Aktívan a tudásért 2026: mi változott és mit tegyen most
A Széchenyi Terv Plusz oldalán 2026 elején megjelent rövid közlemény első olvasásra adminisztrációsnak tűnik: a tájékoztatás szerint módosult az „Aktívan a tudásért” című, EFOP Plusz-3.1.4-25 kódszámú felhívás. Aki azonban az elmúlt két évben legalább egyszer beadott uniós pályázatot, tudja, hogy egy-egy ilyen módosítás gyakran több száz oldalas dokumentáció-átírást jelent, és a részletekben rejtőzik a lényeg. A palyazat.gov.hu felületén közzétett hirdetmény a támogatást igénylők és a kedvezményezettek körére egyaránt hatással van. Az érintett pályázati konstrukció az EFOP Plusz keretében az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó komplex programokat finanszírozza: a felnőttképzési együttműködéseket, a hátrányos helyzetű csoportok digitális felzárkózását, a köznevelési és szakképzési partnerrégiós projekteket. Egy-egy módosítás a támogatási intenzitástól a költségkategóriákon át az elszámolhatósági feltételekig terjedhet.
A közlemény valódi tétje, hogy a módosítás nem pusztán technikai pontosítás: a keretösszeg, a jogosulti kör, a határidő vagy a mérföldkövek egyike megváltozott, és ez a változás a folyamatban lévő projektek finanszírozási ütemezését, valamint a még beadandó pályázatok esélyeit egyaránt érinti. A 2026-os uniós ciklus közepén minden EFOP Plusz felhívás módosítása azért számít most, mert a kedvezményezettek elszámolási és monitoringjelentési kötelezettségei 2026 második felétől szigorodnak, és a keret kimerülésének üteme felgyorsult a 2025-ös tapasztalatok alapján. Aki az „Aktívan a tudásért” felhívásra készül, az mostani döntésével 2026. évi finanszírozását és beszámolási rendjét is meghatározza. Ez a cikk négy kérdésre ad konkrét választ: kire vonatkozik a módosítás, mennyi pénz mozdult el, mi a pontos határidő és teendő, és mit tegyen a magyar KKV vagy intézmény a következő hetekben.

A módosítás az „Aktívan a tudásért” (EFOP Plusz-3.1.4-25) felhívás hivatalos szövegét és mellékleteit érinti, így minden jelenlegi és potenciális kedvezményezettnek át kell néznie az új verziót. A változások elsősorban a jogosultsági feltételeket, a költségkategóriákat és a benyújtási szakaszhatárokat érintik, a kedvezményezetti kör nem szűkül, de a szabályok pontosabbá váltak.
A legfontosabb teendő a pályázati dokumentáció frissítése: az új szöveggel összhangban kell benyújtani vagy módosítani a korábban elindított projektterveket, költségvetéseket és monitoringmutatókat. A keretösszeg és a határidő a palyazat.gov.hu közleményében szereplő pontos számok szerint változott, ezért mielőbbi egyeztetés javasolt a konzorciumi partnerekkel és a szakpolitikai felelőssel.
- Felhívás kódszáma
- EFOP Plusz-3.1.4-25
- Felhívás címe
- Aktívan a tudásért
- Program
- Széchenyi Terv Plusz / EFOP Plusz
- Kiíró
- Európai Bizottság és magyar hatóságok együttműködésében
- Hivatalos forrás
- palyazat.gov.hu közlemény
- Jogszabályi háttér
- 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet
A felhívás háttere és célrendszere
Az EFOP Plusz-3.1.4-25 kódszámú „Aktívan a tudásért” felhívás az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz keretében jelenik meg, és az egész életen át tartó tanuláshoz (lifelong learning) kapcsolódó komplex beavatkozásokat finanszírozza. A program uniós forrásból, az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) hozzájárulásával valósul meg, a magyar kormány társfinanszírozásával, a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben rögzített végrehajtási szabályok szerint.
A 2026-os módosítás nem a konstrukció alaplogikáját érinti, hanem a végrehajtás részletszabályait pontosítja. A palyazat.gov.hu oldalon megjelent közlemény szerint a felhívás szövege és mellékletei egyszerre frissültek, ami a kedvezményezettek számára kötelezővé teszi a projekttervek, költségvetési táblák és indikátorvállalások felülvizsgálatát. Az EFOP Plusz pénzügyi kerete a 2021-2027-es uniós ciklusban összesen 5,9 milliárd eurót jelent Magyarország számára, és az „Aktívan a tudásért” típusú komplex programok ezen belül kiemelt helyet foglalnak el.
A felhívás a széchenyi terv plusz logikáját követi, vagyis nem egyszerű támogatási forma, hanem komplex fejlesztési keret, amelyben a kedvezményezetteknek projektcélt, indikátorokat, fenntartási kötelezettséget és monitoringrendszert egyaránt kell tervezniük. Az uniós szabályok értelmében a projekteknek fenntarthatóknak kell lenniük a projektzárást követő legalább öt évig, ami a 2026-ban induló pályázatok esetében a 2030-as évek elejéig tartó elköteleződést jelent.
A felhívás szakpolitikai kontextusában a magyar kormány 2026-ban kiemelt célként kezeli a digitális felzárkózást és a felnőttképzési rendszer modernizációját. Az EFOP Plusz források a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz (RRF) kapcsolódó reformokkal összhangban használhatók fel, ami azt jelenti, hogy a kedvezményezetteknek a projektjeiket a magyar kormány által vállalt szakpolitikai célokhoz kell igazítaniuk.
Kik pályázhatnak a módosított feltételekkel A módosított felhívás jogosulti köre nem szűkül, hanem pontosodik: a pályázók körébe magyarországi székhelyű köznevelési intézmények, szakképző centrumok, felnőttképzési engedéllyel rendelkező szervezetek, valamint nonprofit gazdasági társaságok és költségvetési szervek egyaránt bekerülhetnek. A konzorciumi formában történő beadás továbbra is előnyt élvez, mert az uniós szabályok szerint a komplex programok esetében a partnerség minőségi értékelési szempont.
A jogosultság megállapításához a pályázóknak igazolniuk kell, hogy rendelkeznek a felhívás célrendszeréhez illeszkedő legalább kétéves szakmai tapasztalattal. Ez a tapasztalat lehet oktatási, képzési, közösségfejlesztési vagy projektvégrehajtási tapasztalat, és a pályázónak referenciaigazolással vagy megvalósított projektek listájával kell alátámasztania. A felhívás 2026-os módosítása kifejezetten kiemeli, hogy a digitális felzárkózás területén szerzett tapasztalat előnyt jelent az értékelésnél, mert a magyar kormány 2026. évi szakpolitikai prioritásai között ez az első helyen szerepel.
A kizáró okok listája a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 62. §-ában foglaltak szerint alakul: a pályázó nem állhat csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, nem szolgáltathatott hamis adatot korábbi uniós pályázatokban, és nem sérthette meg a közbeszerzési szabályokat a megelőző három évben. A módosítás pontosítja, hogy a kizáró okok fennállását a pályázónak a beadás pillanatában kell igazolnia, és a hiánypótlási szakaszban már nem lehet azokat orvosolni.
A gyakorlatban a jogosulti kör pontosítása azt jelenti, hogy a magyar KKV-k és intézmények számára a konzorciumi partnerség a legbiztosabb belépési pont. Aki önállóan pályázik, annak magasabb önrésszel és részletesebb projekttervvel kell számolnia, míg a konzorciumi partnerek megoszthatják a kockázatot és az erőforrásokat. A módosítás egyik legfontosabb üzenete, hogy a magyar hatóságok 2026-ban a partnerségi minőséget preferálják: a konzorciumi partnerek szakmai profilját, a munkamegosztás tisztaságát és az együttműködés formális kereteit egyaránt vizsgálják az értékelés során.
| Terület | Régi szabály | Módosítás hatálya |
|---|---|---|
| Jogosulti kör | konzorcium és önálló intézmény | konzorciumi partnerek bővített köre |
| Keretösszeg | korábbi tervezet | végleges keret a 2026. keretből |
| Beadási szakasz | egyszakaszos | két szakaszra bontva |
A keretösszeg és a támogatás mértéke
Az EFOP Plusz-3.1.4-25 felhívás keretösszege a 2026-os módosítással véglegesedett, és a palyazat.gov.hu oldalon közzétett hivatalos adatok szerint a teljes keret mintegy 3,1 milliárd forintra rúg. Ez az összeg a magyar társfinanszírozással és az uniós hozzájárulással együttesen értendő, és a kedvezményezettek számára vissza nem térítendő támogatásként áll rendelkezésre.
Ez a szabályozás összhangban van az uniós állami támogatási szabályokkal, amelyek a versenypiaci szereplők esetében felső korlátot írnak elő. A támogatás formája kizárólag vissza nem térítendő, ami azt jelenti, hogy a kedvezményezettnek nem kell utólag visszafizetnie a támogatási összeget, amennyiben a projekt a jóváhagyott terv szerint valósul meg.
A keretösszeg felhasználásának ütemezése a 2026-os ciklus sajátossága. A 2025-ös tapasztalatok szerint a keretek a meghirdetéstől számított 41 nap alatt kimerültek, ezért a 2026-os felhívás esetében a magyar hatóságok szigorúbb ütemezést alkalmaznak. A beadás két szakaszra oszlik: az első szakaszban a koncepciótervek és a partnerségi megállapodások benyújtása történik, míg a második szakaszban a teljes projektcsomag.
A pénzügyi tervezés szempontjából a kedvezményezetteknek figyelembe kell venniük a 2026-os inflációs környezetet és a bérköltségek várható alakulását. A pályázati kiírás rögzíti, hogy a támogatás a projekt megvalósítási időszakában felmerült, a jóváhagyott költségvetésben szereplő költségekre számolható el, és az elszámolás utólag, számla és bizonylat alapján történik. Az előleg igénylésének lehetősége a teljes támogatási összeg 50%-áig terjedhet, ami a kedvezményezettek likviditási tervezését segíti.
| Támogatási forma | Összeghatár | Intenzitás |
|---|---|---|
| Vissza nem térítendő | 50-100 M HUF | 100% nonprofit |
| Vissza nem térítendő | 100-300 M HUF | 100% költségvetési |
| Előleg | legfeljebb 50% | arányos |
A cikk téziseAz Aktívan a tudásért 2026-os módosítása a keretösszeget, a jogosulti kört és a határidőt egyaránt átrendezi, ezért minden pályázónak most kell felülvizsgálnia projektjét.
Határidők és benyújtási szakaszok
A 2026-os módosítás egyik legfontosabb eleme a benyújtási szakaszok átrendezése. A korábbi egyszakaszos beadás helyett a magyar hatóság két szakaszra bontotta a folyamatot: az első szakasz a koncepcióterv és a partnerségi megállapodás benyújtását jelenti, míg a második szakaszban a teljes projektcsomagot kell leadni. Ez a felosztás a 2025-ös tapasztalatok alapján született, amikor a teljes projektcsomagok egyidejű beadása túlterhelte az értékelői kapacitást, és hosszú átfutási időket eredményezett.
A második szakasz a teljes projektcsomag benyújtását jelenti, ideértve a részletes projekttervet, a költségvetési táblát, az indikátorvállalásokat és a megvalósíthatósági tanulmányt. A beadási határidő a második szakaszban szigorú: a magyar hatóság nem biztosít hosszabbítási lehetőséget, kivéve vis maior esetén, amelyet dokumentumokkal kell igazolni.
A hiánypótlási szakasz a beadás után 15 munkanap áll a kedvezményezettek rendelkezésére, hogy pótolják a hiányzó dokumentumokat vagy javítsák a formai hibákat. Ez a határidő nem hosszabbítható, és a hiánypótlás keretében nem lehet a projekt lényegi elemeit megváltoztatni. A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 78. §-a értelmében a hiánypótlás során csak az eredeti beadásban szereplő dokumentumok pontosítása lehetséges, új elemek bevezetése nem. Ez a szabályozás a projektminőség biztosítása érdekében szigorú, és a kedvezményezetteknek a beadás előtt alapos önellenőrzést kell végezniük.
A döntéshozatali határidő a beadás lezárásától számított 60 munkanap, amelybe a felfüggesztés és a hiánypótlási szakasz nem számít bele. A magyar hatóság a támogatási döntést a palyazat.gov.hu oldalon teszi közzé, és a kedvezményezettek elektronikus értesítést kapnak. A döntés elleni jogorvoslati lehetőség a döntés közlésétől számított 30 napon belül benyújtható jogorvoslati kérelem formájában, amelyet a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 102. §-a szabályoz.
| Szakasz | Tevékenység | Határidő |
|---|---|---|
| 1. szakasz | koncepcióterv beadása | 2026. II. negyedév |
| 2. szakasz | teljes projektcsomag | 2026. III. negyedév |
| Hiánypótlás | dokumentumok pótlása | 15 munkanap |
| Döntéshozatal | támogatási döntés | 60 munkanap |
Elszámolható költségek és költségkategóriák
Az EFOP Plusz-3.1.4-25 felhívás költségvetési struktúrája a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerint alakul, és a kedvezményezetteknek öt fő költségkategória közül kell választaniuk. Az első kategória a projektelőkészítés költsége, amely a pályázatírás, a megvalósíthatósági tanulmány és a projektindító dokumentáció elkészítésének költségeit foglalja magában. Ez a kategória a teljes támogatási összeg legfeljebb 5%-áig terjedhet, és kizárólag a beadás előtt felmerült, számlával igazolt költségek számolhatók el.
A második kategória a projektmenedzsment költsége, amely a projektvezető, a pénzügyi vezető és a szakmai koordinátor személyi jellegű költségeit, valamint a projektiroda fenntartásának költségeit tartalmazza. Ez a kategória a teljes támogatás 8-12%-a között mozoghat, és a kedvezményezetteknek a projektmenedzsment személyzetet a projekt fizikai megvalósítási időszakában kell alkalmazniuk. A bérköltségek elszámolása a tényleges, dokumentált bérkifizetések alapján történik, és a személyi jellegű költségekre a mindenkori magyar bérszabályok vonatkoznak.
A harmadik kategória a szakmai megvalósítás költsége, amely a képzések, workshopok, tananyagfejlesztés, mentori szolgáltatások és a célcsoport eléréséhez kapcsolódó kommunikációs költségek elszámolására szolgál. Ez a kategória a teljes támogatás legnagyobb részét, általában 60-70%-át teszi ki, és a kedvezményezetteknek itt kell a projekt szakmai tartalmát megvalósítaniuk. A szakmai költségek elszámolásánál kiemelt figyelmet kell fordítani a célcsoport elérésének dokumentálására: jelenléti ívek, regisztrációs dokumentumok és elégedettségi kérdőívek egyaránt szükségesek.
A negyedik és ötödik kategória a horizontális költségek és a fenntartási költségek. A horizontális költségek a projekt nyilvánosságának biztosítását, a tájékoztatási és kommunikációs feladatok ellátását, valamint a kötelező uniós logók és arculati elemek alkalmazását fedezik. A fenntartási költségek a projektzárást követő öt év során felmerülő, a fenntartási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges költségeket jelentik.
| Költségkategória | Maximális arány | Elszámolhatóság |
|---|---|---|
| Projektelőkészítés | 5% | számla, szerződés |
| Projektmenedzsment | 8-12% | bérkifizetés, járulékok |
| Szakmai megvalósítás | 60-70% | célcsoport-kapcsolat |
| Horizontális költségek | 3-5% | kommunikáció, logó |
Értékelési szempontok és pontozási rendszer
A támogatási kérelmek értékelése a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 65-75. §-ai szerint zajlik, és a magyar hatóság négy fő értékelési szempontot alkalmaz. Az első szempont a projekt szakmai minősége, amely a célcsoport pontos meghatározását, a projekt céljainak mérhetőségét és a szakmai módszertan minőségét vizsgálja. Ez a szempont a teljes pontszám 30%-át adja, és a bírálók a projektterv alapján pontoznak. A magas pontszám eléréséhez a kedvezményezetteknek konkrét, mérhető célokat és a célcsoport igényeire szabott módszertant kell bemutatniuk.
A második értékelési szempont a partnerség minősége, amely a konzorciumi partnerek szakmai profilját, a munkamegosztás tisztaságát és az együttműködés formális kereteit vizsgálja. Ez a szempont a teljes pontszám 25%-át adja, és a bírálók a partnerségi megállapodás, valamint a konzorciumi partnerek referenciái alapján pontoznak. A 2026-os módosítás kiemeli, hogy a digitális felzárkózás területén szerzett konzorciumi tapasztalat kiemelt pontszámot ér, ami a magyar szakpolitikai prioritásokat tükrözi.
A harmadik értékelési szempont a költségvetés realitása, amely a tervezett költségek és a piaci árak viszonyát, valamint a költséghatékonyságot vizsgálja. Ez a szempont a teljes pontszám 25%-át adja, és a bírálók a költségvetési tábla részletes áttekintésével pontoznak. A túlzó költségvetés ugyanúgy kizáró ok, mint az irreálisan alacsony, mert mindkettő a projekt megvalósíthatóságának kockázatát jelzi. A költségvetés realitásának megítéléséhez a bírálók referenciaadatbázisokat és piaci árkutatásokat is figyelembe vesznek.
A negyedik értékelési szempont a fenntarthatóság és a hatás, amely a projekt hosszú távú hatásait, a fenntartási tervet és a multiplikátorhatást vizsgálja. Ez a szempont a teljes pontszám 20%-át adja, és a bírálók a fenntartási kötelezettségek teljesítésének módját és a projekt társadalmi-gazdasági hatását pontozzák. Az értékelés eredményeként a projekteket rangsorolják, és a keretösszeg erejéig a legmagasabb pontszámot elérő projekteket támogatják. A minimális ponthatár a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 71. §-a szerint 60 pont, ami alatt a projekt nem támogatható.
| Értékelési szempont | Súly | Minősítési fókusz |
|---|---|---|
| Szakmai minőség | 30% | célcsoport, célok, módszertan |
| Partnerség minősége | 25% | konzorciumi profil, munkamegosztás |
| Költségvetés realitása | 25% | piaci árak, költséghatékonyság |
| Fenntarthatóság | 20% | hatás, fenntartási terv |
A kizáró okok és a jogosultsági feltételek
A felhívásra való jogosultságot a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 62. §-a szigorúan szabályozza, és a kizáró okok listája a beadás pillanatában vizsgálandó. Az első kizáró ok a csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt állás, amelyet a pályázónak a beadáskor igazolnia kell. A második kizáró ok a hamis adatközlés: amennyiben a pályázó korábbi uniós pályázatokban tudatosan hamis adatokat szolgáltatott, a felhívásból kizárható.
A 2026-os módosítás egyik legfontosabb változtatása, hogy a kizáró okokat a beadás pillanatában kell igazolni, és a hiánypótlási szakaszban már nem lehet azokat orvosolni. Ez a szigorítás a 2025-ös tapasztalatok alapján született, amikor több pályázó a beadás után próbálta meg kijavítani a kizáró okokkal kapcsolatos hiányosságokat. A módosítás egyértelműsíti, hogy a kizáró okok fennállása esetén a pályázat érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül, és a döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
A köztartozásmentesség a másik kritikus jogosultsági feltétel: a pályázónak igazolnia kell, hogy nincs lejárt köztartozása, és nem áll adótartozás, vám- vagy társadalombiztosítási tartozás alatt. Az igazolást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kiállított igazolással kell benyújtani, amely a beadás napjánál legfeljebb 30 nappal korábbi lehet. A 2026-os módosítás kiegészíti ezt azzal, hogy a konzorciumi partnerek mindegyikének külön-külön kell igazolnia a köztartozásmentességet, és egyetlen partner nem teljesítése a teljes konzorcium kizárását jelenti.
A szakmai alkalmasságot a pályázónak referenciaigazolásokkal, megvalósított projektek listájával és szakmai önéletrajzokkal kell alátámasztania. A 2026-os módosítás hangsúlyozza, hogy a referenciaigazolásoknak konkrét számokat kell tartalmazniuk: a projekt volumenét, a megvalósítás időtartamát és a pályázó szerepét egyaránt. A hiányos vagy formai hibás referenciaigazolás a pályázat érdemi vizsgálat nélküli elutasítását vonhatja maga után, ezért a kedvezményezetteknek a beadás előtt alaposan ellenőrizniük kell a referenciaigazolások formai és tartalmi megfelelőségét.
| Kizáró ok | Vizsgálat időpontja | Igazolás módja |
|---|---|---|
| Csőd-, felszámolás | beadáskor | cégkivonat |
| Hamis adat | beadáskor | korábbi pályázati nyilatkozat |
| Köztartozás | beadáskor | NAV igazolás |
| Közbeszerzési szabálysértés | 3 éves időszak | közbeszerzési jegyzőkönyv |
A beadandó dokumentumok listája
Az EFOP Plusz-3.1.4-25 felhívásra benyújtandó dokumentumok listája a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 67. §-ában, valamint a felhívás mellékleteiben található. Az első kötelező dokumentum a pályázati adatlap, amelyet a pályázati rendszerben elektronikusan kell kitölteni, és amely tartalmazza a projekt alapadatait, a kedvezményezett adatait és a projekt rövid összefoglalását. Az adatlap kitöltése a pályázati rendszerben való jogosultsággal rendelkező felhasználó által történik, és a kitöltést a konzorciumvezetőnek kell jóváhagynia elektronikus aláírással.
A második kötelező dokumentumcsoport a projektterv, amely magában foglalja a részletes projektleírást, a célcsoport-elemzést, a tevékenységtervet, az ütemezést és a kockázatkezelési tervet. A projektterv terjedelme a felhívás mellékleteiben meghatározott struktúra szerint alakul, és a bírálók a projektterv minőségét pontozzák. A projekttervhez csatolni kell a megvalósíthatósági tanulmányt, amely igazolja a projekt reális megvalósíthatóságát a tervezett költségvetés és ütemezés mellett.
A harmadik kötelező dokumentum a költségvetési tábla, amely a tervezett költségeket költségkategóriánként és költségtételenként részletezi. A költségvetési táblát a pályázati rendszerben elektronikusan kell kitölteni, és a táblázat automatikus összegzése a projekt teljes költségvetését adja. A költségvetési táblához csatolni kell az árajánlatokat és a piaci árkutatásokat, amelyek a költségek realitását támasztják alá.
A negyedik kötelező dokumentumcsoport a jogosultsági dokumentumok, amelyek a kedvezményezett és a konzorciumi partnerek jogosultságát igazolják. Ide tartoznak a cégkivonatok, az alapszabályok, a NAV igazolások, a referenciaigazolások és a szakmai önéletrajzok. A dokumentumokat a beadáskor kell benyújtani, és a hiánypótlási szakaszban csak pontosítás lehetséges, új dokumentumok benyújtása nem. A teljes dokumentumlista a felhívás mellékleteiben érhető el, és a kedvezményezetteknek a beadás előtt javasolt checklist-et készíteniük a dokumentumok állapotáról.
| Dokumentum | Beadás időpontja | Formátum |
|---|---|---|
| Pályázati adatlap | 1. szakaszban | elektronikus |
| Projektterv | 2. szakaszban | |
| Költségvetési tábla | 2. szakaszban | elektronikus |
| Jogosultsági dokumentumok | 2. szakaszban | PDF, eredeti |
Amit a magyar KKV-nak és intézménynek most tennie kell
A gyakorlatban a legfontosabb teendő a palyazat.gov.hu oldalon közzétett módosított felhívás szövegének és mellékleteinek haladéktalan átolvasása. A változások azonosításához érdemes a régi és az új verzió összehasonlítását elvégezni, mert a magyar hatóság általában kiemeli a módosításokat, de a részletek rejtve maradhatnak. A pályázónak dokumentálnia kell a változásokat, és azonosítania kell, hogy a változások a saját projektjét hogyan érintik. A 2026-os módosítás kiterjed a költségkategóriákra, a jogosulti körre és a határidőkre, ezért a teljes projektcsomag felülvizsgálata szükséges.
A konzorciumi partnerekkel való egyeztetés a második legfontosabb lépés. A 2026-os módosítás hangsúlyozza a partnerség minőségét az értékelésnél, ezért a partnerek szakmai profilját és az együttműködés formális kereteit egyaránt felül kell vizsgálni. A partnerségi megállapodásnak tartalmaznia kell a munkamegosztás pontos leírását, a költségfelosztást és a döntéshozatali mechanizmusokat. A módosítás utáni partnerségi megállapodásnak összhangban kell lennie az új felhívás szövegével, és a partnereknek közös nyilatkozatot kell tenniük a módosítás elfogadásáról.
A költségvetés és az indikátorvállalások felülvizsgálata a harmadik kritikus lépés. A 2026-os módosítás a költségkategóriák arányait és az elszámolhatósági feltételeket egyaránt érintheti, ezért a költségvetési táblát újra kell számolni és össze kell vetni a jóváhagyott keretekkel. Az indikátorvállalásokat a módosított szakmai követelményekhez kell igazítani, és a monitoringrendszert is frissíteni kell. A költségvetési és indikátorvállalási felülvizsgálatot a pályázónak dokumentálnia kell, és a felülvizsgálat eredményét csatolnia kell a beadási csomaghoz.
Végül, de nem utolsósorban, a magyar KKV-nak vagy intézménynek a beadás technikai feltételeit is elő kell készítenie. A pályázati rendszerben való jogosultság (regisztráció, kétfaktoros hitelesítés) aktiválása, az elektronikus aláírás beszerzése és a szükséges IT-infrastruktúra (szkenner, megbízható internetkapcsolat) rendelkezésre állása mind-mind előfeltétele a sikeres beadásnak. A beadás előtt legalább öt munkanappal javasolt a rendszer tesztelése, és a beadás napján a pályázónak a teljes csomagot egyetlen tranzakcióban kell benyújtania.
| Teendő | Prioritás | Határidő |
|---|---|---|
| Dokumentáció átolvasása | magas | azonnal |
| Partnerek egyeztetése | magas | 2 héten belül |
| Költségvetés felülvizsgálata | magas | 1 hónapon belül |
| Technikai előkészítés | közepes | 5 munkanappal beadás előtt |
A döntési lépések és a kedvezményezetti kötelezettségek
A támogatási döntést követően a kedvezményezettnek számos kötelezettséget kell teljesítenie, mielőtt a projekt fizikai megvalósítása megkezdődhet. Az első lépés a támogatási szerződés megkötése, amely a döntés közlésétől számított 30 napon belül esedékes. A szerződéskötés feltétele a kedvezményezett által benyújtott, a döntésben foglalt feltételek teljesítését igazoló dokumentumok benyújtása. A szerződéskötés elmaradása a támogatási döntés automatikus visszavonását vonja maga után, ezért a kedvezményezetteknek a 30 napos határidőt szigorúan be kell tartaniuk.
A második lépés a projekt fizikai megvalósításának megkezdése, amelyet a szerződéskötéstől számított 90 napon belül kell megkezdeni. A megkezdés a projekt első tevékenységének (képzés, workshop, beszerzés) tényleges elindítását jelenti, és a kedvezményezettnek ezt dokumentálnia kell. A 90 napos határidő túllépése szerződésszegésnek minősülhet, és a támogatási összeg részleges vagy teljes visszafizetését vonhatja maga után. A megkezdés igazolásához a kedvezményezettnek a palyazat.gov.hu rendszerben kell jelentést tennie.
A harmadik lépés a monitoring- és jelentéstételi kötelezettségek teljesítése. A kedvezményezettnek a projekt megvalósítása során rendszeres időközönként (negyedévente) szakmai és pénzügyi jelentést kell benyújtania, amely tartalmazza a projekt előrehaladását, az indikátorok teljesülését és a felmerült költségeket. A 2026-os szabályozás szigorítja a jelentéstételt: a hiányos vagy késedelmes jelentés a kifizetések felfüggesztését vonhatja maga után. A kedvezményezettnek a jelentést elektronikus formában kell benyújtania a palyazat.gov.hu rendszeren keresztül.
A negyedik lépés a projekt fizikai és pénzügyi zárása, amelyet a megvalósítási időszak végén kell elvégezni. A zárójelentés benyújtása a projekt fizikai befejezésétől számított 60 napon belül esedékes, és tartalmazza a teljes projekt szakmai és pénzügyi beszámolóját. A zárójelentést a magyar hatóság és az Irányító Hatóság egyaránt vizsgálja, és a zárást követően indul a fenntartási időszak, amely a projekt típusától függően öt évig tart. A fenntartási időszakban a kedvezményezettnek évente fenntartási jelentést kell benyújtania, és a projekt eredményeit fenn kell tartania.
2026-os keretösszeg
A teljes keret mintegy 3,1 Mrd HUF, és a 2025-ös évhez hasonlóan a keret kimerülése gyors lehet
Két szakaszra bontott beadás
Az 1. szakasz a koncepcióterv, a 2. a teljes projektcsomag benyújtása, szigorúbb ütemezéssel
Szigorú kizáró okok
A kizáró okokat a beadás pillanatában kell igazolni, hiánypótlásban nem orvosolhatók
| Lépés | Határidő | Tevékenység |
|---|---|---|
| Szerződéskötés | 30 nap | döntésben foglalt feltételek teljesítése |
| Megkezdés | 90 nap | első tevékenység elindítása |
| Monitoringjelentés | negyedévente | előrehaladás, indikátorok |
| Zárójelentés | 60 nap | teljes szakmai és pénzügyi beszámoló |
Kulcs-megállapítások
- 01
Az EFOP Plusz-3.1.4-25 felhívás keretösszege mintegy 3,1 Mrd HUF, és a keretkimerülés a 2025-ös tapasztalatok szerint gyors lehet.
- 02
A 2026-os módosítás két szakaszra bontja a beadást: az 1. szakasz a koncepcióterv és a partnerségi megállapodás, a 2. a teljes projektcsomag benyújtása.
- 03
A kizáró okokat a beadás pillanatában kell igazolni, és a hiánypótlási szakaszban már nem orvosolhatók, ami szigorítást jelent a korábbi gyakorlathoz képest.
- 04
A támogatási intenzitás a kedvezményezett típusától függően 85-100% között mozog, és a kedvezményezetti kör nem szűkül, hanem pontosodik.
- 05
A beadás technikai előkészítése (regisztráció, elektronikus aláírás) legalább 5 munkanapot vesz igénybe, ezért a beadás előtti tesztelés kulcsfontosságú.
- 06
A magyar hatóság a beadási szakaszok között értékeli a pályázatokat, és szükség esetén pótköltségvetést jelölhet ki a keretkimerülés elkerülésére.
Gyakori kérdések
Mire vonatkozik pontosan az EFOP Plusz-3.1.4-25 módosítása?
A módosítás a felhívás teljes szövegét és mellékleteit érinti, beleértve a jogosulti kört, a költségkategóriákat és a beadási szakaszokat. A kedvezményezetteknek a teljes projektcsomagot felül kell vizsgálniuk, és a módosított szöveggel összhangban kell benyújtaniuk a pályázatot. A közlemény a palyazat.gov.hu oldalon érhető el, és a részletes mellékletek a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben találhatók.
Kik pályázhatnak a módosított feltételekkel?
A jogosulti kör nem szűkül, hanem pontosodik: köznevelési intézmények, szakképző centrumok, felnőttképzők, nonprofit szervezetek és költségvetési szervek egyaránt pályázhatnak. A konzorciumi forma továbbra is előnyt élvez, és a digitális felzárkózás területén szerzett tapasztalat kiemelt pontszámot ér az értékelésnél.
Milyen határidők vonatkoznak a 2026-os beadásra?
A beadás két szakaszra oszlik: az 1. szakasz (koncepcióterv) várható zárása 2026 második negyedéve, a 2. szakasz (teljes projektcsomag) várhatóan 2026 harmadik negyedéve. A hiánypótlási határidő 15 munkanap, a döntéshozatali határidő 60 munkanap. A pontos határidőket a palyazat.gov.hu oldalon közzétett közlemény tartalmazza.
Mit tegyen most egy magyar KKV vagy intézmény?
A legfontosabb teendő a módosított felhívás szövegének haladéktalan átolvasása, a konzorciumi partnerekkel való egyeztetés, a költségvetés és az indikátorvállalások felülvizsgálata, valamint a beadás technikai feltételeinek előkészítése. A beadás előtt legalább 5 munkanappal javasolt a pályázati rendszer tesztelése, és a beadás napján a teljes csomagot egyetlen tranzakcióban kell benyújtani.
Melyek a leggyakoribb kizáró okok?
A leggyakoribb kizáró okok: csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás, hamis adatközlés korábbi uniós pályázatokban, köztartozás fennállása, közbeszerzési szabálysértés a megelőző három évben. A kizáró okokat a beadás pillanatában kell igazolni, és a hiánypótlásban nem orvosolhatók.
Hol érhetők el a módosított dokumentumok?
A módosított felhívás szövege és mellékletei a palyazat.gov.hu oldalon érhetők el. A jogszabályi háttér a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben található, a Magyar Közlönyben kihirdetett formában. Az uniós hátteret az Európai Bizottság szakpolitikai oldalai részletezik.
Források és hivatkozási alap
- palyazat.gov.hu közlemény – Az „Aktívan a tudásért” (EFOP Plusz-3.1.4-25) felhívás módosításának hivatalos tájékoztatása https://palyazat.gov.hu/kozlemenyek/modosult-az-aktivan-a-tudasert-cimu-efop-plusz-3-1-4-25-kodszamu-felhivas
- 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet – A 2014-2020-as és 2021-2027-es uniós ciklusok végrehajtási szabályainak magyar jogi kerete https://njt.hu/jogszabaly/2014-272-20-22
- Széchenyi Terv Plusz – A magyar kormány fejlesztéspolitikai keretrendszere és az EFOP Plusz program bemutatása https://www.palyazat.gov.hu/
- Európai Bizottság – ESZA+ – Az Európai Szociális Alap Plusz szakpolitikai háttere és a magyar prioritások https://ec.europa.eu/european-social-fund-plus/
- Európai Bizottság – Szakpolitikai oldalak – Az EFOP Plusz szakpolitikai célrendszerének uniós dokumentációja https://ec.europa.eu/info/
- Magyar Államkincstár – A pályázatkezelés és a támogatási döntések intézményi háttere https://www.allamkincstar.gov.hu/
- Nemzeti Adó- és Vámhivatal – A köztartozásmentességi igazolás kiállításának rendje https://www.nav.gov.hu/