltség újraszámolása során a pályázónak érdemes a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 7. §-ának általános elszámolhatósági szabályait is alkalmaznia: a költségek gazdaságosságát, hatékonyságát és szükségességét a projekt céljához kell igazolni. A bérplafon eltörlése megnöveli a szabadságot, de a pályázónak továbbra is indokolnia kell, hogy az adott kutató miért kapja a piaci szintű bért, és hogy a bérköltség hogyan kapcsolódik a kutatási feladatokhoz.

költségvetési tábla bérköltség-sorokkal, KKP_22 tervezés
2026. 01. 14.a felső határ eltörlésének dátumapalyazat.gov.hu
7. §az általános elszámolhatóság szabálya272/2014. (XI. 5.) Kr.
költségvetési tábla bérköltség-sorokkal, KKP_22 tervezés https://kaboompics.com/ / Pexels
Költségvetési sor2025-ös szabály2026-os szabály
Brutttó bér – teljes munkaidős kutatóPlafon szerinti összegTeljes bruttó bér elszámolható
Brutttó bér – részmunkaidős kutatóPlafon szerinti időarányos összegIdőarányos bruttó bér, felső határ nélkül
Munkáltatói járulékPlafonhoz kötöttBruttó bér %-ában, teljes összegben
Ösztöndíj (posztdoktori, PhD)Saját kategória, változatlanSaját kategória, változatlan
05

Az értékelési szempontok és a rangsorolás

A KKP_22-es pályázat értékelése többpilléres rendszerben történik: az NKFIH a beadott pályázatokat tudományos, szakmai és pénzügyi szempontból egyaránt vizsgálja. A tudományos értékelés a kutatási terv újszerűségére, a várható tudományos hatásra és a kutatócsoport felkészültségére fókuszál; a szakmai értékelés a projekt megvalósíthatóságát, a munkaterv realitását és a nemzetközi beágyazottságot vizsgálja; a pénzügyi értékelés pedig a költségvetés megalapozottságát, a bérköltségek indokoltságát és a gazdaságosságot értékeli.

A tudományos kiválóság értékelésében a publikációs lista, a nemzetközi együttműködések és a kutatási projektek korábbi eredményei játsszák a főszerepet. Az NKFIH független szakértői bírálók bevonásával rangsorolja a pályázatokat, és a döntést az NKFIH elnöke által felkért Bizottság hozza meg. A rangsorolásban a tudományos minősítés a meghatározó, és a pénzügyi szempontok csak akkor válnak döntővé, ha a tudományos értékelésben két pályázat azonos szinten áll.

A bírálati folyamat átláthatósága és a pályázók számára biztosított visszajelzés fontos eleme a KKP_22-es rendszernek. A pályázók a bírálat után írásos értékelést kapnak, és az NKFIH lehetőséget biztosít a pályázat szakmai pontosítására, mielőtt a végleges döntés megszületik. Ez a mechanizmus a mostani módosítással összefüggésben is kulcsfontosságú: ha a pályázó a bérköltséget a korábbi plafon szerint tervezte, és a pályázat még bírálat alatt áll, a pályázat-kiegészítés során kérheti a bérköltség-terv frissítését az új szabály alapján.

A bírálati szempontok között kiemelt helyet foglal el a költségvetési fenntarthatóság. A bírálók vizsgálják, hogy a tervezett bérköltség összhangban van-e a kutató tudományos előéletével, tapasztalatával és a projektben vállalt szerepével. A bérplafon eltörlése nem jelenti, hogy a bírálók ne kérdeznének rá a magas bérköltség indokoltságára – a piaci szintű bér mostantól elszámolható, de a bírálók továbbra is elvárják a megalapozott indoklást. A jól előkészített bérköltség-terv ezért mostantól a pályázat egyik erőssége lehet, nem pedig gyengesége.

szakértői bírálói ülés a KKP_22-es pályázatok értékeléséről
Független bírálóka tudományos értékelés rendszereNKFIH
Pályázat-kiegészítésa bírálat utáni pontosítási lehetőségNKFIH útmutató
szakértői bírálói ülés a KKP_22-es pályázatok értékeléséről Sóc Năng Động / Pexels
Értékelési szempontLeírásSúly a rangsorolásban
Tudományos kiválóságPublikációk, hivatkozások, nemzetközi hatásMagas
Kutatási terv minőségeÚjszerűség, megvalósíthatóság, hatásMagas
Költségvetés realitásaBérköltségek megalapozottsága, gazdaságosságKözepes
MegvalósíthatóságMunkaterv, intézményi háttér, infrastruktúraKözepes
06

A benyújtás menete és a határidők

A KKP_22-es pályázat benyújtása online, a palyazat.gov.hu elektronikus felületén történik. A pályázónak a beadás előtt regisztrálnia kell a felületen, és a pályázati dokumentációt – útmutató, mellékletek, kutatási terv, költségvetés, befogadó intézményi nyilatkozat – elektronikusan kell feltöltenie. A beadás a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet és a pályázati útmutató által előírt formai és tartalmi követelmények együttes teljesítésével érvényes.

A benyújtási határidő a 2026-os pályázati ciklusban a pályázati útmutatóban meghirdetett időpont, és a módosítás ezt nem érintette. A KKP_22-es pályázatok beadási időszaka általában több hónapos, és a beadás a keret kimerüléséig vagy a határidő lejártáig tart. A magyar K+F pályázatok körében a 2024-es és 2025-ös tapasztalatok alapján a beadási időszak a keret kimerülése miatt gyakran a meghirdetett határidő előtt lezárul, ezért a pályázóknak érdemes a dokumentáció előkészítését nem a határidő utolsó napjaira hagyniuk.

A benyújtáshoz szükséges dokumentumok köre 2026-ban is tartalmazza a kutatási tervet, a munka- és költségtervet, a befogadó intézményi nyilatkozatot, a kutatói önéletrajzot és publikációs listát, valamint a munkaszerződés és a foglalkoztatási jogviszony igazolását. A bérplafon eltörlése nem változtatja meg a dokumentumlistát, de a bérköltség-terv részletezettsége várhatóan nő: a pályázónak a bruttó bér és a járulékok összegét, valamint az elszámolás jogcímét mostantól részletesebben kell bemutatnia.

A benyújtás utáni szakasz a bírálati időszak, amely általában 60–90 nap. A bírálók szakmai értékelése és a pénzügyi vizsgálat párhuzamosan zajlik, és az NKFIH a döntést követően írásban értesíti a pályázót. A nyertes pályázókkal az NKFIH támogatási szerződést köt, amely rögzíti a projekt költségvetését, a mérföldköveket és a monitoring-kötelezettségeket.

online pályázatbeadás a palyazat.gov.hu felületén, KKP_22
2026az aktuális pályázati ciklus éveNKFIH
60–90 napa bírálati időszak tipikus hosszaNKFIH útmutató
online pályázatbeadás a palyazat.gov.hu felületén, KKP_22 Cytonn Photography / Pexels
Benyújtási lépésMit kell tenniHatáridő
Regisztráció a felületenFelhasználói fiók létrehozásaA beadás előtt
Dokumentáció előkészítéseKutatási terv, költségvetés, mellékletekA beadás előtt
Online beadásPályázat véglegesítése és feltöltéseA pályázati határidőig
Bírálati időszakSzakértői értékelés, rangsorolás60–90 nap a beadás után
07

Az elszámolható költségek teljes köre

A KKP_22-es pályázatban elszámolható költségek köre a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet és a pályázati útmutató alapján széles: a személyi jellegű ráfordítások mellett a dologi kiadások, a beruházások, az alvállalkozói költségek és a közvetett költségek egyaránt elszámolhatók.

A bruttó bér és a munkáltatói járulék elszámolása a mostani módosítással vált teljesebbé. A teljes munkaidős kutató bruttó bére mostantól felső határ nélkül, a munkaszerződésben rögzített összegben számolható el, és a munkáltatói járulék a bruttó bér teljes összegére vetítve érvényesíthető. A részmunkaidős kutató bére az időarányos ledolgozott óraszám alapján, szintén felső határ nélkül elszámolható, feltéve, hogy a munkaidő-ráfordítás és a kutatási feladatok összhangban vannak.

A dologi kiadások és a beruházások elszámolása nem változott a módosítással. A kutatási anyagok, a fogyóeszközök, a kutatási szolgáltatások és a kis értékű eszközök a dologi kiadások között, a nagy értékű műszerek és berendezések pedig a beruházások között számolhatók el. A KKP-22 keretében a kutatási infrastruktúra fejlesztése fontos szempont, és a beruházási költségek a projekt fenntarthatóságát is erősítik.

A közvetett költségek a projekt-adminisztráció általános költségeit fedezik, és a teljes projekt-költségvetés meghatározott százalékában számolhatók el. A közvetett költségek nem igényelnek tételes elszámolást, de a projekt-költségvetésben szerepeltetni kell őket. A bérplafon eltörlése közvetetten a közvetett költségek arányát is érintheti, mert a magasabb bérköltség a teljes projekt-költségvetést növeli, és a közvetett költségek ezen az új bázison számolódnak. A pályázónak ezért a közvetett költségek tervezésénél is figyelembe kell vennie a bérköltség változását.

kutatási fogyóeszközök és műszerek a KKP_22 projekt laborjában
Személyi jellegűa bruttó bér és járulék kategória272/2014. (XI. 5.) Kr.
Dologi kiadása kutatási anyagok és szolgáltatások kategóriája272/2014. (XI. 5.) Kr.
kutatási fogyóeszközök és műszerek a KKP_22 projekt laborjában 宏秋 王 / Pexels
Elszámolható költségkategóriaPéldaElszámolhatóság feltétele
Brutttó bér (teljes munkaidős)Kutató havi bruttó béreMunkaszerződés, foglalkoztatás igazolása
Munkáltatói járulékBér %-ában számított összegBruttó bér teljes összegére vetítve
Dologi kiadásKutatási anyag, kis értékű eszközGazdaságosság, szükségesség
BeruházásNagy értékű műszer, berendezésProjektben való felhasználás
08

A kizáró okok és a dokumentumvizsgálat

A KKP_22-es pályázat kizáró okainak rendszere 2026-ban sem változott. A pályázó akkor zárható ki a pályázati eljárásból, ha nem felel meg a jogosultsági feltételeknek, ha a pályázati dokumentáció hiányos vagy formailag hibás, ha a pályázatban valótlan adatot közöl, vagy ha a pályázó jogszabályba ütköző magatartást tanúsít. A kizáró okok fennállását az NKFIH a beadáskor és a bírálat során egyaránt vizsgálja, és a kizárásról szóló döntés ellen jogorvoslattal lehet élni. A bérplafon eltörlése a kizáró okok rendszerét nem érintette.

A hiánypótlás és a pályázat-kiegészítés a pályázati eljárás fontos eleme. Ha a beadott pályázat formailag vagy tartalmilag hiányos, az NKFIH hiánypótlási felhívást küld, és a pályázónak a megadott határidőn belül kell pótolnia a hiányosságokat. A bérplafon eltörlésével összefüggésben a hiánypótlás keretében lehetőség nyílik a bérköltség-terv frissítésére is, feltéve, hogy a pályázat még bírálat alatt áll, és a projekt keretei ezt lehetővé teszik.

A dokumentumvizsgálat a pályázat beadásakor és a bírálat során egyaránt megtörténik. A beadáskori vizsgálat a formai követelmények teljesítésére fókuszál: a dokumentumok meglétére, a formai előírások betartására és a kötelező mellékletek csatolására. A bírálat során a tartalmi vizsgálat a kutatási terv minőségére, a költségvetés realitására és a projekt megvalósíthatóságára terjed ki. A bérplafon eltörlése a dokumentumvizsgálatot nem változtatja meg, de a bérköltség-terv részletezettsége a bírálati szempontok között hangsúlyosabbá válhat.

A pályázóknak érdemes figyelniük a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerinti általános elszámolhatósági szabályokra is. A kizáró okok között nemcsak a pályázó jogsértő magatartása, hanem a költségvetés valótlansága is szerepelhet: ha a bérköltség-tervben a pályázó szándékosan eltúlzott vagy megalapozatlan összegeket tüntet fel, az a pályázat elutasítását és a támogatási szerződés felbontását is maga után vonhatja.

jogi megfelelőségi dokumentumok és költségvetési audit a KKP_22-nél
Hiánypótlása formai hiányosságok pótlásának lehetőségeNKFIH útmutató
Jogorvoslata kizárás elleni jogi lehetőség272/2014. (XI. 5.) Kr.
jogi megfelelőségi dokumentumok és költségvetési audit a KKP_22-nél Nataliya Vaitkevich / Pexels
Kizáró okTípusKövetkezmény
Jogosultsági feltétel hiányaFormaiPályázat elutasítása
Hiányos dokumentációFormaiHiánypótlási felhívás
Valótlan adatközlésTartalmiPályázat elutasítása, szerződés-felbontás
Költségvetés valótlanságaTartalmiUtólagos ellenőrzés, visszafizetés
09

Hatás a magyar KKV-kra és kutatóhelyekre

A bérplafon eltörlésének közvetlen hatása a magyar K+F szektorra a tapasztalt kutatók megtartása és a nemzetközi versenyképesség erősítése. A magyar egyetemek és kutatóintézetek a 2021-es plafon miatt egyre nehezebben tudták a piaci szintű béreket a pályázatból finanszírozni, és a bérkiegészítést az intézményeknek saját forrásból kellett állniuk. A mostani módosítás ezt a terhet csökkenti, és a kutatói pálya vonzerejét növeli a nemzetközi munkaerőpiacon.

A magyar KKV-k számára a KKP_22-es pályázat nem közvetlen pályázati csatorna, de a KKP-projektekben részt vevő kutatócsoportok együttműködési lehetőséget kínálnak a vállalkozásoknak. A KKV-k a kutatási projektben ipari partnerként vehetnek részt, és a kutatási eredmények hasznosítása a vállalati innováció erősítését szolgálja. A bérplafon eltörlése közvetetten a KKV-k számára is kedvező: a magasabb színvonalú kutatói bázis vonzóbb partnerré teszi a magyar kutatócsoportokat, és az ipari együttműködések minősége javulhat.

A magyar kutatóhelyek – egyetemek, kutatóintézetek, akkreditált kutatócsoportok – számára a módosítás közvetlen anyagi hatással jár: a bérkiegészítési kötelezettség csökken, és a projekt-költségvetés realitása nő. A befogadó intézményeknek a módosítással összefüggésben érdemes áttekinteniük a pályázati költségvetési politikájukat, és a bérköltség-tervezést a mostani szabályhoz igazítaniuk. Az intézményi adminisztráció számára a változás nem jelent plusz terhet, de a bérköltség-terv részletezettsége az intézményi jóváhagyásnál is hangsúlyosabbá válhat.

A magyar tudományos közösség számára a bérplafon eltörlése szimbolikus jelentőséggel is bír: a döntés azt üzeni, hogy a magyar kormány és az NKFIH a kutatási kiválóságot a kutatók piaci megbecsülésével együtt kívánja erősíteni. A jelzés a nemzetközi tudományos közösség felé is fontos, mert a magyar kutatói pálya vonzereje a nemzetközi versenyben a bérszínvonalon is múlik.

egyetem-ipari együttműködési megbeszélés a KKP_22 projekthez
2026. 01. 14.a bérplafon eltörlésének dátumapalyazat.gov.hu
K+F+Ia magyar kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiaNKFIH
egyetem-ipari együttműködési megbeszélés a KKP_22 projekthez ThisIsEngineering / Pexels

Kik pályázhatnak?

Magyar kutatók akkreditált befogadó intézménnyel, akik nemzetközileg elismert tudományos előéletet tudnak igazolni, és a KKP_22 kutatási tervével kiemelkedő projektet terveznek.

A KKP_22 kutatási kiválóság pályázat, nem KKV-knak szól – a KKV-k ipari partnerként kapcsolódhatnak.

Mennyibe kerül?

A bérplafon eltörlése csökkenti a bérkiegészítési terhet, de a támogatási igény nőhet – a teljes projekt-költségvetést a piaci bérszintre kell áttervezni, és a közvetett költségek is emelkednek.

A bérplafon eltörlése nem csökkenti a támogatási igényt – a magasabb bérköltség a támogatás felhasználását növeli.

Mikor és mit tegyen?

A pályázónak a dokumentáció előkészítését 2026 első negyedévében érdemes indítania, mert a beadási időszak várhatóan a keret kimerüléséig tart. A bérköltség-tervet a bruttó bér teljes összegével kell kalkulálni, és a munkaszerződésnek, valamint a kutatói státusznak a beadásig rendezettnek kell lennie.

A KKP_22 beadás 2026-ban várhatóan az első félévben lezárulhat – az előkészítést nem szabad halasztani.
Érintett szereplőHatás típusaKözvetlen következmény
KutatóBérplafon megszűnésePiaci bér elszámolható
Befogadó intézményBérkiegészítési teher csökkenKöltségvetés realitása nő
Magyar KKVKözvetettIpari együttműködés minősége javul
Tudományos közösségSzimbolikusMagyar kutatás presztízse nő
10

Kulcs-megállapítások

  1. 01

    A KKP_22 2026. január 14-i módosítása a pályázati útmutató 5. mellékletének „Személyi jellegű ráfordítások” szakaszát érintette.

  2. 02

    A bérplafon eltörlése kizárólag a teljes és a részmunkaidős foglalkoztatás bruttó bér- és járulék-korlátjaira vonatkozik, az egyéb kategóriafeltételek változatlanok.

  3. 03

    A keretösszeg, a jogosultsági feltételek és a benyújtási határidő nem változott – a módosítás szűk, célzott adminisztratív korrekció.

  4. 04

    A 2026. január 14. után beadott pályázatokra az új szabály automatikusan vonatkozik; a korábban beadottakra a beadáskori szabály érvényes.

  5. 05

    A bérköltség mostantól a piaci szintig elszámolható, de a költségek megalapozottságát a projektben vállalt feladatokkal kell igazolni.

  6. 06

    A keret várhatóan gyorsabban telik a megnövekedett pályázói kedv miatt, ezért a dokumentáció előkészítését nem szabad halasztani.

11

Gyakori kérdések

Mi változott pontosan a KKP_22 pályázati útmutatóban 2026-ban?

A KKP_22 pályázati útmutató 5. mellékletének „Személyi jellegű ráfordítások” részében a teljes és a részmunkaidős foglalkoztatás bruttó bérére és a munkáltatói járulékra vonatkozó felső összeghatárokat törölték. A változás 2026. január 14-én lépett hatályba, és kizárólag a személyi költségek elszámolhatóságát érinti; a keret, a jogosultság és a határidő nem változott.

Kire vonatkozik az új szabály, és kire nem?

Az új szabály a 2026. január 14. után beadott KKP_22 pályázatokra vonatkozik, beleértve a teljes és a részmunkaidős kutatói pozíciókat. A korábban beadott pályázatokra a beadáskori szabályt kell alkalmazni; a posztdoktori és PhD-ösztöndíjakra az új szabály nem terjed ki, mert ezek önálló kategóriát képeznek.

Mennyit takarít meg egy befogadó intézmény a bérplafon eltörlésével?

A befogadó intézmények a bérplafon eltörlésével megszabadulnak a korábbi bérkiegészítési kötelezettségtől: a tapasztalt kutatók piaci bérét mostantól a projektből lehet finanszírozni, és az intézménynek nem kell a különbözetet saját forrásból állnia. A tényleges megtakarítás a kutatók piaci bérkülönbözetétől és a foglalkoztatott kutatók számától függ.

Milyen határidővel kell számolniuk a 2026-os pályázóknak?

A KKP_22 beadási időszaka a keret kimerüléséig vagy a meghirdetett határidőig tart. A 2025-ös tapasztalatok alapján a keret a beadási időszak első felében betelhet, ezért a pályázóknak a dokumentáció előkészítését érdemes 2026 első negyedévében indítaniuk. A pontos beadási határidőt a pályázati útmutató rögzíti.

Mit tegyen most egy magyar kutató, aki pályázni szeretne?

A magyar kutatónak a kutatási terv és a költségvetés előkészítését kell indítania, és a bérköltség-tervet a piaci bérszintre kell átállítania. A munkaszerződést és a befogadó intézményi hátteret rendeznie kell, és a beadás előtt a pályázati útmutató 5. mellékletének aktuális szövegét át kell tanulmányoznia.

Változik-e a bírálati folyamat a bérplafon eltörlésével?

A bírálati folyamat alapvetően nem változik: a tudományos kiválóság továbbra is a meghatározó szempont. A pénzügyi értékelésben a bérköltségek megalapozottsága fontosabbá válhat, és a bírálók a magas bérköltséget a piaci bérszinttel és a kutató tapasztalatával összefüggésben vizsgálják. A pályázat-kiegészítés keretében a bérköltség-terv frissítésére is van lehetőség.

Milyen kockázatokkal kell számolni a bérplafon eltörlésével?

A legfontosabb kockázat a keret gyors kimerülése, ami a beadási időszak előrehozott lezárását okozhatja. A másik kockázat a bérköltség-terv megalapozatlansága: ha a pályázó nem támasztja alá a magas bérköltséget a projektfeladatokkal és a kutató tapasztalatával, a bírálat kedvezőtlen lehet. Érdemes a bérköltség-tervet a piaci bérszintre, de a projekt realitására is figyelemmel tervezni.

12

Források és hivatkozási alap

  • palyazat.gov.hu – Élvonal KKP_22 pályázati útmutató módosítása (2026. 01. 14.) – A KKP_22 pályázati útmutató 5. mellékletének módosítása a személyi költségek felső határának eltörléséről https://www.palyazat.gov.hu
  • 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet – A 2014-2020-as és a 2021-2027-es programozási időszak szabályairól https://njt.hu
  • NKFIH – Élvonal – Kutatási Kiválósági Program – A magyar kutatási kiválósági pályázat hivatalos oldala https://nkfih.gov.hu
  • Magyar Közlöny – Kormányrendeletek – A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet és módosításai https://magyarorszag.hu
  • Európai Bizottság – Kutatás és Innováció – A Horizont Európa és az ERFA/ESZA+ szabályozás https://ec.europa.eu/info/research-and-innovation
  • Széchenyi Terv Plusz – A 2021-2027-es magyar operatív programok hivatalos kerete https://www.palyazat.gov.hu/
  • EUR-Lex – 1069/2021/EU rendelet – Az ERFA/ESZA+ közös rendelkezések https://eur-lex.europa.eu
KKP_22 Élvonal program kutatási kiválóság személyi jellegű ráfordítás bérplafon eltörlése munkáltatói járulék bruttó bér elszámolás részmunkaidős kutató teljes munkaidős kutató NKFIH pályázat 2026 Széchenyi Terv Plusz ERFA ESZA plusz 272/2014 kormányrendelet pályázati útmutató módosítás kutatási kiválóság finanszírozása magyar KKV K_plusz_F plusz_I
13

Kapcsolódó cikkek a Tudástárban

01 CBAM 2026: CO2-vám az import acélra és cementre Élő 02 MFF 2028–2034: a verseny-alap és az egyetlen nemzeti terv Hamarosan 03 ETS2 2028: fűtés és üzemanyag CO2-ár a háztartásokra Élő 04 Naperőmű 2026: 61 MW tároló és a leállított csatlakozás Élő 05 NIS2-audit 2026. június 30.: a határidő Élő 06 EPBD: nulla-emissziós épület 2028-tól Hamarosan 07 Cyber Resilience Act 2027: CE-jelölés a digitális termékre Hamarosan 08 Az AI Act csúszása 2027–2028: a felkészülési ablak Hamarosan
Fülöp Henrik portréja
Fülöp Henrik
Projektvezető

Több projekt szakmai vezetője. Az AZAR Menedzsment Consultingnál a szakértői és fejlesztői csapatért, valamint a projektmenedzsment-szolgáltatásokért felel: stratégiai tanácsadás, döntés-előkészítés, pályázatírás és pályázati előminősítés, folyamatirányítás, optimalizálás, ellenőrzés, érdekképviselet. Hozzá tartozik a teljes mesterségesintelligencia-kínálat is: AI-stratégia és AI-szoftverfejlesztés, az AZAR Digitális Kapacitás™ program, a digitális munkatársak, az AzarX Pro pályázati platform, valamint a marketingstratégia és a kampánytervezés.